István, Vajk
17 °C
22 °C

A térfigyelők tiltása is nehezíti a berlini támadó utáni hajszát

GettyImages-625032544
2016.12.23. 10:36 Módosítva: 2016-12-23 10:36:24

Németországban a legtöbb tartományban a személyiségi jogok védelme miatt kifejezetten szigorú szabályozás vonatkozik a többi európai országhoz képest a térfigyelő kamerákra. A berlini rendőrök szerint ez is hozzájárult ahhoz, hogy sokkal nehezebb dolguk van a hétfői terrortámadás elkövetőjének kézre kerítésében.

Ugyan a támadás a város egyik legforgalmasabb részén történt, három és fél nappal később ezért sem kerültek elő még mindig olyan felvételek, vagy azokból kivágott képek, mint a párizsi és brüsszeli merényletek után, amiken a támadás utáni pillanatok, és az elkövetők voltak láthatóak. A berlini rendőrség ehelyett a szemtanúktól és a helyszínen tartózkodóktól próbált minél több videót bekérni a nyomozáshoz, csütörtök este például előkerült egy felvétel, amin egy autó fedélzeti kamerája rögzítette, ahogy a kamion belehajtott a karácsonyi vásárba.

Azonban az is kiderült, hogy a rendőrség így is készített képet órákkal a támadás után, kedd hajnalban a merénylőről, aki egy olyan mecset előtt állt, amit megfigyeltek, mert azt gyanították, hogy egy egyesület ott toboroz harcosokat az ISIS-nek. Csakhogy a berlini rendőrök értékes órákat veszítettek azzal, hogy csak kedden kutatták át tüzetesen a kamiont, és amíg egy erős alibivel rendelkező pakisztáni férfit hallgattak ki, a valódi elkövető egy megfigyelt mecsetnél ácsoroghatott zavartalanul.

Egyes tartományokban lehet, máshol nem

A térfigyelőkre visszatérve, tizenhat német tartomány közül csak Bajorországban, Baden-Württembergben, Hesszenben, Szászországban és a Saar-vidéken engedélyezett „közterületen" a térfigyelők használata, máshol tilos közterületeken felvételt készíteni. Ez alól egyedül a vasútállomások és a tömegközlekedési eszközök jelentenek kivételt. Berlinben közel 15 ezer térfigyelő kamera van felszerelve járművekre, és ezek ötödét élő kép továbbítására is lehet használni. Az adatvédelmi korlátozások miatt azonban olyan kamerákat a rendőrség nem szerelhetett fel, amik például élő képet tudtak volna sugározni a Breitscheidplatzról.

A rendőrség most viszont állítólag megint jelezte a berlini vezetésnek, hogy ezért sincsenek meg fontos felvételeik az elkövetőről, sőt, szerintük ezért is lehetett, hogy a nagy kavarodásban végül rossz embert, egy 23 éves pakisztáni menekültet vettek első körben őrizetbe. A berlini rendőri szakszervezetek már korábban is azzal érveltek, hogy a korlátozások miatt hátrányba kerülnek a helyi hatóságok olyan tartományokkal szemben, mint például Bajorország, ahol felállíthatnak mobil térfigyelőket.

„A hétfői tragédia pontosan megmutatta, miért van szükségünk jobb és intelligensebb megfigyelésre közterületeken" – mondta Bodo Pfalzgraf, a rendőrségi szakszervezettől. Szerinte ugyan a támadást nem tudták volna megelőzni, de sokkal többet tudnának már az elkövetőről, ha engedélyezték volna nekik korábban, hogy élő képet mutató térfigyelőket szereljenek fel a Breitscheidplatzon. „A térfigyelők életet menthetnek" – mondta a szakszervezeti vezető, majd nem finomkodott, amikor hozzátette:

aki a térfigyelő kamerák ellen van, az a bűnözőket és a terroristákat támogatja.

Régi ellenérzésekről van szó

A zsigeri ellenérzések a térfigyelőkkel és megfigyeléssel kapcsolatban egyébként egészen a nácik idejéig nyúlnak vissza, aztán pedig az NDK-s titkosrendőrség, a Stasi folytatott megfigyelést Kelet-Berlinben, mielőtt leomlott volna a berlini fal. „Akkoriban mindent tudtak rólad. Ennek eredménye, hogy most attól is félnek, ha bármit megtudnának" – mondta egy német újságíró a Daily Mailnek.

Egyébként a náci és a stasi idők miatt van az is, hogy a német hatóságok nagyon ritkán neveznek meg egy keresett személyt. Így a most üldözött Anis Amri vezetéknevének először csak a kezdőbetűje volt ismert, és kezdetben csak egy kitakart szemű fotót adtak ki róla. Csak 12 órával később, a százezer eurós nyomravezetői díj bejelentésekor derült ki a teljes személyazonossága – ami így azt is jelenti, hogy a pakisztáni férfi elfogása miatt több mint másfél nappal a merénylet után.

