Luca, Ottilia
1 °C
5 °C

A magyarnál csak a román egészségügy rosszabb

2015-11-04T192813Z 72556001 GF20000045585 RTRMADP 3 ROMANIA-GOVE
2015.11.13. 07:22

Victor Ponta és kormánya lemondása után már kevesebben, de még mindig ezrek tüntetnek Bukarestben, ahol a Colectiv klubban történt tűzeset a román társadalom több régóta húzódó problémáját, például az egészségügyet is átszövő korrupciót is felszínre hozta. Közben az egészségügyi átalakításokat korábban már bíráló román ortodox egyház egészen keményen reagált a tragikus bukaresti balesetre, amelyben eddig legalább 53 ember meghalt, és több tucatnyit hét ország kórházaiban ápolnak.

Felháborodtak több nyilatkozaton is

Az egyház részéről több helyen is azt nyilatkozták, hogy a baleset áldozatait Isten büntetése sújtotta, mert klubok helyett templomba kellett volna járniuk. Ezeket a véleményeket ráadásul nem csak elvakult hittanoktatók hangoztatták az utóbbi időben, hanem politikusok és énekesek is átvették.

A román Adevarul arról írt, hogy Bukarestnek több iskolájából is jöttek olyan jelzések, hogy hittanórákon arról beszélt a tanár, hogy az áldozatok megérdemelték sorsukat. Sőt, az egyik elitiskolában olyan szórólapokat osztogatott a hittantanár, amelyen az állt, hogy a rockzene maga a Sátán, és csak arra való, hogy a gyerekek eltávolodjanak Istentől. Ebben az iskolában ráadásul azért is durva ez a szórólapozás, mivel két diákja is megsérült a balesetben.

Az ortodox egyházat azzal is támadták, hogy egyáltalán nem reagált a balesetre időben, nem képviseltették magukat a helyszínen, amire az első magyarázatuk az volt, hogy nem hívták őket. Aztán a pátriárka megjelent az egyik áldozat temetésén ugyan, de aztán megint a "klub helyett a templom" fontosságát hangsúlyozta.

Petíciót indítottak: templom helyett kórházat

A felháborodás után többször, több fórumon is elnézést kértek, de a román lap cikke szerint ez a fajta gondolkodás nem csak egy-egy elvakult tagját jellemzi az egyháznak, hanem rendszerszintű a probléma. Emlékeztettek, hogy év elején a román ortodox egyház az elektronikus egészségügyi kártyás rendszer bevezetésére is sajátosan reagált: az egyház több magas rangú képviselője ördögtől valónak minősítette a kártyát, mert szerintük az az Antikrisztust jelképező 666-os számot tartalmazza. Arról nem is beszélve, hogy a román kártya szó (card) visszafelé olvasva ördögöt jelent. A nyilvántartásba vétel pedig a szervátültetéseket szolgálja, amivel szintén nincsenek kibékülve.

A helyzet odáig jutott, hogy a tragédiát követő tüntetéseknek az egyik témája az lett, hogy az államnak a rengeteg templom helyett leginkább kórházakat kellene építenie, erről pedig civilek még petíciót is indítottak.

Előtérbe került az egészségügy

Az egészségügy helyzete egyébként is fontos ügy lett a tüntetők szemében. Az utcára vonult, és a végül Victor Ponta miniszterelnök és a kormány lemondását is elérő tüntetők közül sokan az egészségügyi minisztériumot is bírálják a helyzet kezelése miatt. A diszkótűz közel 160 sérültjét tíz kórházban kellett elosztani, de az is problémát jelentett, hogy elsőre csak három bukaresti kórházban voltak felkészülve a súlyos égési sérültek fogadására.

A hétvégén tizenhárman haltak meg, közülük tizenketten egy nap alatt. Összesen 35 súlyos sérültet aztán a román légierő és különlegesen átalakított NATO-kórházgépek segítségével napokkal később Hollandiába, Ausztriába, Norvégiába, Nagy-Britanniába, Svájcba és Izraelbe szállítottak életmentő kezelésekre, de sokan út közben, vagy leszállás után életüket vesztették.

Kiss Tamás kolozsvári szociológus szerint annyira középpontba került a tragédia kérdése, hogy a román egészségüggyel szembeni bizalmatlanságra is próbálhatott reagálni az ideiglenes kormány azzal, hogy egyes betegeket külföldre szállítottak, ezzel is jelezve, hogy ők mindent megtesznek. A kormány azt is megszavazta hétfőn, hogy a külföldön ápolt sérültek családja havi 7500 eurót kap a kinti kezelés végéig, a bukaresti kórházakban ápoltak pedig átszámítva havi 420 ezer forintnak megfelelő lejt kapnak az államtól.

A román politikusok előszeretettel kezeltetik magukat külföldön

Nyilván előfordulhat olyan probléma, betegség, kezelés, ami miatt érdemes egy fejlettebb ország speciális kórházába menni, pláne akkor, ha megengedheti magának az ember. A román politikusok azonban semmit nem bíznak a véletlenre, és akkor is külföldi kórházat választanak, ha egy szemölcsöt szedetnek le, vagy kificamodott a bokájuk.

