Sorra szedi le Trump embereit a különleges ügyész

Nagyokat lépett előre az elmúlt hetekben Robert Mueller különleges ügyész vizsgálata, amit a 2016-os elnökválasztás orosz befolyásolásának és a Donald Trump kampánycsapata és az oroszok esetleges összejátszásának az ügyében folytat. Az elnök rövid karrierű nemzetbiztonsági főtanácsadója, Michael Flynn elleni vádemelés, és az extábornok vallomása után már Trump legfontosabb embereinek közelébe ért a fél év alatt négy vádemelésnél tartó vizsgálat.

Trump továbbra is boszorkányüldözésként, fake newsként próbálja lerázni az egészet, de csak nem oszlik az orosz ügyek árnya, és sokan azt feltételezik, hogy Flynn alkut kötött, ezért rajta keresztül újabb részletek és szálak derülhetnek még ki. Flynn ellen pont azért emeltek vádat, mert hazudott az FBI-nak, és jól látszik, hogy egy ilyen szövevényes vizsgálatban minden egyes kijelentésnek súlya lehet, ahogy most a Trump Twitterén megjelent egyik poszt miatt főhet éppen a Fehér Ház ügyvédeinek a feje.

Végigkísérte a kampányt, ott volt a Fehér Házban

A FiveThirtyEight szerint a korábbi különleges ügyészekhez képest kifejezetten gyorsan haladó Mueller vizsgálatában ugyan nem ez volt az első vádemelés, és még csak nem is az első beismerő vallomás, de több szempontból is új szintet jelentett, amikor Flynn pénteken bűnösnek vallotta magát abban, hogy négy alkalommal is hazudott az FBI-nak 2016 decemberében.

Októberben már Paul Manafort, Trump egyik volt kampányfőnöke és helyettese, Rick Gates ellen is vádat emelt Mueller, de a 12 vádpont, köztük pénzmosás, külföldi hatalommal összeesküvés, illegális lobbizás, mind olyan időszakra vonatkozott, amikor még nem álltak kapcsolatban a kampánycsapattal. Nem mellesleg pedig Manaforték minden vádpontban ártatlannak vallották magukat. Nem ez volt a helyzet George Papadopoulosszal, aki szintén elismerte, hogy hazudott az FBI-nak az orosz kapcsolatairól, viszont csak a kampány alatt adott tanácsokat Trumpnak, és nem volt egy különösebben befolyásos stábtag.

Flynn már az elnökválasztási kampány kezdeti szakaszától fontos tanácsadó volt, aki felszólalt a republikánus jelöltállító konvención, és kilenc nappal Trump megválasztása után tudni lehetett, hogy megkapja a Fehér Ház nemzetbiztonsági főtanácsadójaként az egyik legfontosabb kormányzati pozíciót. Február elején aztán mennie kellett, amit a Fehér Ház akkor többek között azzal indokolt, hogy hazudott Mike Pence alelnöknek a Szergej Kiszljak orosz nagykövettel folytatott megbeszéléseiről, de Trump még napokkal később is csodálatos embernek nevezte, akivel tisztességtelenül bánt a média.

Flynn kezdettől Mueller vizsgálatának középpontjában állt, és az elmúlt hónapokban egy sor olyan ügy – az RT orosz tévé meghívására tartott beszédek, lobbigyanús török kapcsolatok – került elő, amik ott lógtak a feje felett. Végül azonban egyetlen, relatíve enyhe pontban emeltek vádat ellene, ami arra vonatkozott, hogy már Trump megválasztása után, de még beiktatása előtt tárgyalt Kiszljakkal, erről pedig nem mondott igazat januárban az FBI-nak. Ezért a vádpontért akár öt év börtön is járhat, de az amerikai lapok szerint Flynn végül akár fél évvel is megúszhatja, és sokak szerint valamiféle alkut köthetett Muellerrel.

Flynn már elkezdett másokra mutogatni

Az egész pénteki vádemelés azonban már alapból is túlmutat a nyugalmazott tábornokon, aki együttműködik a vizsgálattal, és lényegében azt állította, hogy jó katonaként csak utasításokat követett. Habár az egyértelmű volt, hogy a leendő adminisztráció érdekeinek megfelelőek, de a korábbi hivatalos álláspont mégis azt érzékeltette, hogy Flynn partizánakciói voltak az orosz megbeszélések. Most viszont bírósági dokumentumok alapján Flynn szerint az átmenetet levezénylő Trump-stáb prominensei közül többen is tudtak a találkozókról, sőt, közülük bízták meg a kapcsolatfelvétellel.

A bírósági dokumentumok szerint az átmenetért felelős egyik prominens stábtag kérte Flynntől, hogy vegye fel a kapcsolatot külföldi kormányokkal, köztük Oroszországokkal is az ENSZ-ben tervezett, és végül el is fogadott, az izraeli telepépítéseket elítélő határozat miatt. Trumpék akkoriban nyilvánosan is jelezték, hogy nem értenek egyet a határozattal. Azt továbbra sem tudni, pontosan kire gondolt Flynn, de az amerikai médiában szinte biztosra veszik, hogy Jared Kushnerről, Trump vejéről és egyik fontos fehér házi tanácsadójáról van szó.

