Macron legyőzte Le Pent, ő az új francia elnök

• A centrista Emmanuel Macron legyőzte a szélsőjobboldali Marine Le Pent a francia elnökválasztás második fordulójában
• Az utolsó felmérésekben jelzettnél is nagyobb különbséggel, 65-35-re nyert Macron, de 1969 óta a legalacsonyabb volt a részvétel
• Ő a legfiatalabb francia elnök, aki mozgalmát csak egy éve alapította meg, hivatalát majd május 14-én foglalja el
• Le Pen alapvető átalakításokat lengetett be a Nemzeti Frontban
• Megindult a helyezkedés a júniusban tartott parlamenti választásokra
• Ott dől majd el, hogy Macronnak lesz-e többsége a törvényhozásban is, ami nélkül korlátozottabbak a lehetőségei
• Az euró erősödött az EU-barát Macron győzelmének hírére, sorra gratulálnak neki a külföldi vezetők

A centrista Emmanuel Macron lett Franciaország új elnöke, miután az exit polloknak megfelelően nagy különbséggel legyőzte a szélsőjobboldali Marine Le Pent. A szavazatok több mint 80 százalékának összeszámolása után 65,31 százalékon állt Macron, és 34,69 százalékon Le Pen.

Le Pen telefonon már elismerte vereségét, és gratulált Macronnak. A centrista En Marche! mozgalmát egy éve létrehozó Macron május 14-ig hivatalosan is átveszi az elnökséget a leköszönő François Hollande-tól, és 39 évesen ő lesz Franciaország legfiatalabb elnöke.

Az előzetes felmérések is végig azt mutatták, hogy Macron magabiztosan fog nyerni Le Pen ellen, és az utolsó pollok is 61-62 százalékos győzelmet jósoltak a centrista jelöltnek.

A részvétel 75,3 százalékkal alacsonyabb volt, mint a két héttel korábbi első fordulóban, és összességében az 1969-es elnökválasztás második fordulója óta nem mentek el ilyen kevesen szavazni.

Főként a szélsőbaloldali Jean-Luc Mélenchon szavazói, illetve a François Fillont támogató konzervatívok egy része jelezte, hogy inkább otthon marad az első kör után, és egyik talpon maradt jelölt közül sem választ. A nagy pártok jókora pofont kaptak az első fordulóban, évtizedek óta először nem jutott be egyik jelöltje sem a második körbe. 

Sok első fordulós szavazó csalódottságát mutatja az is, hogy a Le Figaro szerint a legutóbbi, 2012-es elnökválasztás második fordulójához képest kétszer annyian, 4 millióan szavazhattak érvénytelenül.

Macron harcolni akar a megosztottság ellen

Új lapot nyitunk Franciaország történetében

– mondta Macron győzelmi beszédében, hozzátéve, hogy azt szeretné, ha ez a reményről és a visszaszerzett bizalomról szólna. Mindenkinek megköszönte a támogatást, és gratulált Le Pennek is. Azt mondta, hogy tisztában van az ország megosztottságával, ami ellen harcolni fog. Elsődleges feladatának tartja, hogy eloszlassa az emberek félelmét, és visszaállítsa a franciák önbizalmát. Az Európa és a polgárok közötti kapcsolat újraépítésén akar dolgozni, és azt is elmondta, hogy Franciaország fontos szerepet vállal majd a terrorizmus elleni harcban otthon, és nemzetközi szinten is.

Aztán átment a Louvre-hoz, ahol már várták a támogatói. Ott az Örömódára, az EU himnuszára vonult a színpadra: „Franciaország győzött!" Azt mondta, megérti a Le Penre szavazók félelmeit és dühét, és mindent megtesz majd, hogy ne legyen okuk újból a szélsőségeket választani. „Hatalmas feladat áll előttünk" – mondta. Ehhez pedig valódi és erős többségre lesz szükség, utalt a júniusban tartott parlamenti választásokra.

Térkép: Tőkés Márton

Macron eredményváróján már nyolc óta ünnepeltek a támogatók és az aktivisták, akik közösen elénekelték a Marseillaise-t. Napközben egy biztonsági riasztás miatt kiürítették a Louvre előtti teret, ami estére teljesen megtelt. Közben a Le Figaro szerint Párizs egyik kerületében néhány száz anarchista Macron megválasztása ellen is tiltakozott.

