Nem eladó az EU-s állampolgárság! Vagy mégis?

2014.01.17. 20:21

Ahogy néhány déli eurózónás állam, Málta sincs a legjobb pénzügyi helyzetben. Körülnéztek, miből lehetne pénzt csinálni megszorítás nélkül. Aztán rájöttek: az uniós állampolgárságból.

Az európai állampolgárság az, amit nulla befektetéssel elég szép profittal lehet eladni. Így gondolkodhattak a máltaiak, amikor kitalálták: magánbefektetőknek passzolhatnának le a világon egyébként rendkívül értékes uniós, bordó színű útlevelekből. Mint tudjuk, ez más leleményes népeknek is eszükbe jutott: például a magyaroknak.

Az Európai Parlament csütörtökön fogadott el egy határozatot arról, hogy aggályosnak ítélik meg az olyan programokat, melyek keretében uniós országok pénzért kínálnak állampolgárságot. A képviselők arra kérik az Európai Bizottságot, hogy mondja meg, összhangban vannak-e ezek a programok az uniós joggal, illetve a diszkriminációt tiltó jogszabályokkal.

Néhány uniós tagállam olyan programokat vezetett be, amelyek közvetve vagy közvetlenül lehetővé teszik az uniós állampolgárság értékesítését harmadik országok állampolgárai számára annak ellenére, hogy az EU-tagoktól elvárás, hogy felelős módon járjanak el az EU közös értékeinek megőrzése érdekében, amelyek pénzben nem kifejezhetőek - áll az állásfoglalásban, amelyet 560 igen, 22 nem és 44 tartózkodó szavazattal fogadott el az EP a parlament sajtószolgálata szerint. Az állásfoglalás hangsúlyozza, hogy az uniós állampolgárság révén elnyert jogok, mint például a szabad mozgás és letelepedés joga, nem bocsáthatók áruba. Az EP szerint az állampolgárság megszerzésével járó magánbefektetői programok azért is aggályosak, mert azok csak a harmadik országok leggazdagabb állampolgárai számára elérhetők, és az uniós állampolgárság megszerzésekor a hatóságok semmilyen más kritériumot nem vesznek figyelembe.



Különösen a máltai programra buktak ki az EP-képviselők. A máltai rendszer automatikusan uniós állampolgárságot garantál anélkül, hogy letelepedéshez kötné azt. (A magyar rendszer abban különbözik, hogy a 250 ezer eurót kóstáló Letelepedési Magyar Államkötvényért letelepedést biztosítanak a harmadik országból származó befektetőnek, ami az állampolgárság egyik előfeltétele.)

A külföldi befektetőknek ráadásul nem kell majd adót fizetniük, így nem annyira fenntartható az állampolgárságot vásárlók megsarcolása. Az EP határozata arra szólítja fel Máltát, hogy a jelenlegi állampolgársági feltételrendszerét hozza összhangba az uniós értékekkel. Hasonlóan kellene cselekedniük azoknak az uniós országoknak is, amelyek közvetve vagy közvetlenül lehetővé teszik az uniós állampolgárság értékesítését harmadik országok állampolgárainak - áll a határozatban.

Málta 650 ezer euróért árulja az állampolgárságot. 18 éven felüliek vehetik meg egy büntetőjogi átvilágítás után (nem lehet például büntetett előéletű az illető, s nem körözheti az INTERPOL, úgyhogy Hernádi Zsolt kizárva). Nem kell a 418 ezer fős szigeten lakni, de még csak befektetéshez sem kötik. Málta 200-300 vásárlóra számít évente. 900 millió euró bevételre számítanak. Elvileg az állampolgárság megvásárlója vízum nélkül utazhat az EU-n belül, és az Egyesült Államokba is. Cipruson 3 milliót kell befektetni az állampolgárságért. Írország 500 ezer eurónyi befektetésért ad tartózkodási engedélyt. Portugáliában ingatlant kell hozzá venni. Ausztria azoknak adhat állampolgárságot, akik "rendkívüli eredményt értek el a köztársaság érdekében".

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) szerint 2013-ban 2008 menekült érkezett Máltába hajókon, 50 százalékuk Szomáliából, 23 százalékuk Eritreából. Őket nem várták zsírúj máltai útlevéllel a partoknál.