A New York Times és a CNN még péntek előtt beszámolt arról, hogy Kushner valamikor novemberben leült Mueller csapatával, állítólag főleg Flynnről kérdezték. Azt is korábban tudni lehetett a New York Times és a Wall Street Journal cikkeiből, hogy Mueller vizsgálja a Trump által közel-keleti békefolyamat ügyében előtérbe tolt Kushner mozgolódását az izraeli telepépítésekről szóló szavazás körül, és azt is az elnök veje javasolhatta, hogy állítsanak fel egy titkos kommunikációs csatornát Kiszljakkal (ami végül nem történt meg). Semmi konkrétat nem állapítottak meg róla, de az egyértelmű, hogy Trump veje a vizsgálat egyre több pontján tűnik fel, és sokan őt tartják Mueller egyik lehetséges következő áldozatának.

Flynn szerint egy másik alkalommal is egy stábtaggal egyeztetve kereste meg Kiszljakot, akit arra kért, hogy Moszkva ne tegyen ellenlépéseket a leköszönő Barack Obama elnök új orosz szankciói miatt. Ez azért is kényes kérdés, mert Obama pont azért hozott új büntetőintézkedéseket, mert az amerikai hírszerzés szerint az oroszok beavatkoztak a tavalyi elnökválasztásba. Ebben az esetben nem Kushnerről, hanem KT McFarlandról lehetett szó, aki később Flynn helyettese lett, majd bukása után neki is távoznia kellett a kormányból.

Azt nem tudni, hogy Flynn megdönthetetlen bizonyítékokkal alá tudja-e támasztani az állításait, illetve az is fontos szempont, hogy egyelőre csak az átmenet időszakáról, vagyis Trump megválasztása utáni eseményekről volt szó Flynn vallomásában. Ezek így semmiképpen sem a választás befolyásolására, hanem a kormányzás átvételére készülő stáb lépéseire vonatkoznak. (Ezek többek szerint ütközhetnek egy Logan Act nevű homályos, 1799-ig visszanyúló törvénnyel, amely szerint nem folytathat polgári személy külpolitikát, de ez alapján még senkit nem ítéltek el korábban.)

az a kérdés, mire fut majd ki rajta keresztül Mueller vizsgálatának ez a szála, és találnak-e esetleg ellentmondásokat más meghallgatottak nyilatkozataival.

Trump egy tweet miatt került képbe

A Fehér Ház az első reagálásaival próbálta a lehető legtávolabb tartani a 25 nap után kirúgott nemzetbiztonsági főtanácsadót a kormányzattól. A jogászok szerint Flynn bíróságon tett hamis állításai egybecsengenek azokkal a hazugságokkal, amik miatt végül le kellett mondania, a vádemelés és a beismerő vallomás pedig hamis tanúzásra vonatkozik, és csak az extábornokot érinti.

Trump első reakciójához szombatig kellett várni, és az elnök az elmúlt napokban többek között azon a skálán mozgott, hogy

• boszorkányüldözés folyik álhírekkel,
• sajnálta Flynnt, főleg, hogy Hillary Clinton ellen viszont nem emeltek vádat a külügyminiszterként magánszerveren folytatott levelezése miatt,
• Flynn lépései az átmenet alatt törvényesek voltak,
• megint tagadta, hogy a kampány, vagy az átmenet alatt összejátszottak volna az oroszokkal,
• az FBI egy korrupt intézmény lett James Comey májusban kirúgott igazgató alatt, de majd újra felvirágoztatják.

Azonban az első reagálása keltette a legnagyobb visszhangokat, és vetett fel hirtelen az elnökre nézve is kínos kérdéseket. A Twitterén megjelent posztban arról írt, hogy azért kellett kirúgni Flynnt, mert hazudott Mike Pence alelnöknek és az FBI-nak, most ebben vallotta bűnösnek magát, a Fehér Háznak pedig semmi rejtegetnivalója sincs.

Erre sokan felkapták a fejüket, ugyanis Trump bírálói és demokrata szenátorok szerint azt jelentheti, hogy az elnök tisztában volt azzal, hogy Flynn hazudott az FBI-nak, amikor kirúgta februárban. Ilyet korábban a Fehér Ház nem állított, és azért van jelentősége, mert James Comey volt FBI-igazgató a szenátus hírszerzési bizottsága – Muellerrel párhuzamosan négy kongresszusi vizsgálat is folyik az orosz ügyekben – előtt eskü alatt azt vallotta, hogy Trump Flynn távozásának másnapján arra kérte, hogy ejtse a volt nemzetbiztonsági főtanácsadó ügyében a vizsgálatot, mert „ő egy jó fickó."

