Menyhért, Mirjam
10 °C
25 °C

Így küzdenek a menekültellenesség ellen a svédek

yIMG 6990
2016.10.31. 08:13

A svéd menekülthelyzet nehezen magyarázható a magyar fogalmakkal, derült ki a skandináv országban járva. Korábbi cikkeinkben már szerepelt, hogy sem a törvényi szigorítás, sem a no-go zóna nem olyan, amilyennek itthonról látszik. Ezek után nem akadtam fenn azon sem, hogy miközben a svéd kormány igyekszik távol tartani a menekülteket, mégis pénzzel és lehetőségekkel támogatja az integráción dolgozó civil kezdeményezéseket. És hiába terjed a szélsőjobb a skandináv országban, a civil programok tízezrek támogatásával működnek.

Bemutatunk négy olyan civil programot, amelyeket szolidáris beállítottságú állampolgárok indítottak be, hogy aztán a hivatalos és nem hivatalos támogatóknak köszönhetően országos mozgalommá váljanak.

United Invitations

A United Invitations nevű program vacsoravendégségeket szervez menekültek és svédek bevonásával. A program abból indul ki, hogy az emberek könnyebben oldódnak fel, és teremtenek kapcsolatot ha közben finom ételeket fogyasztanak egy közös asztalnál.

„Az ötlet akkor jutott eszembe, amikor beugrós svéd tanárként tanítottam menekülteket” – emlékezett vissza Ebba Akerman a három évvel ezelőtti kezdetekre. „A tanítványaimmal beszélgetve lett világos, hogy hiába élnek Svédországban, gyakorlatilag semmilyen kapcsolatuk nincs velünk. Még Stockholmban is szeparáltan élnek, lehetőségük sincs gyakorolni a nyelvet. A svédekre jellemző, hogy nehéz velük spontán kapcsolatot kialakítani, viszont vendégszeretők. Innen jött az ötlet: hozzunk össze svéd és bevándorló családokat közös vacsorákra.”

Ebba Akerman vacsoraügyi diplomata
Ebba Akerman vacsoraügyi diplomata
Fotó: Földes András

Akerman a Facebookon hirdette meg a programot: olyan svédeket keresett, akik szívesen láttak volna vendégül néhány menekültet. A vendéglátók kora, érdeklődési köre, családi állapota alapján pedig keresett nekik kapcsolatteremtésre éhes bevándorlókat.

„Ha egy család volt a vendéglátó, akkor kerestem hozzájuk hasonló menekült családot. Ha egyedülálló nő, akkor nőket javasoltam” – villantotta fel Akerman azt is, hogy küldetésének a kulturális, nem pedig a párkeresési gátak legyőzését tekinti.

„A program nagyon sikeres. 1700 embert szerveztünk már vacsorára. A vacsoratársaságok negyede többször is találkozott, a menekülteknek 99 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a svédeket befogadó embereknek tartják.”

A non-profit szervezethez bárki csatlakozhat, hogy lakhelyén maga is beindítsa a programot, hangsúlyozta az ötletgazda. Így jelenleg 44 svéd és 38 európai városban szerveznek vacsorákat.

Fűző menekülteknek

„1992-ben nyitottam egy használtruha kereskedést, már azzal a céllal, hogy a menekült nőknek segítsek.” – emlékezett vissza nősegélyező vállalkozásának kezdeteire Birgitta Nötlof. Egy színes nyomatos textíliákkal teli boltban álltunk, amelynek működése a menekült nők integrációja köré szerveződött.

A tulajdonos – ellenpontozva a szociális célokat  extravagáns, idősödő arisztokratának tűnt, akinek krokodilbőr bokacsizmás megjelenése sehogy sem illett a no-go zónaként is emlegetett negyedhez, ahol üzlete működött. Furcsa volt a bolt neve is: egy általam nem átlátható eredettörténet szerint a helyet Livstycketnek hívták, ami fűzőt jelent, miközben a kendős asszonyoktól semmi sem áll távolabb, mint ez a frivol viselet. És bár a tulaj elmondása szerint a boltban menekült nők dolgoznak, kendős asszonyokat csak a bolt végében, egy üveges szobában láttam.

„Éppen nyelvtanfolyamot tartunk. Sokan olyan tradicionális családmodellben élnek, hogy nincs lehetőségük a nyelvet gyakorolni” – mutatott az üzletasszony a kis szoba felé, amelyben 8-10 fejkendős nő figyelt egy élénken magyarázó tanárt. „Jelenleg 130 nő tanul nálunk.”

A tanfolyamok mellett a nők közös foglalkozásokra járnak, ezek eredményei jelennek meg a szöveteken. „Aktuális kérdéseket beszélünk meg, és ezek apropóján együtt rajzolunk. Az így készült mintáik kerülnek aztán az anyagokra” – lobogtatott meg előttem egy épületeket ábrázoló terítőt a díva. „Kiderült, hogy még azok az asszonyok sem jártak a belvárosban, akik évek óta itt élnek. Ezért szerveztünk egy stockholmi városnéző túrát. Az ott látott híres épületeket rajzolták le, és ezt nyomtattuk ki.”

