Sorozatos atomerőmű-meghibásodások Európában
További Külföld cikkek
Több ezer liter mérsékelten radioaktív víz folyt ki szerdán délután a dél-csehországi temelíni atomerőmű második számú blokkjában, de környezetszennyezés nem történt, jelentette be csütörtökön délután Milan Nebesár, az erőmű szóvivője. Nebesár szerint a mérsékelten radioaktív víz az erőmű ilyen esetekre kijelölt speciális tárolójába került, és nem hagyta el az ellenőrzött területet. Az erőmű személyzetének egészsége nem került veszélybe.
A szóvivő szerint a személyzet korábban ellenőrizte az erőmű hűtőrendszerét. Minden valószínűség szerint az egyik cső nyílását nem zárták el jól, ami aztán a víz kifolyásához vezetett. A víz két termet árasztott el, majd az arra kijelölt tartályba ömlött. Nebesár leszögezte, hogy a balesetre nem az energiablokk belső, hanem külső területén került sor.
Az állami atomenergia-biztonsági hivatal előzetesen a kevésbé súlyos esetek közé sorolta be a balesetet, de jelezte, hogy az ügyet kivizsgálják, mert az utóbbi időben túl sok ilyen jellegű probléma adódik Temelínben. "A nehézségek száma aránylag magas, de veszélyeztetettségről nem helyénvaló beszélni" - jelentette ki Dana Drábová, a hivatal igazgatója.
A környezetvédők azonban más véleményen vannak. "Ez a baleset is azt bizonyítja, hogy a személyzet munkája sok kívánnivalót hagy maga után. Mi nem tekintjük biztonságosnak az erőművet" - reagált az újságírók kérdésére Monika Machová-Wittingerová, a Dél-Csehországi Anyák környezetvédő csoport képviselője. A temelíni atomerőmű két blokkja közül jelenleg csak a második van üzemben. Az első energiablokkon éppen a kiégett fűtőanyagot cserélik újra.
Svédország: kis híján katasztrófa?
Lekapcsoltak a svédországi Forsmark-1 atomerőmű négy reaktorát azután, hogy az üzemben július végén zavart okozott egy áramkimaradás, közölték csütörtökön a svéd hatóságok. A svéd fővárostól, Stockholmtól északra fekvő erőműben a leállást kihasználva szakértők átvizsgálják a reaktorok biztonsági rendszerét. Egyes politikusok és környezetvédő csoportok, akik szerint július 26-án katasztrófaközeli helyzet alakult ki az erőműben, követelték, hogy tegyék független vizsgálat tárgyává a svédországi nukleáris létesítményekben előírt biztonsági intézkedéseket.
Az Orvosok az atomháború elhárításáért nemzetközi szervezet szerint az említett időpontban rövidzárlat történt valahol az atomerőmű területén kívül, és azt a létesítmény áramhálózata is megsínylette. Ekkor működésbe kellett volna lépniük a pótgenerátoroknak, a négyből azonban kettő valamilyen okból nem indult be automatikusan. A szervezet szerint csak azért nem következett be katasztrófa, mert a reaktort leállító mechanizmus és a vészhűtőrendszer egy része megfelelően funkcionált.
A svédek 1980-ban népszavazáson kifejezésre juttatták, ellenzik az atomenergia használatát. A skandináv országban, ahol az elfogyasztott energia felét atomerőművek szolgáltatják, az akkoriban üzemelő 12 atomreaktor közül azóta kettőt végleg leállítottak.
Rekord bírság egy spanyol atomerőműnek
A spanyol ipari minisztérium rekord nagyságú, 1,6 millió euró bírságot rótt ki a két legnagyobb közüzemi szolgáltató, az Endesa és az Iberdrola tulajdonában lévő Vandellós II atomerőműre a biztonsági előírások megsértése miatt.
Az egy gigawatt kapacitású atomerőmű hűtő rendszere hibásodott meg 2004 augusztusában, s emiatt az erőművet fél évre le kellett állítani. A minisztérium indoklása szerint a bírságot azért kellett kiróni, mert az atomerőműben nem megfelelően alkalmazták a biztonsági előírásokat, és nem tájékoztatták szabályszerűen az illetékes hatóságokat a meghibásodásról, ami egyébként nem járt radioaktív szivárgással.
A Vandellós I-t Tarragona (Észak-Spanyolország) mellett már leállították, az atomerőmű 1989-es kigyulladása az eddigi legsúlyosabb meghibásodásnak számít az országban.