Árpád
-2 °C
9 °C

Castro beleiből jósolnak

2006.08.02. 16:19
Lehetséges, hogy Fidel Castro, orvosa korábbi jóslatával ellentétben mégsem fog 140 évig élni? Bár a súlyosan beteg kubai diktátor nemzeti titokként kezelt kórképéről csak apró információk szivárogtak ki, a szakértők ezek alapján már tisztában láthatnak, miért is adta át Castro az ország vezetését öccsének.

A Castro elnök gasztrointesztinális (gyomor-bélrendszeri) vérzéséről és annak kezeléséről kiadott hétfői nyilatkozat ködös volt, a kubai vezér keddi levelében elnézést is kért népétől, hogy nem ismerhetnek meg minden részletet, de megnyugtatta őket, lelkileg jól érzi magát. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok még mindig veszélyt jelent a kubai kormányra, ezért egészségi állapotát "nemzeti titokként kell kezelni".

A kubai hatóságok Castro betegségéről mindössze annyit közöltek, hogy az elnök gyomorvérzést kapott, nagyobb műtéten esett át, és több hétig pihennie kell. Egészségének megrendülését megfeszített munkatempója okozhatta. " A kemény munka heveny hasi krízist okozott, amelyet súlyos belső vérzés kísért, ezért bonyolult műtét vált szükségessé" - fogalmazott közleményében Castro.

Találgatásokra adott okot, hogy a szónoki képességéről híres vezető nem állt személyesen a lakosság elé, hogy a megszokott módon tájékoztassa őket a történelmi jelentőségű lépésről, hanem saját maga fogalmazott közleményben számolt be népének egészségi állapotáról. Elemzők szerint az is elképzelhető, hogy Fidel Castro halálhírét takargatják Havannában.

Állapotának súlyosságát talán az bizonyítja leginkább, hogy 47 év után először, ha ideiglenesen is, de átadta a hatalmat öccsének, Raúl Castrónak. Beszámolójában jelezte azt is, bizonyos időnek el kell telnie ahhoz, hogy megbízható diagnózist állítsanak fel egészségi állapotáról.

Az orvos következtet

A Times Online orvos szakértője az eddig megismert adatok alapján megpróbálta kikövetkeztetni, mi is lehet a kubai vezér valódi betegsége. Thomas Stuttaford szerint a gasztrointesztinális vérzés gyakori sürgősségi állapot. A diagnózis első lépése annak megállapítása, hogy a tápcsatorna felső, vagy alsó szakaszát érinti a vérzés. Felső gasztrointesztinális vérzésnek azt nevezzük, amikor a vérzés forrása a duodenum (patkóbél, a vékonybél első szakasz) és a jejunum (éhbél, a vékonybél középső szakasza) határa fölött van.

A felső gasztrointesztinális vérzések negyven százalékát akut gasztritisz (heveny gyomornyálkahártya-gyulladás) okozza, amit legtöbbször a stresszre, alkohol vagy fájdalomcsillapítók fogyasztására vezethető vissza. Harminc százalékuk gyomor- vagy nyombélfekély szövődményeként, tíz százalékuk a nyelőcső alsó harmadának ruptúrájaként (szakadásaként), nyolc százalékuk pedig a nyelőcső, vagy a gyomor falában kialakult visszerek szakadása miatt alakul ki. Ez utóbbi jellemzően a krónikus alkoholizmus szövődménye, a cirrózis (májzsugor) kísérő tünete.

A heveny gyomornyálkahártya-gyulladás okozta vérzések kilencven százalékban maguktól abbamaradnak, vagy endoszkóppal (szájon keresztül a vérzés területére vezethető hajlékony csőműszer) elállíthatók.

A vérző fekélyekből és visszerekből származó vérzések nagy része szintén elállítható endoszkópos módszerekkel. Bár a Castro elnök által közismerten kedvelt szivarok inkább felső gasztrointesztinális vérzésre hajlamosítanák, a rendelkezésre álló információ alapján mégis valószínűbb, hogy alsó gasztrointesztinális vérzéssel kezelték.

