Berlin már az összes háborús menekültet sem tudja befogadni

A Magyarországnak és Európának címzett figyelmeztetések, majd a menekültek lelkes befogadása után a határellenőrzés bevezetésére kényszerülő Németország most próbál gyakorlati megoldásokat is találni a válság kezeléséhez. A német nagykoalíció pártjai vasárnap egyezségre jutottak egy törvénycsomagban, ami az első lépése lenne a menekültválság kezelésének.

Nem fér be minden háborús menekült sem  

A fordulat megértéséhez nem árt röviden összefoglalni az elmúlt hetek történéseit. Merkel szeptember eleje óta azt hangoztatta: Németország kötelessége segíteni a háború és üldöztetés elől menekülőkön, és az ország sok munkával képes integrálni az érkezőket.

Alkancellárja  a szociáldemokrata Sigmar Gabriel korábban úgy vélte , idén 800 ezer embert, az utána következő években pedig akár évi 500 ezer embert is képesek befogadni.  Mindezt nemcsak az emberiesség diktálja, hanem a német alkotmány is, ami alapján az üldöztetés elől menekülök Németországban menedékjogra jogosultak.

Az alkotmány értelmezése alapján valóban nem lehet felső határról vagy kvótákról beszélni, mondta Merkel. Ennek szellemében született a német menekültügyi hivatal nemrég távozott vezetőjének szeptember elején nagy visszhangot kiváltó nyilatkozata is arról, hogy Németország bármennyi menekültet be tud fogadni . Mindezzel együtt Merkel korábban mindig egyértelművé tette: menedéket csak a háborús menekülteknek adnak, a szegénység elől elvándorló, magasabb életszínvonalra vágyó embereket nem fogják befogadni.

Ehhez képest lehet jelentős fordulatot jelent, hogy Thomas de Maziere belügyminiszter a hétvégén a Spiegelnek már arra utalt, még a háború elől menekülők közül sem tudnak mindenkit befogadni: 

Nem tudunk minden háborús menekültet és gazdasági bevándorlót befogadni, akik Európába és Németországba szeretnének jönni.

De Maziere javaslata szerint Németországnak az EU-n belül egy kötött, de "nagyvonalú kontingenst" kellene meghatároznia az üldöztetés elől menekülők felvételére. Így lehet csak biztosítani azt, hogy Európa csak annyi menekültet fogadjon be, amennyit tartósan el tud látni.

Ha azonban több ember már nem fér be a kontingesbe, de Maziere szerint a politikai üldözötteket is vissza kell küldeni a hazájukhoz közeli régiókba. Ott kell garantálni, hogy biztonságban éljenek. A Földközi-tengeren át, illegálisan az EU-ba érkező menekülteket szerinte "egy biztonságos helyre kell visszaküldeni Afrikába". De Maziere szerint Európának ehhez erős külső határokra van szüksége, de szerinte erre nem a szögesdrót kerítés a megfelelő megoldás.

A nagykoalíció visszavett a keménykedésből

A nagykoalíciós egyezkedés eredményeképpen a múlt héten már ismertetett javaslatokban egy jelentős változás történt. De Maziere múlt heti javaslata ugyanis azzal kényszerítette volna Németország elhagyására a menekültek jelentős részét, hogy a másik EU-s országon át oda érkezőktől megvontak volna minden szociális ellátást. A kormány csak egy menetjegyet és úti élelmet adott volna a menekülteknek, hogy a  dublini rendelet alapján menjenek vissza abba az uniós országba, ahol először beléptek az EU területére (ez főként Magyarországot jelentette volna), és a menekültügyi eljárást ott folytassák le az ügyükben. Ezt német emberjogi szervezetek és az ellenzéki pártok is élesen bírálták, és összeegyeztethetetlennek nevezték Németország humanitárius felfogásával.

A vasárnap született nagykoalíciós egyezség szerint az ilyen eljárásokat hangsúlyozottan nem a dublini rendelet részeként végeznék. A Merkel által "meghívott" szír menekülteket ezután sem küldené vissza Németország Magyarországra. A támogatások megvonása csak azokra vonatkozna, akik a németországi menekültügyi eljárás lefolytatása után másik országba akarnának élni, vagy akiknek egy európai elosztási kvóta alapján másik országot jelölnének ki tartózkodási helyként.

