Gyöngyi
9 °C
9 °C

Ez se lesz egy sétagalopp

A katonai akció nem került teljes egészében le az asztalról, de a héten már újra diplomáciai megoldáson dolgoztak a nagyhatalmak Szíria vegyifegyver-készleteinek biztosításához. Már megállapodtak az amerikaiak és az oroszok, de a tervezett leszerelés körül már így is sok a kérdés, ráadásul az is befolyásolhatja az eseményeket, hogy elkészült az ENSZ ellenőreinek jelentése az augusztus 21-i gáztámadásról, amit hétfőn tárhatnak a Biztonsági Tanács elé.

Politikai megoldás, diplomáciai út, tárgyalások – ezek a kifejezések átvették a hét végére a katonai csapás helyét a Szíria körüli retorikai csatározásokban. A világ érezhetően távolabb került az elmúlt hetekben a levegőben lógó szíriai háborútól, annak ellenére, hogy maradtak még bőven nehezen feloldható kérdések a szíriai vegyi fegyverek esetleges leszerelése körül.

A szíriai vegyi fegyverek nemzetközi ellenőrzés alá vonását és leszerelését javasló Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken találkozott amerikai kollégájával, John Kerryvel és Lahdar Brahimivel, az ENSZ Szíria-ügyi megbízottjával. Kerry szombaton bejelentette, hogy az Egyesült Államok és Oroszország megegyezett arról a menetrendről, amely alapján megsemmisíthetik a szíriai vegyi fegyvereket. Szíriának egy héten belül átfogó listát kell készítenie a vegyi fegyvereiről.

A megbeszélésen egyetértettek abban, hogy csak politikai úton lehet megakadályozni a további vérontást, de vannak még vitás kérdések. Az oroszok például a Washington Post szerint arra is biztosítékokat akarnak, hogy a vegyi fegyverek nemzetközi ellenőrzés alá helyezéséről szóló határozatban nem javasolnák Bassár el-Aszad elnök bíróság elé állítását a Nemzetközi Büntetőbíróságon (ICC).

Az amerikai, a brit és a francia külügyminiszterek hétfőn Párizsban találkoznak, hogy megvitassák a szíriai helyzetet és fejleményeket. A három ország az orosz javaslat alapján az ENSZ Biztonsági Tanácsába szánt határozattervezeten is dolgozik. Barack Obama amerikai elnök azt mondta, bízik abban, hogy az orosz-amerikai megállapodás sikeres, de ellenőrízhető és kikényszeríthető lesz.

Az orosz javaslat körüli megbeszélésekkel párhuzamosan ugyanakkor egy másik vonalon is zajlanak az események. A Szíriában bizonyítékokat gyűjtő ENSZ-ellenőrök pénteken bejelentették, hogy elkészültek az augusztus 21-i gáztámadásról írt jelentésükkel, amit a hétvégén átadnak Ban Kimun ENSZ-főtitkárnak. Azt ő dönti majd el, mikor hozza nyilvánosságra a dokumentumot, de már bejelentette, hogy nem marad el a felelősségre vonás, a vegyi fegyver bevetése ugyanis nemzetközi jogot sért. A CNN forrásai szerint a főtitkár hétfőn délelőtt tárhatja a megállapításokat az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé.

Ráadásul a jelentésnek nagyobb súlya is lehet a korábban feltételezettnél: a szakértők alapvetően azt tudják megállapítani, hogy vetettek-e be vegyi fegyvert. A Foreign Policynek ugyanakkor több ENSZ-diplomata azt mondta, hogy a jelentés bizonyítékai a szíriai kormány irányába mutatnak, és megerősítik az amerikai, francia, brit és német hírszerzési jelentéseket, miszerint Bassár el-Aszad erői vetettek be vegyi fegyvert Damaszkusz közelében.

Megint a diplomácia az előtérben

A hét elején hirtelen meredek fordulatot vettek az események: miközben az amerikai kongresszus már a katonai akcióhoz kért felhatalmazásról szóló szavazáshoz készülődött, egy látszólag átgondolatlan lehetőségként Kerry egy újságírói kérdésre válaszolva jelezte, hogy Damaszkusz még elkerülheti a csapást, amennyiben egy héten belül nemzetközi felügyelet alá helyezik a teljes vegyifegyver-készletüket.

