Miklós
-7 °C
2 °C

Ausztriai disznóság

2001.01.24. 23:30
Ausztriában legalább 500, Németországban további mintegy 900 sertéstenyészetben etették az állatokat tiltott gyógyszerekkel, köztük antibiotikumokkal és hormonokkal. Szakemberek szerint ezek a szerek ilyen formában még nagyobb veszélyt jelentenek az emberi szervezetre mint a szivacsos agylágyulás. Megváltoztathatják az emberi öröklődést szabályozó géneket, és tönkre tehetik az immunrendszert.
A Négy mancs (Vier Pfoten) elnevezésű állatvédő egyesület aktivistája, Michael Buchner Ausztriában legalább 500, Németországban további mintegy 900 sertéstenyészetben etették az állatokat tiltott gyógyszerekkel, köztük antibiotikumokkal és hormonokkal.

A botrányos ügy leleplezésében tevékeny szerepet vállaló egyesület tudomása szerint Ausztriában eddig 65 esetben történt feljelentés az ügyben és 17 gazdaságot zároltak.

A fő gyanúsítottak száma hat, s köztük négy német állatorvos, valamint két, Ausztriában a gyógyszerek elosztójaként ténykedő gazda van.

Buchner mindehhez hozzátette, hogy értesülések szerint Karintiában és Salzburgban is vannak olyan gazdaságok, ahol az állattenyésztésben tilos gyógyszereket használtak fel. A botrány kezdetben főleg Stájerországra, valamint Alsó- és Felső-Ausztriára terjedt ki: e három tartományban tenyésztik az ausztriai sertésállomány közel 90 százalékát. Az állatvédő egyesület hangsúlyozta, hogy már évek óta igyekszik ráirányítani a figyelmet a tömeges állattenyésztés problémáira. Ilyen tenyészetekben nevelik a több mint 3,5 millió európai sertés mintegy 99 százalékát.

Az egyesület követelések listáját terjesztette Wilhelm Molterer mezőgazdasági miniszter elé, s ebben követeli az állatokat kínzó eszközök - orrkarikák, stb., - betiltását, továbbá azt, hogy a gyógyszerek illegális adagolása kerüljön a büntető törvénykönyvbe s az erre kiróható minimális büntetés 50 ezer schilling legyen.

A botrány sokak megélhetését is fenyegeti

A mintegy 86 ezer osztrák sertéstenyésztő közül sokak számára a létet fenyegetheti a botrány, ha ugyanis a vágóhidak által jelenleg fizetett mintegy 22 schillinges kilónkénti ár csak egy schillinggel csökken, az a heti tízezer tonnás fogyasztásnál már 10 millió schilling vesztességet jelent. Ezen kívül a szivacsos agysorvadás járványossá válásával csökkent a marhahús fogyasztása is, s az eddiginél nagyobb lett a keletje a disznóhúsnak, ezért is emelkedtek az árak az utóbbi időben. Ennek nyomán viszont sok tenyésztő növelte az állományát, így mintegy három hónapos hízlalás után februárban ugrásszerűen megnő majd a kínálat, ez pedig tovább nyomja majd az árakat.

Szakemberek szerint ezek a szerek ilyen formában még nagyobb veszélyt jelentenek az emberi szervezetre, mint a szivacsos agylágyulás. Megváltoztathatják az emberi öröklődést szabályozó géneket, és tönkre tehetik az immunrendszert.