Ezzel megakadályozható lenne, hogy a menekültek a számukra kedvezőbb feltételeket nyújtó országokat pécézzék ki maguknak (Merkel: "A menekülteknek ahhoz nincs joguk, hogy kiválasszanak maguknak egy országot"), utóbbi esetben pedig természetesen csak abban az országban kapnák meg az ellátást, amelyiket kijelölték számukra. 

Ezt akarják a németek

Az eddigi nyilatkozatok  alapján foglaljuk össze, milyen megoldás formálódik Németországban a menekültválság európai szintű kezelésére:

• Európát erős külső határokkal kell védeni, de a kerítés nem jó megoldás.
• Nagyvonalú keretszámokat kellene meghatározni arra, hogy Európa egy adott időszakban mennyi menekültet tud befogadni és ellátni.
• Nemcsak Görögországban és Olaszországában kellenek menedékkérő-regisztrációs központok, hanem a tranzitországokban, köztük Egyiptomban, Libanonban, Jordániában, Törökországban és Szerbiában.
• Itt kellene elbírálni a menekültkérelmeket, és az EU-ba már csak azok utazhatnának be, akiknek a kérelmét elfogadták.
• A már az EU-n belül lévő menekülteket kvóták, kontingensek alapján kellene elosztani az EU-n belül. Akinek ez alapján más tartózkodási helyet jelölnek ki, az csak abban az országban kaphatná meg a neki járó szociális ellátásokat.
• A tagországokban járó ellátás eltérő színvonalát, minőségét közelíteni kellene egymáshoz.
• Ha a kvóta kimerül, akkor a háború menekülteket olyan, hazájukhoz közeli régióba kellene visszaküldeni, ahol nincsenek üldöztetésnek kitéve és biztonságban vannak. Az Afrikából érkezett, jobb megélhetést kereső menekülteket Afrika biztonságos területeire kell visszaküldeni.

Gyorsítani kell

A minden menedékkérő befogadásáról szóló német alkotmány nemes szelleme éles ellentétben áll a menekültek ellátásának gyakorlati kérdéseivel és az ország teherbíró-képességével. Németországban az egyik legfőbb kérdés most az, hogyan tudják felgyorsítani a menekültügyi eljárásokat. Németországba egy hónap alatt több mint 100 ezert menekült érkezett, miközben a német menekültügyi hivatal már a korábban érkezők közül közel 300 ezer ember menekültkérelmét sem volt képes feldolgozni.

Ezek jelentős része ráadásul kézenfekvő és gyors döntés igényelne: a többségében a nyugat-balkáni szegénység és munkanélküliség elől menekülők egyértelműen nem kaphatnak menekültstátuszt Németországban. A németek azonban németes alapossággal igyekeznek kivizsgálni minden egyes esetet, ami hónapokig elhúzódhat, majd ezeket a döntéseket a menekültek általában meg is fellebbezik a bíróság előtt.

Így heteken, hónapokon át németországi menekültszállásokon rostokolnak, miközben az állam  havi 300 eurós juttatást fizet nekik. Mostanra a németek is felismerték, hogy sokan megélhetési okokból mennek menekültként Németországba, hogy megkapják ezt a pénzt, minél hosszabb ideig húzzák ki egy menekültszálláson, majd egy kis pénzt gyűjtve térjenek vissza hazájukba.

A menekültügyi hivatal lassú ügymenete miatt a múlt héten le is mondott atz intézmény sokat bírált elnöke. Helyét a szövetségi munkaügyi ügynökség (BA) vezetője, Frank-Jürgen Weise vette át. Ő a hivatal átvilágítására a McKinsey tanácsadó céget kérte fel. A cég segítségével akarják felgyorsítani és jobban szervezetté tenni a menekültek regisztrációját, a menekültügyi eljárásokat és a menekültek ellátását, elhelyezését. A kormánypártok közben egy olyan javaslatot is kidolgoztak, amelyek lazítanak az építésügyi szabályokon, hogy minél gyorsabban lehessen újabb befogadóállomásokat építeni.