Erre csaptak le az oroszok, akik elő is álltak a hivatalos javaslatukkal, a szíriai rezsim pedig gyorsan élt a menekülőúttal – ezzel egyébként minden korábbi utalásnál egyértelműbben elismerték, amit sokáig tagadtak, vagyis hogy valóban léteznek a készletek. Maga Aszad is megerősítette egy orosz tévében sugárzott interjúban, hogy lemondanak a vegyi fegyverekről, ugyanakkor azt állította, hogy ebben nincs szerepe a rakétacsapásra készen a Földközi-tengeren várakozó amerikai rombolóknak.

Barack Obama amerikai elnök jelezte, hogy nem támadják meg az országot, ha a szíriai kormány valóban átadja a vegyi fegyvereit, habár az adminisztráció több tagja még hangsúlyozta, hogy fent kell tartani a katonai fenyegetés lehetőségét, mert csak ezzel lehet tárgyalásra bírni Aszadot. Obama a már előre bejelentett kedd esti beszédében végül bejelentette, hogy parkolópályára került az esetleges beavatkozás. Obama arra kérte a kongresszust, hogy halassza el a szavazást, aminek a törvényhozók eleget is tettek.

A Reuters azt írta, hogy a szenátorok akár jövő héten is szavazhatnak, ha szükséges, de erről mindenképpen egyeztetnek a Fehér Házzal, mivel nem akarják felborítani az esetleges diplomáciai egyeztetéseket. A szenátorok egy olyan kiegészítésen is dolgoznak, amivel az orosz javaslat végrehajtását szigorú időkorláthoz kötnék, ennek hiányában Aszad pedig vállalná a felelősséget a légi csapásokért. A diplomáciai tárgyalások mellett ugyanakkor már az sem biztos, hogy a kongresszusban egyáltalán szavazás lesz a katonai akcióról.

Obama, Putyin is győzelemként állíthatja be

Miután eléggé úgy tűnt, hogy Obama komoly pofont kaphat a kongresszustól, a vegyi fegyverek leszerelésével és a szavazás esetleges elmaradásával az amerikai elnöknek sikerülne valahogy komolyabb arcvesztés nélkül kikeverednie abból a helyzetből, amibe magát kormányozta. Tavaly ő maga jelentette ki, hogy a vegyi fegyverek bevetésével átlépnének egy határvonalat, ami kemény nemzetközi választ vonna maga után. A tervezett katonai akciót ugyanakkor az amerikai közvélemény nagyobbik része, és így a képviselők többsége is elutasította volna. Éppen ezért is kerülhettek elő azok a találgatások, amelyek szerint az egész forgatókönyv valójában már az előző csütörtökön az eredeti tervekkel ellentétben mégis megtartott Obama-Putyin találkozóig nyúlik vissza.

Az mindenesetre biztos, hogy az oroszok komoly diplomáciai sikerként könyvelhetik el, ha végül az ő javaslatukra építve sikerül elkerülni a katonai csapást és leszerelni a vegyi fegyvereket. „Mi elmondhatjuk, hogy a két és fél éve tartott álláspontunk igazolást nyert és fel tudunk mutatni valami eredményt” – mondta a Ria Novosztyinak Fjodor Lukjanov orosz politológus, a nem kormányzati szervként működő Kül- és Védelmipolitikai Tanács vezetője. „Végső soron mindenki a saját győzelmeként állíthatja be a történteket” – mondta a szakértő, bár azt elismerte, hogy ez alól egy kivétel biztosan van: a szíriai ellenzék.

Az orosz javaslatot vegyesen fogadta a szíriai ellenzék, és ez újabb jele volt annak, hogy az Aszad ellen harcoló erők korántsem alkotnak egységes csoportot. A Szabad Szíriai Hadsereg (FSA) vezetője kategorikusan elutasította, hogy Aszad a vegyifegyver-készleteket nemzetközi ellenőröknek átadva elkerülhesse a külső katonai beavatkozást. Szelim Idrisz szerint ugyanis a hadsereg az elnök utasítására azok nagy részét valójában Libanonban és Irakban igyekszik elrejteni.

Ugyanakkor a Nemzeti Koordinációs Bizottság külügyi felelőse, a Párizsban élő író, Hajszam Manna kijelentette: az általa képviselt szervezet támogatja az orosz javaslatot. A két eltérő nyilatkozat nem váratlan annak fényében, hogy az FSA nem ismeri el a bizottságot, mert a csoportosulást Aszad árnyékszervezetének tartja, amelynek célja az ellenzék megosztása.

