További Külföld cikkek
10-15 éven belül felborulhat az Amazonas menti erdők ökológiai egyensúlya |
Bonyolult ökológiai rendszer
Alcock dolgozatában többek között arra hívja fel a figyelmet, hogy az esőerdők léte a rendszeres, nagy mennyiségű csapatéktól függ, amelyet aztán visszapárologtatnak az atmoszférába. Ha az erdő alapterülete - vagyis a "párologtatóképes" felület - egy kritikus pont alá csökken, az érzékeny rendszer könnyen felborul, hiszen nincs, ami "megfogja" a nagy mennyiségű csapadékot, ami aztán gyorsabban mossa el a talajt.
Hosszabb távon ez persze kevesebb esőhöz vezet, ami egyáltalán nem jelenti azt, hogy helyreáll az egyensúly, viszont biztosan megnöveli az erdőtüzek számát. "Az időjárás és az erdő szoros összefüggése, egymásra utaltsága miatt az erdő sokkal nagyobb veszélyben van, mint eddig gondoltuk" - idézi Alcockot az ENS hírügynökség.
A pusztulást gyorsítja, hogy az erdőirtással párhuzamosan több itt élő állatfaj is elveszíti hajlékát és táplálékát. Bár ez önmagában is elég baj, a fő gond az, hogy nemcsak az állatok függenek az erdőtől, de fordítva is. Egyes rovarfajok eltűnte például lehetetlenné teszi sok növény számára a szaporodást, ami tovább gyorsítja az erdőpusztulást, illetve megakadályozza a növényzet visszatelepítését a favágók által megtisztított terütekre.
|
Fél évszázad, és nyomuk sem marad?
Alcock számításai szerint az Amazonas menti erdők 10-15 éven belül érik el azt a kritikus pontot, amin túl már nincs mit tenni, és a rendszer magától is összeomlik. "40-50 év és nyoma sem marad az erdőnek" - figyelmeztet a kutató.
Szintén pesszimista jóslatokat közölt nemrég a Science magazin az Amazonas jövőjére nézve. A felmérés, melyről az Index is beszámolt, a brazil kormány gazdaságfejlesztési programjától azt várja, hogy az tönkreteszi az Amazonas-medence élővilágát, és halálos ítéletet jelent az őserdő csaknem felének. A brazil kormány januárban elutasította az amerikai kutatók következtetéseit, mindenestre új környezetvédelmi hatástanulmány elvégzésre tett ígéretet.
Egy szintén januárban megjelent ENSZ-tanulmány vidámabb adatokat közölt: eszerint 1995-höz képest húsz százalékkal csökkent az erdőirtás üteme. 2000-ben kilencmillió hektár erdő pusztult el, amiért főként a fejlődő országokban használt gazdaságtalan fakitermelési techniák a felelősek.