Luca, Ottilia
2 °C
5 °C

Gyurcsány cáfolja, hogy megvétózná az uniós szerződést

2007.06.20. 22:00
Elképesztő a kavarodás a csütörtök-pénteki EU-csúcs előtt. Orbán Viktor a kisebbségi jogok kimaradása miatt ellenzi az alkotmányos szerződés szövegtervezetét. A britek gyengébb közös külügyminisztert akarnak. Ha London érvényesíti akaratát, akkor a spanyolok vétóznának, talán még Magyarországgal is közösen, de ezt Gyurcsány Ferenc cáfolta. A lengyelek a szavazati arányok módosítását és a vétójog megszüntetését vétóznák meg. Közben az unió elnökének a francia államfő Tony Blairt javasolná.

A német kormány az uniós elnökségének lejártával elvetette az EU alkotmányával kapcsolatos korábbi terveket, és gyakorlatilag lemondott arról, hogy egy ilyen dokumentumot fogadtasson el a tagállamokkal - írja a BBC a csütörtök-pénteki EU-csúcs előtt.

Német reformtervek

A németek ugyanakkor kidolgoztak egy uniós alapszerződés-tervezetet, amelyet a tagállamok az elmúlt napokban hevesen vitatni kezdtek, minthogy számos lényeges kérdésben a korábbi alkotmányhoz hasonló intézkedéseket tervez az EU integrációjának elmélyítésére, a szavazati jogok reformjára, az uniós tisztségviselők hatásköreinek módosítására.

A 15 pontból álló tervezettel kapcsolatban az uniós országok három főbb csoportra oszlanak jelenleg, ahogyan erről szerda reggel beszámoltunk, estére azonban nyilvánvalóbbá vált néhány ország álláspontja.

Orbán Viktor ellenzi a munkatervezetet

Így például a Fidesz elnöke szerint Magyarország számára elfogadhatatlan egy olyan európai uniós alapszerződés, amelyben nincs benne a kisebbségek jogait védő passzus. Az Infó rádiónak nyilatkozó Orbán Viktor nem érti miért ez - a magyar szempontból talán legfontosabb - szövegrész került ki az alkotmányos szerződés munkaváltozatából.

Napközben egymásnak ellentmondó hírek érkeztek arról is, hogy a magyar kormány megvétózza-e majd a tervezetet - ezt a spanyol El País nevű lap vetette fel, de Gyurcsány Ferenc cáfolta az értesülést.

Kivel van Magyarország?

Kiderült ugyanis, hogy Magyarország Spanyolországgal, Portugáliával, Olaszországgal, Luxemburggal és Belgiummal intenzív egyeztetést folytat, és ezt Gyurcsány is elismerte.

Később - más hírek szerint - a spanyolokat támogató államok köre: Portugália, Írország, Dánia és Svédország. Ebben a felsorolásban már nem szerepel Magyarország.

Több lúd disznót győz?

Egy harmadik értesülés szerint ennél is több ország került újra közös platformra, és támogatja a spanyolokat. Arról a tizennyolc (esetleg huszonkét) tagállamról van szó, amelyek eddig is az erősebb európai integráció hívei, és amelyeknek a parlamentjei már ratifikálták az uniós alkotmánytervezetet. Ennek az alkotmánynak az életbe léptetésére azonban nincs sok esély, mert a francia és a holland népszavazások elutasították, és ellenzik ezt a csehek és a britek is.

A tizennyolc állam, vagy legalábbis az a spanyolok vezette néhány ország - köztük talán Magyarország is - elsősorban a britekkel áll szemben. A "Spanyol csoport" akkor vétózna, ha London akarata érvényesülne az EU-csúcson.

Lesz-e Blairből uniós elnök?

A tizennyolcak egyetértenek abban, hogy gátat kell szabni London törekvéseinek, vagyis a leendő uniós külügyminiszter (vagy ehhez hasonló titulusú tisztségviselő) hatásköreit nem engedik megnyirbálni. A britek ezen kívül még az uniós alapjogok chartáját is ellenzik.

