Harminchárom éve nem öltek amerikai nagykövetet

A „Muzulmánok ártatlansága” című film rendezője és producere Sam Bacile politikai állásfoglalásnak szánta alkotását. Hangsúlyozta, hogy „ez egy politikai film, nem egy vallási film”. Bacile az iszlámban szerinte megtalálható képmutatásra akarta felhívni a figyelmet, és a Wall Street Journalnak adott telefoninterjújában rákos megbetegedésnek és gyűlöletkeltő vallásnak nevezte az iszlámot.

Bacileről nem sokat tudni, a hírek szerint amerikai-izraeli származású ingatlanfejlesztő. Állítása szerint 5 millió dollárt gyűjtött 100 zsidó adományozótól a filmjéhez, amit 60 színész és egy 45 fős személyzet bevonásával készített. A több beszámolóban is rendkívül alacsony színvonalúnak mondott filmet előző évben készítette el Kaliforniában, három hónap alatt.

Steve Klein, aki Bacile egyik tanácsadója volt a forgatás alatt, világosan figyelmeztette a rendezőt, hogy a film erőszakos reakciókat fog kiváltani. Klein figyelmeztette Bacilet, hogy ő lehet a következő Theo van Gogh (őt 2004-ben gyilkolta meg egy muzulmán szélsőséges Hollandiában). Klein szerint "úgy vágtunk bele ebbe, hogy tudtuk, hogy mi fog történni."

Idén júliusban a Youtube-ra felkerült egy előzetes a filmből, ami akkor nem keltett nagy feltűnést. Előző héten azonban készítettek egy arab feliratos változatot, amit szintén feltöltöttek, és ezt már több tízezren nézték meg, majd végül egy egyiptomi tévécsatornán is látható volt a videó, ahol helyi kopt keresztényeket vádoltak meg annak finanszírozásával.

A film nagy felzúdulást keltett a muzulmánok körében, akik közül sokan már magának Mohamed prófétának az ábrázolását is sértőnek találják Az indulatokat csak fokozta, hogy Mohamedet egy homoszexuális fattyúként ábrázolták, aki a vallásra hivatkozva támogatja a gyerekrabszolgaságot és a házasságon kívüli szexet. Angol napilapok információja szerint az elszabadult indulatok miatt Bacile mostanra bujkálni kezdett, nehogy valami bántódása essen.

Radikális támogatók

A film népszerűsítésében részt vett Terry Jones floridai lelkész is, aki korábban maga is nagy felháborodást keltett a Közel-Keleten. Ő azt tervezte, hogy a 2001-es terrortámadások évfordulóján a Korán 200 példányát égeti el híveivel Amerikában a Ground Zero közelébe tervezett Iszlám Központ ellen tiltakozva.

A nemzetközi kritikák, de elsősorban Robert Gates védelmi miniszter lebeszélő telefonhívásának hatására a tiszteletes 2010-ben elállt a tervétől, amely sokak szerint újabb fenyegetést jelentett volna az Irakban és Afganisztánban harcoló amerikai erők számára. Jones és követői azonban 2011. március 20-án "pert" rendeztek, amelyben bűnösnek mondták ki a Koránt emberiesség elleni bűntettekben és a terrorizmus népszerűsítésében. Ha nem is Jones, de egyik társa a végén elégetett egy példányt.

Afganisztánban már tízezrek tiltakoztak a lefújt koránégetés ellen is, és az egyik megtámadott NATO-bázis katonái három embert meglőttek a tömegben, egyikük meghalt. 2011 elején három fontos afganisztáni városra is átterjedtek a tüntetések, amelyek több helyütt összecsapásokká fajultak. A biztonságosabb városok közé sorolt Mazari-Sarifban ENSZ-alkalmazottakat öltek, Dzsalálábádban Obama-figurát égettek.

