Salamon
6 °C
14 °C

Öntik a pénzt

2009.04.08. 00:16 Módosítva: 2009-04-08 07:32:20
Az EU gazdagabb kormányai öntik a pénzt gazdaságaikba, hogy a válság okozta károkat enyhítsék. A szegényebbek pedig sok hitelt kaphatnak. Márciusban megbukott a cseh és a magyar kormány és véget ért az EU eddigi legnagyobb katonai missziója is.

Hiába döntöd a vályúba a gyöngyöt?

Az EU legfontosabb programja még mindig gazdasági válság kezelése. A március közepi csúcson a tagállamok vezetői közleményükben arra jutottak, hogy a gazdaságélénkítésre szánt, különböző formában elköltött 400 milliárd eurós költekezés biztosan megteszi a hatását.

Részben pénzintézetek, részben iparágak megsegítésére, részben adócsökkentésre, részben infrastruktúra fejlesztésre, részben pedig vállalkozásoknak nyújtott kedvezményes állami hitelekre fordítják ezt a hallatlan összeget, ahol ezt a költségvetés megengedi. Ugyanakkor a bizottság azt is kénytelen volt megállapítani, hogy márciusban mélypontra jutott Európában a befektetői bizalom, és egyre több elemzés jósolja, hogy még 2010-ben is folytatódik a recesszió. A bizottság erre az évre átlagosan 2 százalékos csökkenést jósol az EU-ban. A magyar gazdaság hanyatlása becslések szerint legalább 5 százalékos lehet.

Gyurcsány Dominique Strauss-Kahnnal, az IMF igazgatójával
Gyurcsány Dominique Strauss-Kahnnal, az IMF igazgatójával

A nagy gazdaságélénkítő csomagok közül a kelet-európai régiót leginkább az eurót nem használó tagállamoknak szánt hitelkeret megduplázása érinti. Mint korábban megírtuk, Gyurcsány Ferenc hó eleji kérése egy nagy kelet-európai mentőcsomagra süket fülekre talált, és az euró bevezetésének felgyorsítása sincs napirenden. De a hitelkeret megduplázásával két héttel később mégis történt egy fontos döntés a régió érdekében. Nem segély, hanem hitel, és nem kötelező élni vele, de egy fontos kapaszkodó a bajba jutottaknak.

Az eredetileg 25 milliárd eurós keret most 50 milliárdra dagadt, ráadásul eddig minden esetben az IMF az EU-s segítség többszörösével egészítette ki az EU-s tagoknak adott kölcsönöket. A lehetőséggel korábban Magyarország és Lettország élt, és most márciusban Románia is.

További 75 milliárd eurót biztosított az EU az IMF-nek. A valutaalap hitelkeretét a világ 20 legerősebb gazdasága megháromszorozta (az EU együtt és egyes tagországai külön-külön is tagjai a G20-nak, amely április elején összedobta a világ eddigi legnagyobb hitelkeretét). Az IMF most a világ bajba jutott kormányait már 750 milliárd dollár tartalékkal képes segíteni. A kedvezményes kölcsönért cserébe persze kormányzati intézkedéseket, vagyis spórolást követel az IMF.

A G20 csúcs másik fontos eredménye volt az EU által is követelt adóparadicsomok elleni fellépés. Svájc, Ausztia, Andorra, Luxemburg és Liechtenstein máris rendelkezett, hogy külföldi adóhatóságok könnyebben kutathassanak a náluk elhelyezett számlák után.

A G20 hatékonyságát sok előkészítő tárgyalás segítette: egyeztettek az érintett EU-s tagállamok vezetői külön is, és a teljes EU-val is, Barack Obama a csúcs előtti napokban Prágában külön tárgyalt az európai vezetőkkel, és a kínai kormányfő is egyeztetett Londonban a csúcs előtt két héttel.

Az iparági segélyek közül eddig a német autóipari mentőöv volt a legsikeresebb. A német kormány biztosítja, hogy aki legalább 9 éves autóját újra cseréli, az 2500 euró állami támogatást kap, és ezért elképesztően sok autót kezdtek venni az emberek Németországban. Ez nemcsak a német iparnak volt jó, hiszen a protekcionizmust tiltó EU-ban nem lehetett kikötni, hogy a kedvezmény csak német gyártmányokra vonatkozzon. Hasonló konstrukció működik Spanyolországban és Franciaországban is.