A Facebooknak és a Google-nek is voltak esetei

A németországi egyébként az egyik legszigorúbb adatvédelmi szabályozás Európában. Márciusban a Lájk-gomb miatt vették elő a Facebookot Németországban, a Düsseldorfi Kerületi Bíróság szerint ugyanis azok az oldalak, amelyeken vásárolni is lehet, mindenképpen elküldik a felhasználók személyes adatait a tetszikeléskor az üzemeltetőknek. Ha akarják ezt az emberek, ha nem, ez pedig sérti a német adatvédelmi törvényeket, függetlenül attól, hogy a cégek felhasználják-e az így szerzett információkat vagy sem.

Az adatvédelmi aggályokhoz tartozik, hogy korábban ugyan egy német bíróság kimondta, hogy nem törvényellenes a Google Street View szolgáltatása Németországban, de a cég leállította 2011-ben az autókat, és nem is tervezi a fotók frissítését. Valószínű, hogy a szolgáltatás indulása körüli hercehurca is közrejátszott a döntésben. A német hatóságok nagyon sok akadályt állítottak a cég elé attól a pillanattól kezdve, hogy a Google bejelentette a szolgáltatást.

Továbbra is a helyi vezetés dönt

Többek között Angela Merkel német kancellár állt az élére a személyiségi jogokat védő kampánynak, és idén egy olyan törvény is átment, ami megtiltotta a munkavállalók jogaira hivatkozva, hogy kamerákat üzemeltessenek az irodákban.

Viszont a német szövetségi kormány szerdán elfogadta azt a törvényjavaslatot, amivel kiszélesítik a térfigyelő kamerák használatának lehetőségeit. Ha a Bundestag rábólint, sokkal könnyebben lehet innentől kamerákat felszerelni stadionokban vagy például bevásárlóközpontokban. Az adatvédelmi biztosoknak sokkal nagyobb súllyal kell majd figyelembe venniük „az élet, az egészség és a szabadság védelmét", amikor eldöntik, hogy egy térfigyelőt felszerelhetnek-e. Több lehetőség lesz az intelligens megfigyelésre, azaz az arcfelismerő szoftvereket és a körözött rendszámokat azonosító kamerák alkalmazására. 

Fura módon a szerdai kormánydöntés nem egy nagyon gyors közvetlen reakció a hétfői támadásra, hanem a német törvénykezés lassan őrölő fogaskerekeinek bizonyítéka. Ugyanis ezt még a júliusi, müncheni lövöldözés és az ansbachi, meghiúsított öngyilkos merénylet után kezdeményezte Thomas de Maizière német belügyminiszter.

Azonban az új törvényi keretek ellenére is nagyon szigorúan védik a személyiségi jogokat, és továbbra is a német tartományok és a tartományi szintű jogkörökkel bíró városok, például Berlin és Hamburg vezetésének kezében marad a döntés, hogy engedélyezi-e a közterületeken a térfigyelőket, vagy betiltja azokat.

Nem ebben látják a megoldást

Márpedig elég egyértelmű ellenállás van a berlini vezetésben. Júniusban az akkori berlini belügyekért felelős szenátor már megpróbálta megváltoztatni a szabályozásokat, és engedélyeztetni, hogy a bűncselekmények helyszíneit megfigyelhessék. A javaslat azonban a 2011-ben éppen az adatvédelmi aggályokat meglovagolva a törvényhozásba kerülő német Kalózpárt utolsó pillanatos közbelépése miatt bukott el.

Benedikt Lux, a várost a szociáldemokratákkal és a Baloldallal koalícióban kormányzó Zöld Párt szóvivője azt mondta, hogy csak feltételezés, hogy a térfigyelőkkel meg lehetett volna előzni a támadást, vagy gyorsabban az elkövető nyomára bukkanhattak volna. „Más intézkedések, például a rendőrök létszámának növelése sokkal fontosabbak a gyanúsítottak kézre kerítéséhez" – mondta Lux. Azzal is érvelt, hogy a tér jogilag nem számított közterületnek a vásár idejére, és a berlini szabályozás nem tiltotta a vásárt üzemeltető cégnek, hogy ideiglenesen térfigyelőket szereljen fel, amíg azok a törvényeknek megfelelően működtek volna.

Berlin egyik főpolgármester-helyettese és szenátora, a zöldpárti Ramona Pop pedig egyértelműen kizárta, hogy a mostani koalíciós vezetés alatt rohamléptekkel nekikezdjenek a térfigyelők felszerelésének, ez ugyanis nem szerepel a koalíciós szerződésben. A berlini szenátus ugyanakkor most tervez egy pilot projektet a rendőrök testkamerával való felszerelésére.

A metrós támadót így kapták el

A Guardian viszont azt is hozzátette, hogy egy sor pozitív eredményt hozó német eset is változtathat idővel a mostani támadás mellett a berliniek elutasításán:

  • 2015-ben egy férfi elrabolt és meggyilkolt két gyereket. Úgy sikerült azonosítani, hogy egy bár saját biztonsági kamerája egyébként a szabályokat megszegve a hely előtti "közterület" egy részét is mutatta.
  • Most decemberben sikerült elfogni egy bolgár férfit, aki lerúgott egy nőt egy berlini metróállomáson a lépcső tetejéről, miután az esetről készült térfigyelős felvétel bejárta a világot.