Emmanuel Macron se fait attendre, toujours en musique. pic.twitter.com/uJMOoFKYaX

— William Plummer (@PlummerWilliam) May 7, 2017

Le Pen fontos változtatásokra készül

Le Pen a Bois de Vincennes parkerdőben azt mondta támogatói előtt, hogy „a hazafiak szövetsége lett az első számú ellenzéki erő" Macronnal szemben. Azt mondta, hogy júniusban is világos lesz a választás, ahogy az elnökválasztás második fordulója is „hazafiak és globalisták" mentén rendezte át a francia politikát.

A Nemzeti Frontnak alapjaiban kell megújulnia, hogy kihasználja ezt a történelmi lehetőséget

– mondta.

Többen azt találgatják, hogy ez a feltehetően további középre tolódást takaró átalakítás vajon pontosan mit takar majd. A párt alelnöke, Florian Philippot ugyanis arra utalt, hogy egy új politikai erővé alakítanák át a Nemzeti Frontot, aminek így a neve is megváltozna. Ez ellen már fel is szólalt az alapító Jean-Marie Le Pen, aki azt mondta, nem fogja veszni hagyni a Nemzeti Front nevet.

Marine Le Pen eredményvárójára este nem engedtek be több médiumot, köztük a Médiapart-t, és a Politicót, ezért a Libération és a Le Monde is szolidaritásként bojkottot jelentett be.

Ő a legfiatalabb elnök

Az első választásán induló Macron 2014 és 2016 között szocialista gazdasági miniszter volt, de próbálta eltávolítani magát a népszerűtlen François Hollande-tól, és mindössze egy éve saját centrista mozgalmat alapított En Marche! (Előre!) néven. Macron François Fillon botrányával párhuzamosan tudott megerősödni, de annak is köszönhette végül győzelmét, hogy magát volt miniszterként mégis a politikai eliten kívül állónak tudta beállítani.

Ő lett az első magát függetlennek valló francia elnök, és 39 évesen Franciaország legfiatalabb államfője is, akinél egyébként felesége, egykori tanára 24 évvel idősebb.

A kampányban a politikai élet megújítását, és az ország hagyományos politikai megosztottságának felszámolását ígérte, a terveiről itt olvashat bővebben. Általában gazdasági kérdésekben centrista, szociális kérdésekben pedig liberális álláspontot képvisel, csökkentené a vállalatok adóterheit, a multikulturális társadalom nagy védelmezője, és a meleg párok örökbefogadása mellett is kiállt. Le Pent Putyinhoz és Orbán Viktorhoz hasonlította a héten, és arról beszélt, hogy „ezekben a rezsimekben nincs nyílt és szabad demokrácia."

Az európai programja többek között védelmi uniót, egy új, startupokat támogató közös pénzügyi alapot és az uniós gazdaság védelmét tűzte ki célul. Kétsebességes EU-t preferálna, külön költségvetést, parlamentet és pénzügyminisztert adna a közös valuta használóinak. Itt írtunk arról, mit jelent az EU-nak, és Magyarországnak Macron megválasztása.

A vitát is Macron nyerte

A második fordulóban egyértelmű volt a szembenállás: az egyik sarokba az Európa- és piacpárti liberális,a másik sarokba a nacionalista, a társadalmi-kulturális és gazdasági elzárkózást, az euró és az EU végét hirdető szélsőjobbos került. Ez a szerdai tévévitában csúcsosodott ki, ahol tényleg két teljesen eltérő világfelfogás ütközött meg egymással, és a vitás kérdések már nem bal-, és jobboldal mentén oszlottak meg.

Le Pen az elejétől lerohanta Macront, és utána is folyamatosak voltak a kemény támadások. Töbször a másik szavába vágva személyeskedő sértegetéseket is egymás fejéhez vágtak. Le Pen volt az agresszívabb, míg Macron többet, és részletesebben beszélt az elképzeléseiről. A vitán a nézők egyértelműen az egyébként is esélyesebb Macront látták meggyőzőbbnek, utána a felmérésekben néhány százalékkal nőtt is a különbség a két jelölt között.

A kampány utolsó fejleménye az volt, amikor Macron stábja péntek este, órákkal a kampánycsend kezdete előtt bejelentette, hogy „jelentős és összehangolt hekkertámadás" érte őket, és több tízezer belsős dokumentum, levél szivárgott ki a közösségi médiába. Szerintük ez az akció egyértelműen a demokrácia aláásására szolgált, és a hekkerek a valódi levelek közé álhíreket is kevertek, hogy azzal próbálják félrevezetni a választókat. A párizsi ügyészség vasárnap este jelentette be, hogy vizsgálatot indított a hekkertámadás ügyében.