Előbbire Ion Iliescu, az 1990-ben megválasztott román elnök a példa, aki 1996-ban Izraelbe repült hasonló műtéthez, utóbbira pedig épp a napokban lemondott Victor Ponta, aki egy kosarazás közben szerzett térdsérülését kezeltette (műttette) Törökországban. Miközben rutinbeavatkozásról volt szó, amire több szakorvos is rendelkezésre állt, Ponta arra hivatkozva, hogy a sajtó nem hagyná nyugodtan pihenni egy román kórházban, mégis Törökországba utazott. Tegyük hozzá, Pontának legalább olyan jól jött az elutazás és az ideiglenes miniszterelnök munkába állása, mint a mostani lemondásához a tragédia miatti tüntetések.

De a két politikus mellett Traian Băsescu államfő is egy bécsi klinikán műttette meg sérvét, ahogy Adrian Năstase egykori miniszterelnök pajzsmirigy-műtétét is Németországban végezték, börtönbüntetése után pedig Párizsban volt a szívműtétje.

A vezetést bírálatok érték amiatt is, hogy későn kértek külföldi segítséget, de ezt a Ponta lemondása körül kialakult bizonytalanság is indokolhatta. Mások viszont épp azt hangoztatták, hogy a román egészségügyi rendszer képtelen kezelni a helyzetet, miután a hétvégén is tizenhárman haltak meg, közülük tizenketten egy nap alatt.

A román Mediafax hírügynökségnek viszont azzal védekezett a bukaresti Grigore Alexandrescu Kórház egyik vezetője, hogy az orvosoknak nemcsak égési sebeket kell ellátniuk, hanem a klubban belélegzett mérgező anyagok is szedik még utólag is áldozataikat. Többek között a klub hangszigeteléséhez használt anyagok égésekor is mérgező anyagok kerülhettek a levegőbe. „Külön-külön talán tudnánk semlegesíteni a páciensek szervezetében a mérgező anyagokat, de a keverékükkel nem tudunk mit kezdeni" – idézte a kórházi vezetőt a Maszol.ro.

Kódolva van a korrupció

A Ponta lemondása után napokra kinevezett ideiglenes miniszterelnök azt ígérte, hogy az egészségügy és az oktatás lesznek a legfontosabbak a 2016-os költségvetés összeállításakor. Az egészségügyi rendszer régóta katasztrofális állapotban van, de az elmúlt években még romlott is a helyzet. A Vice tavalyi cikke szerint öt év alatt közel 14 ezer orvos hagyta ott Romániát, a kivándorlás pedig azóta sem állt meg.

A román egészségügy helyzetéről, a rendszerbe kódolt korrupcióról és az országot nagy számban elhagyó orvosokról az Independenten is jelent meg év elején egy nagyobb cikk. Ebből kiderül, milyen csapdájába kerülnek azok az orvosok, akik azt választják, hogy otthon maradnak Romániában. Röviden: miután papírt szerzett valaki, és el akar helyezkedni valahol, az esetek nagy többségében fizetnie kell, zsebbe a kórház vezetőjének. Ahhoz pedig, hogy ezt a nagy összeget kitermelje, nem teheti meg, hogy ne fogadja el mindig, mindenhol a hálapénzt. Sőt, a legtöbb fiatal orvos, aki becsületesen akarja végezni a munkáját, az esetek többségében szülői segítségre szorul.

Az Independent cikkéből az is kiderül, hogy a hálapénz nem csak az orvosok érdeke: több történet szól arról, hogy az orvos visszautasította azt, de a páciens a lakásán kereste fel az orvost, miután elhagyhatta a kórházat, hogy odaadhassa a pénzt. Sok orvos pedig arról számolt be, hogy sokszor azért is fogadják el a hálapénzt, mert a betegek úgy érzik, ha nem fogadják el, az azt jelenti, hogy nem tudja őket meggyógyítani, azért nem akar pénzt kérni tőlük.

A Vice tudósítója ott volt tavaly év elején egy tüntetésen, ahol a felvonuló több száz rezidens elmondta, hogy akkor fogyott el a türelmük, amikor Ponta havi 200 dollárnyi plusz juttatást ígért nekik, de aztán mégsem kaptak semmit. Az egyik rezidens a siralmas állapotokról azt mondta akkor, hogy kesztyűt kért egy nővértől, aki egy pár helyett csak egy darabot adott oda neki. „Ezek pénzbe kerülnek" – magyarázta az elkerekedett szemű nőnek. A pályakezdő orvosok ráadásul úgy érzik, hogy a betegek és családtagok frusztrációja – rendszeresen maguknak kell megvenniük a különböző gyógyszereket is – az egészségügyi rendszer állapota miatt mind rajtuk csattan. A krónikus alulfinanszírozottságra jellemző, hogy még kötszert is a sérülteknek kellett bevinniük egyes kórházakba, ha valakit baleset ért.

