Budapesten jártak az USA képviselői

Február 23-25. között Budapestre látogatott az Egyesült Államok Képviselőházának delegációja, az indianai Dan Burton republikánus párti képviselő vezetésével. Programjuk során a képviselők találkoztak Orbán Viktor miniszterelnökkel, Martonyi János külügyminiszterrel, parlamenti képviselőkkel, kormányzati tisztségviselőkkel, civilekkel és vallási szervezetek képviselőivel, valamint az Amerikai Kereskedelmi Kamara vezetőivel.

Az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének sajtóközleménye szerint a delegáció hasznos megbeszéléseket folytatott az Európát jelenleg érintő gazdasági nehézségekről, azoknak a magyar gazdaságra gyakorolt hatásairól, és a magyar kormány ezek mérséklésére kidolgozott intézkedéseiről. A delegáció kiemelte az USA és Európa közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fontosságát, és arra kérte a magyar kormányt, hogy a továbbiakban is biztosítsa a befektetőbarát és üzletbarát gazdasági környezetet.

A delegáció az elmúlt másfél évben végrehajtott magyarországi reformokról, köztük az egyházakkal kapcsolatos adminisztratív lépésekről is tájékozódott. A delegáció hangsúlyozta a minden vallási szervezetet megillető egyenlő bánásmód elvének fontosságát, melyet az Egyesült Államok alapvető értéknek tekint. Az amerikai küldöttség pénteken Martonyi Jánosnak elmondta, hogy üdvözlik a magyar kormány kétharmados parlamenti felhatalmazását, ugyanakkor fontosnak tartják, hogy a törvényhozásba az ellenzéket is bevonják.

A delegáció kifejezte elismerését Magyarország hozzájárulásáért az afganisztáni ISAF és a NATO vezette balkáni missziókhoz.

Tengerentúli aggályok

Júniusban járt Magyarországon Hillary Clinton amerikai külügyminiszter, aki aggodalmának adott hangot az igazságszolgáltatás függetlensége, a szabad sajtó mellett. Clinton december 23-án írt levelet Orbánnak, ami később kiszivárgott. Ebben közölte, hogy az Egyesült Államok kormánya számára "jelentős és megalapozott" aggodalmakra ad okot, hogy a magyar fél nem vette figyelembe az Egyesült Államok „konstruktív észrevételeit” több törvény újragondolásánál, mint például az új bírósági szabályozás, az egyházügyi törvény – amellyel Orbán személyesen torpedózta meg Hillary Clinton egyházát – és a médiatörvény.

Decemberben Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász írt arról, hogy Orbán autoriter hatalmat épít, majd egy héttel később a Princeton Egyetem egyik professzora bírálta a New York Times-ban Magyarország új alaptörvényét, majd újabb cikkében a rá reagáló Szapáry György washingtoni magyar nagykövettel szállt vitába ugyanerről.

Januárban Eleni Tsakopoulos Kounalakis amerikai nagykövet jelentette ki azt, hogy hónapokon keresztül aktívan egyeztettek a magyar kormánnyal a lényeges reformokról, valamint megosztották aggályaikat a demokratikus fékekkel és ellensúlyokkal kapcsolatban, ezért Washington nagyon csalódott amiatt, hogy felvetéseik közül Budapest szinte egyet sem fontolt meg.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!