„Az Egyesült Államok Kairói Nagykövetsége elítéli azoknak a félrevezetett személyeknek a folyamatos próbálkozásait, akik a muzulmánok vallásos érzelmeit próbálják megsérteni. Ugyanígy elítéljük bármely vallás hívőinek megsértésére való törekvést. A vallásos meggyőződés tiszteletben tartása az egyik sarokköve az amerikai demokráciának.”

Éjszakai kettős támadás

Mint korábban a dán Mohamed karikatúrák 2005-ben, a mostani videó is felkorbácsolta a muzulmánok indulatait. Tüntetés volt Kairóban és Bengáziban is, de az utóbbi helyen a tüntetés valódi fegyveres támadássá alakult át az amerikai konzulátus ellen. A Reuters szerint a konzulátus előtt felvonuló tömegben voltak milicisták, törzsi harcosok, különféle fegyveresek és egyszerű civilek is, de a támadók pontos kiléte eddig ismeretlen. Az egyik „gyanúsított” az Ansar al-Sharia szunnita iszlamista csoport.

Az események pontos sorrendje ismeretlen, de azt tudni lehet, hogy a támadók tűz alá vették a konzulátust, míg mások házi készítésű bombákkal dobálták az épületet. Christopher Stevens amerikai nagykövet és három munkatársa akkor vesztette életét, amikor az amerikaiak elkezdték az épület evakuálását. A legvalószínűbb verzió szerint rakéták csapódtak be a konzulátus előtt, és ezek végeztek a nagykövettel. Mások szerint Stevens eljutott a kocsijáig és akkor vesztette életét, mikor arra rálőttek.

Az amerikai konzulátust éjszaka az evakuálás után kifosztották, majd felgyújtották. Szerda hajnalban a Reuters helyszínen tartózkodó tudósítója szerint az épület elhagyatott volt és csak néhány bámészkodó tévedt be körülnézni. Az amerikai áldozatok holttestei estére már a családjuknál voltak az Egyesült Államokban.

Zavaros a helyzet Líbiában

A polgárháború nyomai még mindig látszanak Líbiában, az Amnesty International számításai szerint több mint 200 ezer embernél van még fegyver az országban, ami biztonsági kockázatot jelent. A központi szerveknek Moammer Kadhafi volt diktátor októberi bukása óta sem sikerült megfékezniük és lefegyverezniük az országban tevékenykedő fegyveres milíciákat.

Bár a Kadhafi elleni lázadás során sokan együttműködtek, azóta újra kiéleződtek az országban a törzsi és regionális választóvonalak. Az első szabadon megválasztott parlament augusztus elején ugyan átvette a hatalmat az Átmeneti Nemzeti Tanácstól (ÁNT), de a BBC szerint több helyen még mindig helyi milíciákra szorulnak a rend fenntartásához.

Júliusban fegyveresek hurcolták el a líbiai olimpiai bizottság elnökét, és a választások sem vetettek véget automatikusan az erőszaknak. Éppen a szavazás napján támadott meg egy, a térségnek autonómiát követelő csoport egy szavazóhelyiséget.

Augusztus közepén ketten is meghaltak, amikor három, gépkocsiba rejtett pokolgép robbant a fővárosban, Tripoliban. Kadhafi bukása óta először volt halottja a hasonló támadásoknak. A Vöröskereszt pedig három hete bejelentette, hogy felfüggesztette tevékenységét Bengáziban, és Miszrátában is, mivel utóbbi városban gránátokkal és rakétákkal támadtak a helyi missziójukra.

Külföldi megfigyelők folyamatosan hangoztatják, hogy a líbiai kormány nem áll a helyzet magaslatán és a Líbiai Legfelső Biztonsági Bizottság szóvivője is elismerte, hogy a biztonsági erők nem voltak felkészülve egy ilyen heves támadásra Bengáziban, és ezért vonultak ideiglenesen vissza.

Kampánytéma lesz belőle

Politikai elemzők szerint Barack Obama elnöknek most nagyon kicsi a mozgástere. Chris Stevens halála a szeptember 11-ei terrortámadások tizenegyedik évfordulóján történt, ami miatt az amerikai közvélemény kemény fellépést várna el tőle. Obama azonban nem fenyegetheti meg Líbiát és nem vezethet be gazdasági szankciókat sem, hisz ott most elvileg baráti kormány van.

