Árpád
-1 °C
9 °C

Tizenöt év is kevés a balkáni igazságtételhez

2005.09.27. 17:58
Elképzelhető, hogy 2010-ig sem sikerül lezárni a Jugoszláviában elkövetett háborús bűnök miatt indult pereket – nyilatkozta a Der Standard osztrák napilapnak Frank Höpfl, a hágai Nemzetközi Törvényszék egyik új bírája. A több mint tíz éve befejeződött balkáni háború kapcsán eddig 162 esetben emeltek vádat.

Az ENSZ tervei szerint 2008-ig első fokon, 2010-ig pedig másodfokon le kell zárni a volt Jugoszláviában elkövetett háborús és emberiségellenes bűntettek miatt indult pereket. „Ez az idő talán elég lesz, de elképzelhető, hogy több időre és pénzre lesz szükség az eljárások lefolytatására” – nyilatkozta a Der Standard internetes kiadásának adott interjúban Frank Höpfl, akit nemrégiben választott az ENSZ közgyűlése a Nemzetközi Törvényszék bírájának.

Százhatvankét vádlott

A Volt Jugoszláviával Foglalkozó Nemzetközi Törvényszék (ICTY) 1993 óta üldözi a balkáni háborúban elkövetett emberiség elleni bűntetteket. A törvényszék bírói kara 16 állandó, valamint változó számú, de egyidejűleg legfeljebb kilenc esetileg megbízott ("ad litem") bíróból áll. Közéjük tartozik Frank Höpfl is.

A Jugoszláviában elkövetett háborús bűnök miatt 162 esetben emeltek vádat, s közülük 126 vádlott már meg is jelent valamelyik bíróság előtt. A legfontosabb cél, hogy ezeket az ügyeket minél gyorsabban fel tudják dolgozni.

Az ENSZ célja, hogy a lehető legtöbb ügyben a nemzeti bíróságok hozzanak döntést. Ennek ugyanis jóval nagyobb hatása és béketeremtő ereje lenne, mintha egy nemzetközi szervezet próbálna meg igazságot szolgáltatni. A nemzetközi közösség csak azokban az esetekben avatkozna be, ahol a bíróságok túlterheltek vagy illuzórikus pártatlan bíráskodásról beszélni.

Áttörés előtt

A balkáni háború miatt indult perekben persze gyakran vádolják a bíróságokat azzal, hogy az Egyesült Államok eszközeként cselekszenek. A Nemzetközi Törvényszék esetében nehéz elfogultságról beszélni: a bírók választása során az ENSZ közgyűlésen az USA-nak ugyanúgy egy szavazata van, mint Liechtensteinnek vagy Vanuatunak.

Újra és újra visszatérő kritika a törvényszék ellen az is, hogy a Szerbia elleni NATO bombázások kérdésében nem volt hajlandó pert indítani. A bíró szerint ezt rosszul interpretálták, a vádhatóság ugyanis alaposan megvizsgálta a NATO-bombázásokat és megállapította: nem követtek el háborús bűnöket.

A bécsi büntetőjogi professzor szerint egyébként sikeresnek tekinthető a Jugoszláviai háborús bűnök kivizsgálása. Nagyon sok áldozat és hozzátartozó meghallgatásra talált és védelmet kapott. Számukra nagyon fontos volt, hogy elmondhatták azt, ami történt velük. Frank Höpfl úgy látja: jelenleg áttörés előtt állnak. Több háborús bűnös feladta magát, néhányat kiadtak a hatóságok és az egyes nemzetek közvéleménye is egyre inkább támogatja a perek lefolytatását.