Kovács László magyar biztos bábáskodásával márciusban enyhítettek az ÁFA-szabályokon is. Az EU-ban kötelező minimum 15 százalékos forgalmi adót mostantól több ágazatban is 5,5 százalékra csökkenthetik a kormányok, ha akarják. A kedvezményezettek közé bekerültek az éttermi szolgáltatások is, a francia vendéglátósok nagy örömére, országszerte ünnepeltek a séfek.

Románia hitelt, Bulgária hivatalnokokat kért

Harmadik EU-s tagországként Románia is EU-IMF hitelt vett fel, 20 milliárd euró értékben. Cserébe a román kormánynak is megszorításokat kell bevezetnie, ami különösen nehéz lesz azután, hogy a frissen választást nyert koalíció a decemberi kampányban még nagy osztogatást, így fizetés- és nyugdíjemeléseket ígért. Ehhez képest most be kell fagyasztani az állami alkalmazottak bérét és a kormánynak vállalnia kellett, hogy esetleges többletbevételeiből semmiképpen sem költ szociális intézkedésekre. A megszorítás a román államvasútnál kezdődött, a cég 76 ezer dolgozójából hamarosan 12 ezret tesznek az utcára. A román költségvetést a válság okozta adóbevétel-kiesés küldte padlóra.

Nagy a baj Bulgáriában is, ahol a kormány egészen furcsa kéréssel fordult az EU-hoz. Az Európai Bizottságtól szakembereket kértek, akiket ideiglenesen kormányzati pozíciókba ültettek volna, hogy ők döntsék el, milyen reformokra (azaz megszorításokra) van szükség. A bizottság visszautasította az ötletet, és azt vágták a szófiai kormányhoz, hogy nem bújhatnak ki a felelősség alól, nekik kell intézkedniük.

Megbukott a cseh és a magyar kormány

Bizalmi szavazáson megbukott a cseh kormány, ami a lehető legrosszabbkor történt az EU szempontjából. A jobbközép kabinet éppen akkor kényszerül távozni, amikor Csehország tölti be az EU soros elnöki posztját. Ez azt jelenti, hogy a cseh miniszterelnök illetve miniszterei vezetik az Európai Tanács üléseit, ők állítják össze a napirendet, és ők igyekeznek összehozni a háttérben a kompromisszumokat. A június végéig tartó cseh elnökség így, hogy teljesen széteshet, éppen akkor, amikor a válság és a lisszaboni szerződés körüli késlekedés miatt az átlagos időszaknál is több a vita és a tennivaló.

Az elnökségre egy brüsszeli magyar diplomata szerint legalább fél évet kell készülni. Amikor például a szlovének voltak elnökök, akkor kirúgták a kormányból azokat a minisztereket, akik nem tanultak meg időben jól angolul vagy franciául, és akkor még a szakmai felkészülésről szó sem volt. Sok esetben a cseheknek olyan témákhoz is érteniük kell most, amihez otthon soha nem kellene: tengeri hajózáshoz vagy a gázai békéhez kellett például érdemben hozzászólniuk.

Topolánek bejelenti bukását
Topolánek bejelenti bukását

A távozó cseh kormány azt ígérte, hogy nem lesz baj, simán megy majd az átadás-átvétel, és az elnökség szakmai hátterén dolgozó több mint 1600 hivatalnok közül senkit sem rúgnak ki. Ugyanakkor így is nehéz az EU-nak, hogy félévente új vezetőt kell hadrendbe állítania. Ez is felerősítette a türelmetlenséget, hogy a lisszaboni szerződést ideje lenne az eddig ódzkodó ír, cseh, lengyel és német vezetésnek is ratifikálnia, hiszen az megszüntetné a kormányok közti rotációt.

Nem ez az első eset hogy elnöklő kormány bukik meg az EU-ban: 1996-ban az olasz, 1993-ban pedig a dán kormány került lapátra az EU vezetése közben.

Csehországban a kormány ugyan megbukott, de májusban egy ügyvezető miniszterelnök (az ország statisztikai hivatalának elnöke) alakít kormányt, majd októberben előre hozott választásokat tartanak. A kormány egyébként egy korrupciós ügybe bukott bele, amit a köztévé riporterei derítettek fel. A kormány mindig is nagyon gyenge volt, a többséget eddig is csak éppen hogy tudták biztosítani, független képviselők külső támogatásával.