Obama sajtótájékoztatót tartott, ahol megígérte, hogy világszerte fokozni fogják a diplomáciai létesítmények védelmét, és elkapják a felelősöket. Az elnök azonban leginkább csak a nemzeti összefogásra szólított fel, és kijelentette, hogy a terrorizmus sosem fogja megingatni Amerika eltökéltségét.

Az elnök csak reménykedhet, hogy ennyi elég lesz az éppen zajló választási kampányban. Obama republikánus kihívója Mitt Romney pár órával a támadás után már meg is ragadta az alkalmat, hogy kritizálja a washingtoni kormányt, hogy túl enyhén reagált a történtekre. Ezzel természetesen Romney is politikai kockázatot vállalt fel, mert őt azzal vádolhatják meg a demokraták, hogy amerikai állampolgárok halálából próbál politikai tőkét kovácsolni.

Chris Evens a hatodik amerikai nagykövet, akivel egy támadás végzett. Legutóbb 1979-ben volt erre példa. Afganisztánban, akkor Adolp Duphs nagykövetet rabolták el Kabulban, a mentőakció azonban rosszul sikerült, és életét vesztette. Előtte 1976-ban a libanoni, 1974-ben a ciprusi, 1973-ban a szudáni és 1968-ban a guatemalai nagykövetét veszítette el terrorakció után az Egyesült Államok.

Nem tudni lesz-e folytatás

Az egyik legfontosabb kérdés a kedd éjszaka történt események után, hogy lesznek-e további tüntetések, esetleg támadások az Egyesült Államok ellen. A már említett dán karikatúrák tiltakozási hullámot indítottak el nem csak a Közel-Keleten, hanem Európában is. Mivel Sam Bacile filmje csak most került igazán az érdeklődés középpontjába, lehet, hogy az igazi tömegreakciók csak a következő napokban fognak "beérni".

Kritikus pont Pakisztán, ahol a folyamatos dróntámadások Washington ellen fordították a közvélemény jelentős részét. Karacsiban előző évben közel ezren tüntettek az amerikai nagykövetség épülete előtt, elégették Barack Obama képmásait és amerikai zászlókat a nagyobb városokban. Az indok az volt, hogy NATO-helikopterek tévedésből megtámadtak egy őrposztot az afgán határ közelében. A "Muzulmánok ártatlansága" újra felkorbácsolhatja az indulatokat.

Problémát okozhatnak a filmre adott reakciók Afganisztánban is. A NATO kivonulásának közeledésével az országban megszaporodtak a helyi biztonsági erők által a szövetséges katonák ellen elkövetett "barátságos" támadások, amiknek több áldozata is volt. Az egyébként is feszült helyzeten tovább ronthat, ha az afgánok újra az utcára vonulnak.

Idén év elején már robbantak ki véres tüntetések az országban, mert a bagrami amerikai légibázison elégették a Korán több példányát. Névtelen források azzal érveltek, hogy a könyveket és más vallási irodalmat azért távolították el a bázison lévő fogolytábor könyvtárából, mert azok szélsőséges bejegyzéseket tartalmaztak, és a foglyok az egymás közti üzenetváltásokra használták azokat.

A Daily Telegraph szerint szerda délutánra a kormány betiltotta a Youtube videómegosztó portált Afganisztánban, hogy így vegyék elejét az újabb tüntetések kirobbanásának. Az ilyen lépések lassíthatják a film hírének terjedését, de egyben ingyen reklámlehetőséget is jelentenek. Valószínűtlen, hogy sikerülne teljes hírzárlatot elérni és az ilyen kísérletek még árthatnak is. Csak a következő napok mutathatják meg, de az biztosnak látszik, Obamának volt oka rá, hogy elrendelte a külföldi amerikai létesítmények fokozott védelmét.