A táskák a menekülést jelentik a bevándorló nőknek
A táskák a menekülést jelentik a bevándorló nőknek
Fotó: Földes András

„A közös rajzolás, hímzés segít a traumák feldolgozásában. Egyszer kértem őket, hogy készítsünk egy táskákat ábrázoló mintát, amit furcsálltak. Nem értették, ki akarna ilyet viselni. Aztán kiderült, hogy nekik a táska nem izgalmas utazást, hanem azt az élményt jelenti, amikor mindenüket egy bőröndbe tömve elhagyják a hazájukat.”

Közös munkával jött létre az a könyv, amit a felnőttek írásoktatásához használnak. „Sokan nem tudnak írni, nem ismerik a betűket. Ehhez fejlesztettünk ki egy módszert, amiben saját maguk rajzolta betűk, és a könyvbe illesztett tükör segítségével tanulhatják meg, melyik betűt hogy kell kimondani.” – lapozott végig egy színes albumot az orrom előtt. „A nők legtöbbje sajnos nem talált munkát – válaszolta Nötlof a tanítás eredményeiről kérdezve. – De ez érthető. Svédországban magas az iskolázottság, a legegyszerűbb munkához is diploma kell. Viszont ha a nők tudnak olvasni, nagyobb valószínűséggel tanulnak majd jól a gyerekeik” – kerekített happy endet a tulajdonos.

A programot egyébként elismertség övezi Európában. A városháza támogatja a működésüket, a polgármester a terítőiket osztogatja diplomáciai útjain, az Európai Parlament pedig 20 ezer táskát rendelt tőlük tavaly, hogy ajándékként osztogassák.

Nyitott Kapu

„Svédországban 70 százalékban ismeretségeken keresztül találnak munkát az emberek. Ezért nehéz a menekülteknek, akiknek nem sok kapcsolatuk van a svéd társadalommal” – vezette be a munkakeresős programját Maureen Hoppers. A svédül Yrkesdörren nevű kezdeményezésben svédek iratkozhatnak fel egy szájton, ha munkaerőt keresnek, és menekültek, ha dolgoznának.

Nem találnak kapcsolatot a svéd társadalommal
Nem találnak kapcsolatot a svéd társadalommal
Fotó: Földes András

A kezdeményezés nem csak direkt munkát szerez, de segít a bevándorlóknak, hogy kapcsolatokat építsenek, munkaügyi tanácsokat kérjenek, és bekapcsolódjanak a svéd társadalomba. A programban két év alatt közel 7 ezer kapcsolatot hoztak össze, számolt be az ötletgazda. 

Svédország barátai

A fenti programok mintájára működik barátkozós program, amelynek ötletgazdája szintén a szegregáltság elleni küzdelmet látja az integráció motorjának. Az iráni származású, de Svédországban született Pegah Afsharian szerint lehetetlen úgy csökkenteni a távolságot a svéd társadalom és a menekültek közt, ha a kettő közt nincsenek szoros személyes szálak.

A programba olyan svédek jelentkeznek, akik frusztráltak a menekültellenes közhangulat miatt, és segíteni akarnak

– válaszolta Afsharian a kérdésemre, hogy milyen okból akarna egy svéd új, a nyelvet csak törő barátokra szert tenni.

Kompis Sverige nevű programba két év alatt 8000 svéd jelentkezett. A kezdeményezés egyetlen szabálya, hogy a párok fél éven belül legalább kétszer találkozzanak. A 60 százalékban önkormányzati és alapítványi támogatásból működő Svédország barátai eddig 2500 barátot hozott össze.

Svéd kismamák

A svéd kismamás programról a legautentikusabb forrásból, egy féléves gyerekét nevelő anyukától hallottam. Bár nem voltam hozzászokva a liberális svéd szoptatási elvekhez, melyek értelmében az anyuka bárhol fesztelenül etetheti gyerekét, az zavarom ellenére is kiderült, hogy az ilyen programok nem csak a tervezőasztalon léteznek.

aIMG 7341
Fotó: Földes András

A svéd kismama a Facebookon hallotta a Svenska med baby nevű kezdeményezésről. „Két anyukával is találkoztam. Érdekes volt a különbség: az egyiptomi nő tradicionális családban él, ami miatt nem sok lehetősége van társaságba járni, és svédül beszélni. Nagyon lelkes volt, hogy találkozhat velem, és gyakorolhatja a nyelvet. A szír nő viszont jól beszélt svédül, Damaszkuszban egyetemet végzett, és a családja nélkül jött el. Nem akartam elárulni neki, hogy az új törvények szerint nem fogja tudni családegyesítéssel elhozni a férjét, és a gyerekeit Szíriából” – villantotta fel a téma sötét oldalát a kismama szoptatás közben.

A 2012 óta működő programban honlapja szerint eddig 20 ezer nő vett részt.

Mi történik valójában a menekültekkel Svédországban?

Svédországban van a legtöbb egy főre jutó migráns az EU-bn. Cikksorozatunk első részében kiderült, mi az a négy ok, amiért a toleráns svédeket is sokkolták a menekültek.

Megnéztük azt is, hogyan hatott a sokk a svéd társadalomra. Végülellátogattunk egy no-go zónába, amit elég nehéz volt megmagyarázni.

Cikkünk a Swedish Institute és az OSIFE újságírói ösztöndíjprogramjának támogatásával készült.