Ezzel magyarázzák a kiszsiráf kivégzését
További Külföld cikkek
-
Legalább 27 halálos áldozatot követelt a pusztító időjárás Indonéziában - Az elmúlt évszázad legsúlyosabb havazása csapott le Dél-Korea fővárosára
- Rekordmennyiségű kokaint foglaltak le a kolumbiai hatóságok
- Börtöntáborba küldték azokat az észak-koreai szökevényeket, akik kapcsolatba kerültek a kereszténységgel
- Szijjártó Péter: Végre egy jó hírt is kapott a globális békepárti többség
A koppenhágai állatkert dolgozóit ért halálos fenyegetések alapján vannak, akiket semmiféle magyarázat nem tud meggyőzni arról, hogy helyes döntés volt a teljesen egészséges kétéves zsiráf, Marius kivégzése. A kölyökzsiráfot az állatvédők hangos tiltakozása, 20 ezres petíció ellenére – ahogy előre bejelentették – vasárnap lelőtték, bőrét lenyúzták, és húsát a látogatók, köztük gyerekek szeme láttára az oroszlánok elé vetették.
A miértekkel foglalkozott a BBC és a CNN. A kivégzés mellett kiálló Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének (EAZA) honlapja és a koppenhágai állatkert saját oldala hol érhető, hol nem, valószínűleg nem igazán tudnak megbirkózni a túlterheltséggel. A koppenhágai döntés védelmére kelt a Természetvédelmi Világszövetség (International Union for Conservation of Nature and Natural Resources, röviden IUCN) elnöke, Simon Stuart is, aki azt mondta: a fajok megőrzése bonyolult feladat, és nehéz döntéseket követel, a zsiráf kivégzése mögött pedig szerinte érvényes okok álltak.
Összeszedtük, milyen válaszokat adtak a Marius sorsával kapcsolatos kérdésekre.
Mi volt a baj Mariusszal?
A génállománya. Az állatkerti populációkat védik a beltenyészettől, hogy az állomány genetikailag változatos és egészséges maradjon. A zsiráfok tenyésztési programját az EAZA koordinálja, amely alá 347 állatkert tartozik. Marius maga nem beltenyészetből született, viszont a génjei túl hasonlóak voltak olyan zsiráfoknak a génjeihez, akik már a program részesei. Marius szüleinek ugyanis születtek más utódjai is, mondta a BBC-nek az EAZA szóvivője. Pusztán genetikai szempontból tehát Marius nem volt értékes állat, a szaporodása pedig beltenyészet kialakulásával fenyegetett volna. Az EAZA programfelelőse, Jeorg Jebram szerint Marius bizonyos értelemben a zsiráftenyésztési program sikerének az áldozata. Régen a legtöbb állatkert bármit megadott volna egy zsiráfért.
Miért nem maradhatott ott, ahol eddig volt?
A zsiráfcsoportok az állatkertekben egy bikából és több nőstényből állnak. A fiatal bikákat el kell távolítani a csoportból, amint elérik az ivarérettséget, a 18-24 hónapos kort, hogy megelőzzék közöttük a harcot.
Miért nem vitték egyszerűen másik állatkertbe?
- Elméletben mehetett volna olyan állatkertbe, amely tagja az EAZA-nak. Mariusért jelentkezett is az egyik ilyen állatkert, az angliai Yorkshire vadaspark. Ők befogadták volna. Az ajánlatot azért utasították vissza, mert Marius bátyja már ott él, mondta Bengst Holst, a koppenhágai állatkert tudományos igazgatója. Arra hivatkoztak, hogy a park területét akkor inkább egy Mariusnál genetikailag értékesebb zsiráf használja.
- Marius kerülhetett volna olyan állatkertbe is, amely nem vesz részt az EAZA által vezetett tenyésztési programban. A programfelelős Jeorg Jebram szerint ezt azért nem akarták, mert Marius így kevésbé szigorúan szabályozott körülmények közé került volna, olyan helyre, ahol nem garantált az állatok jólléte. Ráadásul akár ő, de még inkább az utódai úgy járhattak volna, hogy eladják őket még bizonytalanabb körülmények közé, cirkuszba vagy éppen magángyűjteménybe. Egyébként egy magánszemély közvetlenül is meg akarta venni Mariust a koppenhágai állatkerttől, hogy megmentse. Félmillió eurót ajánlott érte, de hiába.
Ha a beltenyészet ekkora probléma, miért nem akadályozzák meg a szaporodást?
- Elméletben fizikailag el lehetne különíteni a zsiráfokat, akiknek nem kéne egymással szaporodniuk. Jeorg Jebram, az EAZA programfelelőse szerint viszont a legtöbb állatkertnek nincs lehetősége arra, hogy új kifutókat csináljon.
- A fogamzásgátlás és az ivartalanítás felvethető lehetőségként, de mindkettőhöz el kellene kábítani az állatot, ami kockázatos procedúra a zsiráfok esetében, eltörhetik a nyakukat, amikor összeesnek a nyugtatótól, írta a BBC. Jebram egyébként elmondta az AP hírügynökségnek, hogy az elmúlt években kifejlesztettek egy zsiráfoknak való fogamzásgátlót, amit távolról is be lehet injekciózni a nőstényekbe. Csakhogy az EAZA szóvivője szerint a fogamzásgátlás a zsiráfok esetében még gyerekcipőben jár, és komoly mellékhatások fenyegetnek, például az, hogy az állat örökre terméketlen marad. Ez pedig azt jelentené, hogy a tenyésztés szempontjából értékes állatokat veszítenének.
- A fogamzásgátlás elleni érvként azt is felhozták, hogy ha elvesszük az állattól a szaporodás képességét, megfosztjuk a természetes élettől.
- A fogamzásgátlás ügyében egyébként nem egységes az állatkertek véleménye. A Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője, Hanga Zoltán például a Marius-ügyben több helyen is azt nyilatkozta: itt a fogamzásgátlásos módszert alkalmazzák.
Akkor tucatjával ölik a zsiráfokat, csak eddig nem tudtunk róla?
- A BBC azt írta: az 1828 óta vezetett zsiráfokról szóló európai nyilvántartás szerint összesen öt zsiráfot végeztek ki eddig hasonló okokból.
Magyarországon is van ilyen?
- Nincs, Hanga Zoltán szerint a budapesti állatkert nem csinálna ilyet.
És miért kellett Mariust a gyerekek előtt megetetni az oroszlánokkal?
- A koppenhágai egyetem bioetika professzora, Peter Sandoe a BBC szerint azt mondta, neki rokonszenves volt az állatkert döntése. Amikor a gyerekek látták, hogyan válik Marius a ragadozók eledelévé, jó képet kaptak arról, milyen is a természet, hiszen a szavannán is sok fiatal zsiráfot falnak fel oroszlánok, pusztulnak el az éhségtől vagy betegségekben, balesetekben.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