Ez Le Penék eddigi legjobb eredménye

Már az első forduló estéjén elkezdtek összezárni a francia politikusok Macron mögött, és Le Pen ellen. Viszont a felmérések azt is jelezték, hogy Le Pen is tud majd szavazatokat szerezni a kiesett jelöltek táborából, és az első fordulóban a Nemzeti Front addigi legjobb eredményét jelentő 7,7 millió szavazatnál jóval többet kaphat majd a másodikban. A becslések alapján Le Pen végül 11-12 millió szavazatot szerezhet, ami azonban elmarad attól a 14-15 milliótól, amiben még a héten is reménykedtek.

A Nemzeti Front így is újabb szintet lépett, de a kérdés az lesz, hogy Marine Le Pen mostani támogatottsága hogyan fog lecsapódni a június közepén tartott nemzetgyűlési választásokon. Az előrejelzések alapján továbbra sem várható, hogy a Nemzeti Front a többi párt visszalépései mellett néhány tíz képviselőnél sokkal több helyet szerezzen a kétfordulós választáson (most két képviselőjük van az 577-ből).

A parlamenti választáson sok múlik

A nemzetgyűlési választások a győztes Macron szempontjából is kulcsfontosságúak lesznek. Nagyon biztosan győzte le Le Pent, de a második fordulóban távolmaradók francia léptékkel magas aránya miatt sem lesz rögtön a legkönnyebb helyzetben elnökként, és egyelőre a nemzetgyűlésben sem áll párt mögötte.

Macron a kampány végén már elmondta, hogy kiválasztotta leendő miniszterelnökét, aki majd Hollande május 14-i leköszönése után fogja betölteni a tisztséget, de utána a miniszterelnök személye majd a júniusi választástól függ. A héten érkezett már olyan felmérés, ami azt vetítette előre, hogy Macron mozgalma akár a nemzetgyűlésben is megelőzheti az elnökválasztáson már nagy pofont kapott nagy pártokat, és főként a szocialistáktól szívhat el szavazókat.

Vasárnap este az Ipsos felmérése viszont azt is jelezte, hogy még nehéz út áll Macronék előtt. Az új elnök szavazóinak 43 százaléka ugyanis azért állt mellé, hogy Le Pent távol tartsa az elnökségtől, és csak 39 százalék szeretné, hogy meglegyen az abszolút többsége a törvényhozásban is. Ha pedig ott nem lesz többsége, akkor egy vele szembenálló miniszterelnökkel sokkal nehezebb lesz megvalósítania az elképzeléseit.

Az első fordulóban negyedik helyen végző, szélsőbaloldali Jean-Luc Mélenchon is jelezte vasárnap este, hogy mozgósítani próbál júniusra, és az elnökválasztáson leszereplő szocialisták és a konzervatívok is nagyon rá fognak feküdni majd a nemzetgyűlési választásokra. Annak a rendszere egyébként is kedvez a nagy, kiépített pártszervezeteknek, míg az En Marche! ilyet egyelőre nem tud felmutatni.

A leköszönő szocialista kormány szóvivője arról beszélt, hogy szeretné, ha pártjuk élni tudna „a Macron megválasztásával nyíló lehetőséggel", ami alaposan átrendezheti a hagyományos baloldal és a Macron mozgalma között az erőviszonyokat, és segíthet az új elnöknek. Viszont a felmérések szerint egyedül a konzervatív Köztársaságiaknak (Les Républicains) lehet esélye arra Macronék mellett, hogy többséget szerezzen.

Érkeznek a gratulációk

A centrista jelölt győzelmét már előre beárazták a piacok, de az euró tovább erősödött Macron megválasztásának hírére, és utoljára fél éve látott szintre ért a dollárhoz képest.

François Hollande is gratulált és sikeres elnökséget kívánt egykori tanácsadójának, majd gazdasági miniszterének. Angela Merkel német kancellár szóvivője azt mondta, hogy Macron megválasztása „győzelem egy erős, egyesült Európának és a francia-német barátságnak." Donald Trump amerikai elnök – aki az első forduló előtt még Le Pent tartotta a legerősebb jelöltnek – is kiírta a Twitterre, hogy gratulál Macronnak a nagy győzelméhez, és már alig várja az együttműködést az új francia elnökkel.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke „örül, hogy a franciák európai jövőt választottak maguknak", és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is gratulált Macronnak. Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke azt írta, hogy Macronnal együtt változtatják meg az Európai Uniót, és közelebb viszik azt az emberekhez.