Nem lenne egyszerű menet

Azonban az ellentmondásos szíriai fogadtatás mellett nagyobb gondot jelenthet, hogy a javaslat részletei még nem tisztázottak, és a BBC szerint készletek megsemmisítése már önmagában is egy sor technikai, jogi és gyakorlati problémát vet fel.

Szíria csütörtökön már bejelentette, hogy csatlakozik a vegyi fegyverek használatára vonatkozó korlátozást előíró Vegyifegyver-tilalmi egyezményhez (Chemical Weapon Convention, CWC). Az 1993-as dokumentumot az egész világon csak hat állam nem írta alá, és nyolcan vannak azok, akik nem ratifikálták az egyezményt. A ratifikációhoz Burma (Mianmar) és Izrael nem járultak hozzá; a megállapodást Angola, Észak-Korea, Egyiptom, Dél-Szudán és Szíria nem írta alá.

A csatlakozási folyamat akár egy hónapig is tarthat, de ez az egyszerű része az egész folyamatnak. Maga a tényleges leszerelés, a következő szakasz viszont akár hónapokig is tarthat. A Wiredben januárban megjelent cikk szerint amerikai magas rangú katonák még azzal számoltak, hogy a vegyi fegyverek biztosításához 75 ezer katonára is szükség lehetne. A legnagyobb szerep mindenesetre nemzetközi ellenőröknek – feltehetően a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet szakembereinek – jutna.

A tovább dúló polgárháború közepette nehéz lenne ellenőrizni, hogy Szíria valóban beszolgáltatta az összes vegyi fegyverét. Feltehetően Szíriában van a legtöbb aktív vegyi fegyver a világon, a francia titkosszolgálati jelentések szerint összességében akár ezer tonna vegyi anyaguk is lehet. Az amerikai adatok szerint pedig legalább húsz helyszín lehet (bővebben infografikánkon), amit fel kellene keresniük az ellenőröknek, ezek egy része közel esik a harcokhoz. Az anyagokat aztán össze kell gyűjteni és elszállítani egy megfelelő helyre, ahol aztán megsemmisíthetik őket. A vegyi fegyverek előállításához használt létesítmények lezárását is szavatolnia kellene a rezsimnek.

Nagyon nehéz lenne szavatolni a leszerelési ellenőrök biztonságát, az ENSZ ellenőreire is orvlövészek lőttek rá megérkezésük után, amikor Damaszkusz közelében vizsgáltak meg egy helyszínt. A felkelők között sem mindenkinek érdeke, hogy simán menjen egy efféle leszerelés, terroristacsoportok is szívesen megszereznék a vegyi készleteket, ahogy a túlélésért küzdő szíriai rezsim minden lépését sem lehet kiszámítani. A Time szerint azzal is bőven számolni kell, hogy Aszad csak időt akar nyerni az orosz javaslat támogatásával, ráadásul az ellenőrök munkáját  hosszú időre elhúzhatja a rezsim.

Időt nyertek, de mire

Sok kérdőjel van, de ha valahogy sikerül is leszerelni az összes vegyi fegyvert, akkor is csak ezt az egy, fontos tényezőt vonhatjuk ki a szíriai polgárháború véres egyenletéből. A két és fél év alatt már több mint 110 ezer áldozatot követelő konfliktus nem oldódik meg: az Economist szerint az elmúlt időszak harcai lényegében a frontvonalak megszilárdulásáról, Szíria fokozatos három részre szakadásáról szóltak.

A polgárháború a leszereléstől függetlenül sem érne véget, ráadásul az augusztus 21-i vegyi támadás felelőseit ugyanúgy elszámoltatás várná. Aszad viszont elkerülhetné a beavatkozást, a felkelőknek pedig annyival kellene beérniük külföldi katonai csapás helyett, hogy minden jel szerint kapnak amerikai fegyverszállítmányokat is a további harcokhoz.

Ha a most tárgyalt leszerelési javaslat elbukik, akkor a konfliktus már szinte biztosan csak valamilyen külső beavatkozás mellett folytatódhat, ráadásul a nagyhatalmak viszonya megint kiéleződhet. Viszont Obama a kongresszusban feltehetően könnyebben szerezhet támogatást egy katonai akcióhoz később, ha a diplomáciai erőfeszítések zátonyra futnak. A több forrás szerint is a héten láthatóan megkönnyebbült Obama és a kongresszus mindenesetre máris belpolitikai problémák felé fordította a figyelmét, a törvényhozásban ugyanis a költségvetési ellentétek miatt október 1-jétől ismét lebénulás fenyegeti a szövetségi kormányt.