Évtizedes beidegződések maradtak fent

Kiss Tamás kolozsvári szociológus szerint ez egy összetett kérdés, aminek megértéséhez valahova a rendszerváltás előtti évekig kell visszanyúlni. A szocialista rendszer alatt Romániában korlátozottabb volt a jóléti állam, mint a környező országokban. „Nem volt meg az a fajta biztonság az ellátórendszerben, ami Magyarországot, Csehszlovákiát, vagy éppen Jugoszláviát jellemezte" – mondta. Azt is példaként említette, hogy míg sok országban pozitív ösztönzőkkel próbálták előtérbe tuszkolni a népesedéspolitikát, addig Romániában sokkal inkább negatív szabályozás volt, például keményen büntették az abortuszt.

A mindennapi beidegződésekből kifolyólag a románok sokkal kevesebbet vártak az államtól már a 80-as években is, és ebben a rendszerváltás sem hozott hirtelen változást. Ebből is fakadhat, hogy az Európai Unióban GDP-arányosan Románia költi a legkevesebbet a jóléti ellátórendszerre. Kiss szerint minden volt kelet-európai szocialista államban nőttek az egyenlőtlenségek, de Romániában jobban, mint Magyarországon.

Kiss szerint „álságos játékról van szó." Papíron például rengeteg gyógyszer finanszírozását állja, vagy támogatja az állam, valójában azonban egy messze nem elégséges fix keret jut csak minden hónapban. „Ez könnyen kimerülhet már 10-ére, ezért mindig nagy sorbanállás van a hónap elején" – mondta a szociológus. A romániai egészségügy állapota miatt a romániai magyarok és románok is rendszeresen átjönnek például szülni Szatmárnémetiből Mátészalkára, Fehérgyarmatra is.

A személyes kapcsolatok felértékelődtek

Az Independentnek nyilatkozó szociológusok szerint a kultúrába van programozva a hálapénzezés is, hiszen főleg a vidéken élők nem hisznek a rendszerben – mivel nem igazán működött sohasem – így a személyes kapcsolatok felértékelődnek. Az orvosok esetében is így van, így azt érzik biztosabbnak, ha pénzzel biztosítják saját ellátásukat. A szocializmusban ugyanez volt, csak akkor cukrot, húst, tojást, benzint adtak. Olyan dolgokat, amelyekhez nehéz volt hozzájutni. Egy felmérés szerint a megkérdezettek 60 százaléka gondolja úgy, hogy a kenőpénz az egyetlen biztosíték a tisztességes ellátásra.

Az orvosok által a kórházi adminisztrátoroknak, vezetőknek fizetett kenőpénz annál nagyobb, minél nagyobb városról van szó, hiszen az orvosok megpróbálnak minél nagyobb helyen, kórházban dolgozni. Nem csak a nagyobb ügyfélszám (több hálapénz) miatt, hanem mert a kisebb települések, kisebb kórházak sokszor annyira rosszul felszereltek, hogy ott lehetetlen normális munkát végezni. Így a kereslet sokkal nagyobb ezekért a helyekért, ami felhajtja egy-egy orvosi poszt árát, ami a 8000 eurótól egészen a 30 ezer euróig érhet.

Romániában egyébként az orvosok közalkalmazottaknak számítanak, a büntetőtörvénykönyv pedig tiltja a közalkalmazottaknak, hogy anyagi javakat, megvesztegetést fogadjanak el. Ez ellen a román orvosi kamara már többször tiltakozott, szerintük az orvoselvándorlásnak is az egyik oka az, hogy kriminalizálják az orvosok keresetkiegészítését. Egy ügyben a román katonai bíróság azonban úgy érvelt egy katonai orvos felmentése mellett, hogy a betegek jogát szabályozó törvény előírása szerint a páciensnek joga van hálapénzt adni, ez pedig felülírja a másikat. Végül a román legfelső bíróság megállapította, hogy az állami kórházban dolgozó orvosok nem fogadhatnak el hálapénzt.

Megelégelték a rossz rendszert

Kiss Tamás szerint kutatások alapján azonban most úgy tűnik, hogy a 2008-as gazdasági válság óta kevésbé tűri ezt a helyzetet a román társadalom. Főleg a fiataloknál érezni, hogy „rádöbbentek, az államnak mégis vannak feladatai" és megnőttek az elvárásaik is. Az elmúlt évek elégedetlenségeinek egyik alapvető forrásává vált az egészségügyi rendszer, aminek tarthatatlanságára csak még jobban rávilágított a diszkótűz áldozatainak ellátása körüli vita.

2012-ben Traian Băsescu akkori elnöknek a váratlanul kirobbant tiltakozások miatt vissza kellett vonnia a lemondott államtitkár-helyettese által bírált egészségügyi reformot, és végül Emil Boc kormánya is megbukott. Akkor Raed Arafat egészségügyi államtitkár-helyettes lemondása indította el a tüntetéseket. Arafat eredetileg Marosvásárhelyen szervezett mentőszolgálatot, és aztán ezt szervezték ki országosan is a '90-es évek elején.