Az uniós intézményeket is megosztja a magyar–lengyel együttműködés

A politikai vitákban általában fontosabb az, amiről az illetékesek nem beszélnek, mint amiről nyilvánosan szó esik. Jó példa erre a most zajló uniós csúcstalálkozó napirendje körül kialakult konfliktus, amelyről az EU Observer közölt kulisszatitkokat. A brüsszeli hírportál szerint a tagállamok között megoszlanak a vélemények Lengyelország megregulázásának ügyében. Ez azt követően vált aktuálissá, hogy októberben a lengyel legfelsőbb bíróság arról döntött: a nemzeti és nem az uniós jog élvez elsőbbséget, legitimizálva ezzel a jobboldali többségű varsói parlament által hozott, uniós alapelvekkel ütköző jogszabályokat. A testület ezzel az európai integráció egyik alapkövét kérdőjelezte meg.

Egyes kormányok arra kérték Charles Michelt (az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnökét), hogy vegye a lengyelek ügyét napirendre. Mások viszont arra figyelmeztettek, hogy a vezetői fórum nem a jogviták megtárgyalásának helyszíne, erre vannak más ügymenetek

– fogalmaz az EU Observer. Bizonyára előfordul, hogy egy csúcstalálkozón más-más témákat hoznának fel vagy rejtenének el a tagállamok vezetői. A lengyelkérdés körüli megosztottság azonban arra utal, hogy az EU alapvető szerepét és jövőjét illetően is szakadék van a tagállami vezetők között. Ez pedig nehéz helyzet elé állítja az uniós bürokratákat, akiknek a világnézeti konfliktusokat elsimítandó technikai vitákat kell láttatnia.

Kapcsolódó

Döntött a lengyel alkotmánybíróság, nincs jogelsőbbsége az EU-nak

Az Európai Néppárt szerint ez a Polexit irányába mutat.

A diplomatikus manőverezés mindenesetre nem sokat ért, a jogvitába torkolló ideológiai ellentét rászabadult a közösségre.

• Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök Brüsszelben közölte: kormánya nyitott a párbeszédre, zsarolni viszont nem hagyja magát.
• Segítségére sietett Orbán Viktor kormányfő, aki szerint boszorkányüldözés folyik Európában Lengyelország ellen, az igazság pedig a lengyelek oldalán áll.
• A leköszönő Angela Merkel német kancellár rámutatott, hogy a várható vita az Európai Unió lényegét érinti. Azt mondta, támogatja az Európai Bizottságot abban, hogy jogi intézkedéseket fontolgat Lengyelországgal szemben, ugyanakkor a politikai párbeszéd folytatását szorgalmazta Varsóval. 
• Emmanuel Macron francia elnök aggodalmát fejezte ki a lengyel alkotmánybírósági ítélet okán kialakult helyzet miatt, és arra szólította fel Lengyelországot, hogy folytasson párbeszédet az Európai Bizottsággal.
• A keleti blokk fő ellensége, Mark Rutte holland miniszterelnök szerint határozott, kemény választ igényel a lengyel alkotmánybíróság döntése. Továbbá reményét fejezte ki, hogy a lengyel kormány megteszi a szükséges és megfelelő lépéseket, hogy biztosítsa bíróságainak függetlenségét is.
• Alexander Schallenberg osztrák kancellár azt nyilatkozta: az uniós szabályok közül „nem lehet mazsolázni, az Európai Unió alapértékei nem alku tárgyai”.
• De megszólalt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is. Megismételve keddi álláspontját, ismét kemény fellépés mellett foglalt állást. Mint fogalmazott, a témában folytatott vita kimenetele döntő, mindannyiunknak felelősséget kell vállalnunk, amikor alapvető értékeink védelméről van szó.

A lengyel ügy egyik érdekessége, hogy az uniós testületek között régóta lappangó konfliktust is kiélezi. Az Európai Tanács csúcstalálkozóját megelőzően, hétfőn és kedden az Európai Parlament is ülésezett, ahol kiemelten foglalkoztak a lengyel alkotmánybíróság döntésével. A baloldali többségű EP kőkemény ítéletet hozott, a testület ugyanis megszavazott egy dokumentumot, amely leszögezi:

Ezt fejelte meg a parlament azzal, hogy szerdán az Európai Bizottsággal szembeni per elindításáról döntött. Erről először a testület elnöke, David Sassoli adott hírt, a döntésről később Dobrev Klára EP-alelnök is beszámolt. 

Kapcsolódó

Dobrev Klára: Eddig várt az Európai Parlament, beperli az Európai Bizottságot

Mert még mindig nem indult el a magyar kormány felelősségre vonása az uniós pénzek felhasználása miatt – írta az EP-képviselő.

Miért pereskedik az EP és a bizottság, ha közben mindketten a lengyel kormánnyal hadakoznak? A válasz a jogállamisági mechanizmus körüli konfliktusban rejlik. A tagállamokat forrásmegvonással fenyegető jogi eszköz körül tavaly zajlottak nagy viták. Akkor a magyar kormány ült a vádlottak padján, ebből is látszik, hogy a mechanizmus leginkább a két keleti országot fenyegeti. Annak lényege ugyanis, hogy az Európai Bizottság javasolhatja egyes uniós források visszatartását, ha a jogállamisági alapelveket sértve egy tagállamban sérülnek, sérülhetnek az unió pénzügyi érdekei. 

Bár a jogállamisági eljárás január óta hatályos, alkalmazásával Brüsszel inkább kivár. Magyarország és Lengyelország ugyanis pert indított az Európai Bíróságon a mechanizmussal szemben, erről azonban csak jövő év elején várható ítélet. A tavaly decemberi csúcson pedig megállapodás született arról, hogy a bizottság addig nem veti be a jogállamisági fegyvert, amíg nem születik bírósági állásfoglalás. Közben az Európai Parlament okkal érzi úgy, hogy kihagyják az egyeztetésekből, miközben tavaly a testület támogatásával születhetett meg a renitens jobboldali kormányok ellen alkalmazható mechanizmus. Ezért aztán már idén júniusban perrel fenyegette a bizottságot az EP. 

Válaszul a bizottság egy dokumentummal állt elő, ezzel a mechanizmus gyakorlati alkalmazásáról konzultált volna Brüsszel – ahogy azonban a Portfolio felhívta rá a figyelmet, ez már látványosan az időhúzást szolgálta. 

A jogállamiságot sértő tagállamok nem kaphatnak uniós forrásokat. Tavaly a parlament keményen harcolt egy mechanizmusért, amely ezt biztosítja. A bizottság mégsem alkalmazza

– mutatott rá David Sassoli, az EP elnök, aki hozzátette: ha a bizottság megteszi a kötelességét, és elindítja a mechanizmust Lengyelország és Magyarország ellen, visszavonja jogi keresetét.

(Borítókép: Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki. Fotó: Omar Marques / Getty Images)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!