Nemcsak a közös külügyminsizter posztja kavar azonban vitákat. Az uniós állandó elnöki tisztségre brit sajtóértesülések szerint Nicolas Sarkozy francia államfő Tony Blairt, a hamarosan leköszönő brit kormányfőt javasolta. Blairt azonban megvétózhatja Madrid, ha London keménykedni kezd a közös külügyminiszter hatásköreinek megállapításakor.

A lengyelek még nem tudják, mi az álláspontjuk

Napközben többször módosult az eddig keménykedő lengyelek álláspontja is. Ők általában EU-szkeptikusak a britekkel együtt, most azonban Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök például arról beszélt, hogy 50-50 százalék az esélye annak, hogy a lengyelek megszavazzák-e az uniós reformot, és ezt bizonyos engedményektől tette függővé.

Kaczynski tisztában van azzal, hogy nem tudja feltartóztatni az EU reformjának folyamatát; csupán azt szeretné elérni, hogy e reform mind az EU, mind pedig Lengyelország számára a legjobb legyen, nyilatkozta.

A külügyminiszternő keményebb Kaczynskinál

A lengyeleket hátrányosan érintené, ha eddigi relatíve nagyobb szavazati arányuk lecsökkenne, illetve megszűnne több kérdésben a nemzeti vétójog.

Délelőtt tehát a lengyel kormányfő szavait akár még bíztatásnak is vehették az EU-integráció hívei, estére viszont már a lengyel külügyminiszter elutasította a szavazati arányok módosítására kidolgozott cseh kompromisszumos javaslatot.

A csehek közvetíteni próbáltak

A lengyel külügyminiszter, Anna Fotyga azt a javaslatot nem fogadja el egyébként, amelyet Alexandr Vondra cseh miniszterhelyettes terjesztett elő szerdán, varsói villámlátogatása alatt.

A lengyelek kitartanak az európai szerződésre vonatkozó követeléseik mellett - közölte Fotyga. A varsói álláspont a kettős többség (tagállamok 55 százaléka, amelyek az EU népesség 65 százalékát képviselik) helyett az egyes országok lakosságának négyzetgyök értékét tenné a szavazati súlyok alapjává. Ezt azonban a többi 26 tagország elutasítja. A cseh kompromisszum a kettős többség elvén belül 62 százalékra szállítaná le a népességi küszöböt. Prága szerint ezáltal lehetne csökkenteni a nagy tagállamok súlyát.

Topolánek nem vétóz

A Berlini Nyilatkozat elfogadásakor, március végén még keménykedő csehek, akik szintén nem akarnak túlzottan szoros integrációt, most valamivel mérsékeltebb álláspontot képviselnek. Miniszterelnökük, Mirek Topolánek például bejelentette: Csehország nem fogja megvétózni az Európai Unió tagállamainak megállapodását, ha a brüsszeli csúcstalálkozón nem fogadják el a szavazási szabályok megváltoztatására irányuló lengyel javaslatot.

"A koalíciós kormánytól nem kaptam felhatalmazást arra, hogy megvétózzam a megállapodást, ha a lengyel javaslatot nem fogadják el" - jelentette ki Mirek Topolánek cseh kormányfő abban az interjúban, amelyet a csütörtökön kezdődő EU-csúcstalálkozó előtt egy nappal adott a CTK hírügynökségnek.

Vagy mégis?

A miniszterelnök szerint Prága két esetben azonban mégis megvétózná a megállapodást: először akkor, ha a tagállamok úgy döntenének, hogy visszatérnek az eredeti alkotmányos szerződéshez, míg másodszor abban az esetben, ha néhány tagállam tartósan kizárólagos kivételeket kapna bizonyos területeken.

"Az az álláspontunk, hogy vagy mindenkinek lehetősége lesz a tartós kivételek megszerzésére, vagy senkinek" - fejtette ki a miniszterelnök. (Ez valószínűleg a britekre vonatkozó kijelentés, bár Topolánek nem részletezte, hogy kikre gondolt.)