István, Vajk
17 °C
22 °C

Miért nem terrorizmus, ha Allah Akbar kiáltással tömeggyilkolsz fehéreket?

GettyImages-477782304
2017.04.25. 07:07

Egy muszlim férfi a karácsonyi vásár látogatói közé hajt egy kamionnal Berlinben, Európában. Terrorcselekmény? Hát persze!

Egy muszlim férfi Allah Akbar! kiáltással 16 lövést ad le , megöl három embert és megsebesít egy negyediket Amerikában egy keresztény jótékonysági hálózat helyi fiókjánál. Terrorcselekmény? Ugyan, dehogy! 

A fenti feladvány megfejtése jelen állás szerint az, hogy a kedden gyilkoló amerikai Kori Ali Muhammad fekete, és gyűlölte a fehéreket. Kifejezetten őket akarta megölni, és megkímélte az ámokfutáson az útjába kerülő színesbőrűeket. Semmi másnak, így sem a vallásnak, sem az Iszlám Államnak sincs köze az ügyhöz, úgyhogy egyelőre elkönyvelték a vérengzést rasszista indíttatású gyűlöletbűncselekménynek. Jerry Dyer fresnói rendőrfönök nem győzte hangsúlyozni a sajtónak, hogy a jelek szerint nincs szó terrorizmusról.

Persze a valóság ennél bonyolultabb, el is vitatkozgat rajta Amerika már egy ideje.

Két évvel ezelőtt ugyanez fordítva történt meg. Egy 22 éves fehér fiatal férfi, Dylann Roof feketéket lőtt le egy templomban, Dél-Karolinában. Rasszista volt, kifejezetten feketéket akart gyilkolni, semmi más célja nem volt. 

Ne szórakozzunk, mondjuk ki!

Akkor sokan követelték, hogy nevezzék terroristának a férfit, már csak azért is, mert Dél-Karolina állam jogrendszere nem ismeri a gyűlöletbűncselekményt, úgyhogy az állami ügyész vádirata sem tartalmazhatott ilyesmit.

sorjáztak akkoriban a címek. Az amerikai kormány igazságügyi tárcája indított ugyan saját nyomozást, és fontolgatta a terrorvádat, de végül nem alkalmazta. Cserébe Roof lett az első ember Amerikában, akire egy állami és egy szövetségi ügyészség is halálbüntetést kér.

Az elemzők válasza pedig nagyjából az volt minderre, hogy a terrorizmust inkább muszlim szélsőségesekre, dzsihadistákra szereti aggatni Amerika -  az orlandói melegbáros lövöldözésnél például nem volt kérdés a dolog - , nem pedig fehér rasszista gyilkosokra, vagy kormányellenes anarchistákra.

De mi a különbség a gyűlöletbűncselekmény és a terrorizmus között?

  1. Gyűlöletbűncselekmény, ha valaki a másikat a bőrszíne, vallása, fogyatékossága, etnikai származása vagy szexuális orientációja miatt bántja.
  2. Terrorizmusnak viszont azt nevezik, ha valaki tömegpusztítással, gyilkolással vagy emberrablással akar akár civileket akár a kormányt megfélemlíteni vagy kényszeríteni valamire, kifejezetten társadalmi vagy politikai célból.

James Comey, az FBI igazgatója például azt mondta a charlestoni lövöldözésre, hogy nem tekinti a gyilkosságot "politikai cselekménynek", ami pedig a terrorizmus feltétele lenne. 

Mindez megfordítva is igaz, egy szimpla gyilkosság simán lehet terror, ha politikai üzenet lehet belelátni. Így járt például nemrég egy rasszista késelő: a baltimore-i James Harris Jackson március végén New Yorkba utazott, és megölt egy embert, majd azt mondta a hatóságoknak, hogy faji háborút és rettegést akart indítani, a gyilkosság csak főpróba volt, hogy még több feketét megöljön majd, és azért pont New York Cityben tette ezt, mert "az a médiafőváros", ő pedig üzenni akart. Ez pont elég is volt a terrorvádhoz.

Az ügyészség szeret biztosra menni

De van további magyarázat is arra, miért kezeli Amerika a terrorizmust ennyire szokatlan módon - európai szemmel legalábbis. A terrorizmust nehéz bizonyítani, hiszen a vádnak a motivációt és más pszichológiai faktorokat kellene megalapozottan tartalmaznia, nyilatkozta a BBC-nek Gary LaFree, a START nevű amerikai terrorkutató intézet igazgatója. Ugyanezt mondta Michael German, volt FBI-os terrornyomozó az Interceptnek: túl átfogó, komplex érvrendszer és bizonyítás kéne hozzá, amit nem akarnak bevállalni az ügyészek, inkább maradnak valami egyszerűbb vádpontnál.  Az ügy végére így kikopik ez az elem.  

Mint például a bostoni maratoni robbantó ügyében, ahol konkrét terrorvádról végül nem volt szó. Más kérdés, hogy arról viszont igen, hogy Dzsohar Carnajev "tömegpusztító  fegyverrel" követte el a tettet, aminek a definíciója a terrorizmusról szóló passzusok között van az amerikai btk-ban. Ettől függetlenül ezt a vádat arra is rá lehet húzni, aki az anyósát vagy üzlettársát akarja felrobbantani, írta elemzésében a HufPost. A lap szerint annyi történt, hogy nem volt konkrét bizonyíték az indítékról, de akár diplomáciai okok is bejátszhattak.

Ugyanez volt a New York-i robbantó ügyében, vagy a spokane-i merényletkísérletnél, amelyben egy neonáci akart bombát robbantani egy Martin Luther King-napi felvonuláson 2011-ben. Az FBI belföldi terrorizmusról beszélt, aztán a vádiratban végül tömegpusztító fegyver, robbanószer birtoklása és gyűlöletbűncselekmény szerepelt. A 2009-es Fort Hood-i lövöldözésnél jogi okokból szintén kimaradt a terrorizmus a vádpontokból, hogy könnyebb legyen halálbüntetést kapni a gyilkosra, írja a CNN a mostani gyilkosság elemzésében. 

És a hatóságok taktikázásának szükségességét a számok is mutatják: Amerikában az igazságügyi tárca összesítése szerint a terrorvádas ügyekben végül kisebb arányban születik elmarasztaló ítélet, mint a "sima" ügyekben, írta a BBC a témáról.

Kori Ali Muhammadot mindenesetre a konzervatív-jobboldali amerikai kommentátorok és közösségimédia-használók muszlim terroristának nevezik - itthon is vannak ilyen hangok -,  és a "fősodratú" médiát szidják, hogy nem adtak megfelelő teret ennek a fehérellenes rasszista gyilkosságnak, illetve, hogy azzal manipulálnak, hogy angolul, arabról lefordítva idézték az Allah Akbar felkiáltást. 

A gyilkos egyébként a Facebookon és a Twitteren is fenyegette Trumpot, aki "mellesleg" nagyon félti Amerikát a radikális iszlamista terrorizmustól. Az amerikai elnök egyelőre nem szólalt meg az ügyben.

Borítókép: a charleston-i lövöldözőt vezetik a rendőrök a bíróság épületében.