A vérzés eredete

Sebészi beavatkozást végeztek rajta, és a diagnózist "intesztinális (bél eredetű) vérzésként" adták meg, szemben a szokásos "felső- vagy alsó gasztrointesztinális vérzéssel". A kifejezés arra utal, hogy a vérzés eredete valahol az éhbél (a vékonybél második szakasza) és a rektum (végbél) között volt.

Az alsó szakaszi gasztrointesztinális vérzés két leggyakoribb oka a divertikuláris vérzés és az ektáziák (érfaltágulatok). Az érfaltágulatok olyan szakaszai a belek falában futó ereknek, ahol az érfal elvékonyodott, az erek kitágultak, kanyargóssá váltak, és csak a bél nyálkahártyája borítja őket. Faluk így könnyen átszakad.

A divertikulum (régi magyar orvosi szóval: gurdély) a bél falának vékony területe, ami kinyúlik, és kiöblösödést képez. A divertikulumok gyakran elfertőződnek és fekélyek alakulnak ki bennük. Mind az ektáziák, mind a divertikulumok (amikor sok van belőlük, az állapotot divertikulózisnak nevezik) gyakoribbá válnak az életkor előrehaladtával.

Komplex beavatkozás

Mivel az elvégzett műtétet komplex beavatkozásnak írták le, feltételezhető, hogy a diagnózis bonyolultabb egy egyszerű divertikulumnál vagy érfaltágulatnál.

A találgatások valószínűleg felvetik a vékony- vagy vastagbélben kifejlődött jó- vagy rosszindulatú daganat lehetőségét. Amennyiben a vérzés jelentős és a forrása nem azonosítható, pontos lokalizáció nélkül kell eltávolítani a vastagbél egy szakaszát (ezt szubtotális kolektómiának nevezik). A beavatkozás halálozási rátája igen magas, fiatal pácienseknél 16 százalék, de egy idős embernél akár 50 százalék is lehet.

Előfordulhat, hogy Castro vérzését ulceratív kolitisz (fekélyes vastagbélnyálkahártya-gyulladás), proktitisz (végbélnyálkahártya-gyulladás) vagy Crohn-betegség okozta, de ezek a betegségek jellemzően fiatalabb korban jelentkeznek, mint a Castro által hamarosan betöltendő 80 év.

Bár Castro 2001-ben elájult egy beszéde közben és azóta ortopédiai sérüléseket is szenvedett, amik arra utalnak, hogy hajlamos egyensúlyát veszíteni, korábbi jele nem volt annak, hogy bármilyen betegsége lenne a kemény munkán kívül.

Teljesen logikus érvelés

"Teljesen logikus érvelés" - mondta el az Indexnek Tamás Gergő traumatológus rezidens, aki szintén kizártnak tartja, hogy ulceratív kolitisz, proktitisz vagy Crohn-betegség döntötte volna le a lábáról Castrót. "Ezek a betegségek fiatal korban kiderülnek, és 15-20 év masszív kezelést igényelnek. Akár életkor alapján is teljesen kizárhatóak."

A Castróról szóló korábbi hírek és az eddig nyilvánosságra hozott információk alapján Tamás Gergő szerint Castrónak jó eséllyel vastagbélrákja van. Elmondta, hogy az erős vérzés utalhat daganatra, ilyenkor gyakran a vastagbél akár 70-75 százalékát is eltávolítják. A beavatkozás kifejezetten nagy műtétnek számít, amit több hétig tartó speciális diéta szokott követni, ebben a korban nagyon nehéz felépülni belőle.

A bélvérzés tünetei ráadásul nem mondanak ellent a Castro egészségi állapotáról szóló híreknek: vérszegénység, szédülés, ájulás és fáradékonyság. A kubai vezető 2001-ben például elájult egy szabadtéri beszéde közben, három évvel később pedig leesett egy szónoki emelvényről, és eltörte a térdét. Tamás Gergő hangsúlyozta, hogy 80 éves kor körül számos egyéb tényező is okozhatja ezeket a problémákat, de a többi adat alapján a vastagbélrákot tartja mind közül a legvalószínűbbnek.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Utazás aggodalom nélkül?

Utazása előtt sose feledkezzen el utasbiztosításáról!