Magyar–német–osztrák összjátékkal semlegesítették Klaust
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További EU cikkek
Komoly diplomáciai hadművelettel sikerült semlegesíteni a lisszaboni szerződésre leselkedő cseh fenyegetést csütörtök este Brüsszelben. Az EU-s kormányfők pénteki csúcstalálkozója előtti egyeztetéseken a magyar kormányfő osztrák és német partnerével szorosan együttműködve komoly szerepet játszott abban, hogy Csehország végül elvi ígéretet tett a lisszaboni szerződés aláírására, így elhárult az utolsó akadály is a szerződés január 1-i életbe léptetése elől.
A biztosjelöltről csak az alkotmánybírósági döntés után
Bajnai Gordon miniszterelnök korábban a lisszaboni szerződés sorsához kötötte a magyar biztosjelölt megnevezését. Kormányzati forrásaink szerint a biztosjelöltet – aki tudomásunk szerint Andor László, az EBRD magyar igazgatóhelyettese lesz – leghamarabb a cseh alkotmánybíróság november 3-i döntése után nevezi majd meg a kormányfő.
A szerződéssel, illetve annak alapjogi chartájával szemben Václav Klaus cseh államfő kifogásokat fogalmazott meg. Bele akarta foglaltatni a szerződésbe, hogy az alapjogi charta nem írhatja felül a II. világháború utáni Csehszlovákiában hozott – a német, osztrák és magyar kisebbség kollektív bűnösségét és jogfosztását is kimondó – Benes-dekrétumokat. Attól tartott ugyanis, hogy a Csehországból akkor kitelepített szudétanémetek milliói kárigényt nyújthatnak be elkobzott ingatlanjaikért és ingóságaikért.
Lecsendesítettük Szlovákiát
Magyar szempontból ez azért jelentett problémát, mert Csehszlovákia másik utódállamában, Szlovákiában is érvényesek a Benes-dekrétumok, így tartani lehetett tőle, hogy ha a csehek mentességet vívnak ki az alapjogi charta hatálya alól, akkor a szlovákok is csatlakoznak hozzájuk - ez a félmilliós felvidéki magyarság jogait is korlátozta volna.
Első lépésben, még a visegrádi országok egyeztetésén sikerült garantálni, hogy Szlovákia nem fog mentességet kérni a charta hatálya alól. A charta alapjogi kérdésekben biztosít európai fennhatóságot az uniós polgároknak, így például, ha egy felvidéki magyar alapítvány magyar tanítási nyelvű iskolát akarna alapítani, és ezt a szlovák hatóságok esetleg a nyelvtörvényre hivatkozva megakadályoznák, az európai bírósághoz lehetne fordulni a kérdésben.
Adtak is, meg nem is
Végül Csehország úgy kapott mentességet a charta alól, hogy az csak akkor érvényesül, ha a tagállamok egy külön dokumentumban majd a jövőben megerősítik. A csehekkel kötött megállapodásban – a cseh tárgyalócsapatnak Václav Klaus nem, csak megbízottja volt a tagja – elsőként is tisztázták, hogy a chartának és a Benes dekrétumnak semmi köze egymáshoz, emellett nem retroaktív, azaz a múltban született jogszabályokra vonatkozóan nincs hatálya. Másrészt megadták a lehetőséget Csehországnak, hogy a jövőben – például az EU további bővítése miatt – kérhetik a mentességet a charta hatálya alól – erről akkor a tagországoknak együtt kell dönteniük.
A charta hatálya alól egyébként két európai ország mentesül, Lengyelország és Nagy-Britannia még a lisszaboni szerződés egyeztetése idején kiharcolta ezt. A két ország nem fogadta el, hogy az Európai Bíróság fennhatóságot gyakoroljon saját bíróságaik felett. Lengyelországban azóta kormányváltás volt, és az új kormányfő, Donald Tusk jelezte, hogy bár tiszteletben tartja az előző kormány által kiharcolt megállapodást, fenntartja magának a jogot, hogy később mégis aláírhassa az alapjogi chartát.
A megállapodásban Klaus ígéretet tett, hogy a cseh alkotmánybíróság november 3-i döntése után aláírja a szerződést. Elvileg előfordulhat, hogy az alkotmánybíróság Klausnak ad igazat, de erre a megfigyelők szerint kevés az esély, az alkotmánybíróság korábbi döntéseiben elutasította az államfő panaszát. Ugyanezen megfigyelők szerint azzal, hogy a bíróság november 3-ra halasztotta a döntést, csak lehetőséget akart adni az államfőnek a brüsszeli tárgyalásokra.
Mindenki boldog
Brüsszeli forrásaink értékelése szerint a megállapodással minden érintett fél elégedett lehet. Az EU azért, mert elhárult az utolsó akadály is a lisszaboni szerződés életbe léptetése elől, Csehország azért, mert Klaus lehetőséget kapott a méltóságteli visszavonulásra, hiszen ígéretet kapott rá, hogy a jövőben akár mentesülhet is a charta hatálya alól. Magyarország meg azért, mert Szlovákia végül is nem csatlakozott Csehországhoz, így a felvidéki magyarokat is megilletik a chartában szavatolt alapjogok és ezek európai szintű védelme.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