Magyarországon viszont a válságba bukott el a kisebbségi kormányt vezető miniszterelnök, aki úgy érezte, hogy nem tudja vállalni a szükséges megszorításokat és ezért váratlanul lemondott.

Az írek még nem írták ki

Bár az ír kormány megígérte, hogy még október vége előtt új népszavazást írnak ki a Lisszaboni Szerződésről, továbbra sincs időpontja a referendumnak, és immár biztos, hogy azt nem tartják meg egyidőben az EP-választással. A francia és a német kormány máris jelezte, hogy amíg nincs szerződés, addig nem bővülhet tovább az EU, és problémásnak tűnik nélküle az új bizottság megválasztása is.

Az ír kormány közben vizsgálatott indított a tavaly a szerződés ellen sikeresen kampányoló Libertas nevű politikai csoport ellen, mert nem tudtak elszámolni a kampányra költött pénzek eredetével. Ezzel ismét felmerült a vita, hogy esetleg az USA-ból érkezett titkos támogatás Európa meggyengítésére. A Libertas közben összeurópai párttá szerveződött, és több tagállamban is készülnek az EP-választásra.

Vége a csádi kalandnak

Lejárt a mandátuma az EU eddigi legnagyobb katonai akciójának, a csádi missziónak. Darfúri menekültekre vigyázott 3360 európai katona a sivatagban. Közülük 2000 továbbra is a helyszínen marad, csak most már az ENSZ felügyelete alatt.

Lengyel katona a sivatagban
Lengyel katona a sivatagban

Kinevezték az EU új boszniai főmegbízottját, egy osztrák diplomata, Valentin Inzko személyében, aki szlovák kollégáját váltja. A főmegbízott gyakorlatilag teljhatalommal rendelkezik a nemzetközi protektorátus alatt álló országban: törvényeket semmisíthet meg, és választott képviselőket válthat le ha szerinte a béke megtartása ezt úgy kívánja.

Oroszország nem örül

Svéd-lengyel kezdeményezésre, de brüsszeli információk szerint a háttérből német ösztökélésre beindult a Keleti Partnerség nevű új EU-s intézmény, ami az európai volt szovjet tagállamokkal hivatott megszerettetni az EU-t. Az orosz külügyminiszter különösen azért háborodott fel, mert Fehéroroszország és Grúzia is bekapcsolódott az új szövetségi rendszerbe. Az elsőt eddig feltétel nélküli szövetségesnek, a másodikat ellenségnek tartják Moszkvában.

A fehérorosz diktatúra miatt több EU-s tagállamnak is voltak fenntartásai. Lukasenko elnök eddig ki volt tiltva az EU területéről, és most egészen furcsa döntés született: a kitiltás végrehajtását fél évre felfüggesztették, de a tiltó határozatot egy évre meghosszabbították. Ez a tipikus EU-s kompromisszum a gyakorlatban azt jelenti, hogy Lusasenko elmehet hivatalos útra nyugatra, de fél év múlva dönteni kell, hogy a kegy továbbra is járjon-e neki.

Egy kis magyar siker

Magyarország elérte, hogy ne kelljen engedélyeznie bizonyos génmanipulált vetőmagok ültetését, hiába engedte be Brüsszel ezeket a termékeket a kontinensre. A siker hátterét már részletesen feldolgoztuk, és jól kiderül belőle, hogy milyen típusú belső összefogás és külső szövetségesi rendszer kell a sikeres uniós lobbizáshoz.

Kiírták az EP-választásokat

Június 4-e és 7-e között az egész EU-ban választások lesznek. Magyarországon 7-én szavazhatnak a polgárok az Európai Parlamentbe küldendő képviselőkről, összesen 22 mandátum sorsa dől itt el.

Míg a pártok lassan elkezdik a kampányt az egész kontinensen, Nyugat-Belgiumban nyolc flamand polgármester bejelentette, hogy ők nem szervezik meg az EP-választást, mert olyan választókerülethez csapták településeiket, ahol vallon többség van.

Látványos kampányba kezdett néhány furcsa politikai erő is: egy frissen szervezett holland párt azt ígéri, hogy mindent megtesz majd Románia és Bulgária kizárásáért, míg Svédországban egy Kalózpárt nevű erő a fájlcserélők legalizálását tekinti egyetlen politikai céljának. Utóbbi akár meglepetést is okozhat, mert máris 14 ezer taggal büszkélkedhet.