Comey vezette az FBI eredeti vizsgálatát az orosz ügyekben, de Trump májusban kirúgta, hivatalosan azzal az indokkal, hogy az igazságügyi minisztérium szerint nem járt el megfelelően Clinton ügyében. Pont Comey távozása után néhány nappal nevezte ki az igazságügyi miniszter helyettese Robert Muellert különleges ügyésznek, és indult meg az azóta is tartó vizsgálat. Június közepén derült ki, hogy Mueller közvetlenül Trump ellen is vizsgálatot indított az igazságszolgáltatás akadályozásának gyanújával Comey kirúgása miatt, ami az első, konkrétan az elnököt érintő szál volt.

A kirakott tweet most demokrata szenátorok szerint az igazságszolgáltatás akadályozásának gyanúját erősítheti, amennyiben Trump úgy próbált nyomást gyakorolni Comey-ra, hogy tudta, Flynn hazudott az FBI-nak. Trump korábban is tagadta, hogy nyomást próbált volna gyakorolni, most pedig megint kiírta, hogy „Soha nem kértem arra Comey-t, hogy állítsa le a Flynn elleni vizsgálatot", minden erről szóló hír csak a fake news újabb példája.

Ügyvédje mindent magára vállalt

Ezzel párhuzamosan viszont az egész twitterbotrányt magára vállalta John Dowd, Trump egyik ügyvédje, aki azt állította, a problémás bejegyzést ő szövegezte meg, és a Fehér Ház közösségi médiáért felelős igazgatója rakta ki, nem pedig az elnök. Dowd azzal érvelt, hogy ő csak összefoglalt egy korábbi közleményt, de óvatlan volt. Az elnöki tanácsadók közül Kellyanne Conway is azt mondta a Fox Newson, hogy aznap végig az elnök mellett volt, és nem Trump posztolt.

Az újonnan nyílt spirál ezzel viszont még nem ért véget, mert Dowd már akkor is tagadta, hogy a tweetből az igazságszolgáltatás akadályozása következhetne, hétfőn viszont más jogászok által erősen vitatott érveléssel azzal állt elő, hogy az amerikai elnök

Emiatt viszont többen felemlegették Richard Nixon egykori kijelentését: „Ha az elnök teszi, akkor az azt jelenti, hogy nem illegális." A Fehér Ház elsőszámú ügyvéde, Ty Cobb végül azt mondta, ez csak egy technikai jogi kérdés, és bármilyen védelmet tényszerűen, nem ilyen elméleti szinten építenének fel.

Hibázott a tévé, megérezte a tőzsde

Az elmúlt napok viszont azt is jól szemléltették, milyen reakciókat váltana ki, ha egyszer csak kiderülne, hogy a vizsgálat a mostaninál sokkal közelebb kerülhet Trumphoz, amiről nincs szó. A New York-i tőzsdeindex, a Dow Jones 350 pontot esett, miután az ABC News egyik riportere előállt azzal a hírrel, hogy forrása szerint Trump még elnökjelöltként utasította Flynnt arra, hogy vegye fel a kapcsolatot az oroszokkal – ami nyilván kimeríthetné az összejátszás fogalmát. Az ABC-s műsorvezető később azt mondta, forrása szerint Trump megválasztott elnökként utasította Flynnt, hogy vegye fel a kapcsolatot az oroszokkal olyan ügyekben, mint például az együttműködés az ISIS elleni harcban.

Később a csatorna előbb csak helyesbítéssel próbálta megúszni, majd konkrét javítást adott ki, a munkatársát, Brian Rosst pedig négy hétre fizetés nélkül felfüggesztették „a súlyos hibáért". Trump erre gratulált az ABC Newsnak a döntéséhez, de azt is hozzátette, hogy „több médiának kéne ugyanezt tennie a fake news ellen", összemosva ezt Comey korábbi vallomásával is. A tőzsde a nap végére már nagyjából visszaállt az eredeti szintjére.

Bebiztosítanák a vizsgálatot

Korábban voltak olyan hírek is, hogy Trump azon gondolkozhat, hogy drasztikus lépéssel vessen véget az őt feszélyező vizsgálatnak, és leváltsa Muellert. Ez egyébként nem feltétlenül lenne annyira egyszerű, mert mivel Rod Rosenstein igazságügyi miniszter-helyettes nevezte ki a különleges ügyészt, ő is válthatja le, ezt pedig csak indokolt esetben tenné meg. Vagyis egy szimpla eltávolításhoz egy új igazságügyi miniszter-helyettest is kerítenie kéne Trumpnak.

Demokrata, de republikánus szenátorok is viszont azon dolgoznak, hogy fel se merülhessen, hogy Mueller nem tudja végigvinni a vizsgálatát, és törvényben fektetnék le, hogy csak megfelelő indokkal lehessen eltávolítani a különleges ügyészt, aki közben hivatalosan is kérte a legnagyobb német pénzintézettől, a Deutsche Banktól, hogy adjon át neki Trump és családjának számláival kapcsolatos információkat.

Borítókép: Donald Trump Fotó: Getty Images Hungary / Bloomberg