Az olaszok és a görögök már rögzítik a menedékkérők ujjlenyomatait

december 8., 13:26 Módosítva: 2016-12-08 18:35:17
10
Az Európai Bizottság lezárta a két ország elleni eljárást, amiért korábban ujjlenyomatvétel nélkül továbbengedték a migránsokat.

Az uniós ellenőrző testület, az Európai Bizottság úgy határozott, hogy lezárja a Görögország és Olaszország elleni kötelezettségszegési eljárást, amit azért indítottak tavaly decemberben, mert a hatóságaik nem vették fel és nem továbbították az Eurodac adatbázis számára az összes olyan harmadik országbeli állampolgár ujjlenyomatát, aki szabálytalanul lépett az EU területére a külső határaikon.

Az Eurodac adatbázis, amelyet 2003-ban hoztak létre, egy uniós menekültügyi ujjlenyomat-adatbázis, amely ujjlenyomatok révén szolgáltat bizonyítékokat a dublini rendelet alkalmazásához. Ez a rendelet jelöli ki, hogy melyik tagállam felelős az EU-ban benyújtott menedékjogi kérelmek kivizsgálásáért. Általában ez az az ország, ahol először lépi át egy menedékkérő az EU külső határát.

A Bizottság azóta segítette a görög és olasz hatóságokat abban, hogy javítsák a határellenőrzést és a migráció kezelését, és növeljék az ujjlenyomat-vételi arányt a külső határokon, különösen a menedékkérőket fogadó hotspotok felállítása révén, és rendszeresen beszámolt a két ország által elért javulásról az áthelyezésről és áttelepítésről szóló jelentéseiben.

„Tekintettel az ujjlenyomat-vételi tevékenységek 2016 kezdete óta tapasztalt jelentős javulására, a Bizottság meggyőződött arról, hogy az Eurodac-rendelet értelmében mind Görögország, mind Olaszország megfelelően ujjlenyomatot vesz a harmadik országbeli állampolgároktól, és úgy határozott, hogy lezárja a kötelezettségszegési eljárást” – jelentette ki csütörtökön az uniós testület.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!

Tovább

Százezer fiatalt várnak az uniós szolidaritási testületbe

december 7., 15:15 Módosítva: 2016-12-08 00:39:11
247
Rengeteg új önkéntes lehetőséget és gyakornoki helyet finanszíroz az EU.

Mától regisztrálhatnak a 17 és 30 év közötti fiatalok az Európai Szolidaritási Testületbe, hogy önkéntesként vagy gyakornokként 2–12 hónapig dolgozhassanak valamelyik uniós államban, vagy a környező országok egyikében.

Választhatnak, hogy milyen területen szeretnének segíteni: oktatás, egészségügyi ellátás, társadalmi integráció, élelmiszer elosztása, menedékhelyek építése, a migránsok és menekültek befogadásához, támogatásához és integrációjához való hozzájárulás, környezetvédelem és természeti katasztrófa-megelőzés kerülnek elő példaként az Európai Bizottság szerdán közzétett tájékoztatójában.

„Gyakran akkor vagyunk a leginkább készek arra, hogy kimutassuk a szolidaritásunkat, amikor veszélyhelyzettel találkozunk. Amikor a portugál hegyek lángoltak, olasz repülőgépek oltották a tüzet. Amikor áradás okozott áramszünetet Romániában, svéd generátorok gyújtottak fényt. Amikor több ezer menekült érkezett a görög partokra, szlovák sátrakban leltek menedékre” – mondta szeptemberben az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker, amikor bejelentette, hogy az EU vezetése egy új kezdeményezésbe szeretné bevonni az európai fiatalokat.

Tovább

Soros György váltotta Orbánt a legfontosabb európaiak listáján

december 7., 10:29 Módosítva: 2016-12-07 18:47:02
447
Tavaly Orbán Viktor lett az év embere egy befolyásos amerikai magazin szerint, most a front másik oldaláról választottak egy magyart.

A Politico magazin európai kiadása idén is kiválasztott huszonnyolc embert, akik szerintük az események középpontjában lesznek a következő évben, bármi is fog történni. Tavaly Orbán Viktor vezette ezt a listát. „Szerintünk ő hozta el a nacionalista politika felemelkedését a nyugati világban, ami, mint később kiderült, megmutatta az utat a brit kilépéshez és Donald Trump elképesztő győzelméhez.

A politikai gravitáció törvénye szerint elkerülhetetlen, hogy egyszer csak a másik oldal kerüljön fölénybe

írják. A Politico szerint pedig aki Magyarországról megtestesíti a másik oldalt, az nem más, mint az illiberalizmus esküdt ellensége, Soros György.

 

Tovább

Az osztrákokkal vigasztalódnak az olasz népszavazás után Brüsszelben

december 5., 16:18 Módosítva: 2016-12-05 19:07:02
6
Az uniós pénzügyminiszterek találkozója buktathatta le, ki lesz a következő miniszterelnök Olaszországban.

Nem túl mosolygósan érkeztek az euróövezeti pénzügyminiszterek hétfő reggel Brüsszelbe. Matteo Renzi olasz kormányfő lemondott, miután nem nyert népszavazáson a törvényhozási reformja. Az ellenkampány fő hangadója az euroszkeptikus Öt Csillag Mozgalom volt, amely ki akarja léptetni az EU negyedik legnagyobb gazdaságát az euróövezetből.

Már a várt bukta előtt beindultak a találgatások, hogy a bankjaival küszködő országban bizonytalanság alakulhat ki, ami a mélybe ránthatja az eurózónát. 

Tovább

Európai szocialisták: A populisták és a neoliberálisok veszélyeztetik az EU-t

december 4., 09:12 Módosítva: 2016-12-04 15:48:20
12

Fenyegetést jelentenek az Európai Unióra a populisták és a neoliberálisok, Európa egyes országaiban a szélsőjobb már valóság, áll az Európai Parlament (EP) egyik pártcsoportosulásának, az Európai Szocialisták Pártjának (PES) háromnapos prágai találkozója végén elfogadott határozatban.

A PES Tanács évente ül össze, hogy megvitassa a csoportosulás politikai prioritásait a "Saving Europe: for Youth and Progress" (Európa Megmentése: a Fiatalságért és Fejlődésért) nevet viselő határozatában fejtette ki álláspontját az EU helyzetéről és az uniót fenyegető veszélyekről.

Tovább

Elektromos autók és szélerőművek jönnek

november 30., 15:09 Módosítva: 2016-12-01 11:20:20
146
Az Európai Bizottság ráerősítene a tiszta energiára és kötelező épületfelújítást írna elő egy ma közzétett tervben.

Nem szerénykedett az Európai Bizottság, amikor új energiacsomagot mutatott be szerdán.

  • Megelégelték, hogy az európai épületek háromnegyede pocsékolja az energiát, ezért 2030-ig 30 százalékot kellene javítani az energiahatékonyságon, és amelyik ország nem teljesíti a felújítások ráeső részét, mehet a bíróságra.
  • Elektromos autóknak való töltőpontokat szerelnének minden középületre, de még a nagyobb lakóépületekre is.
  • Elintéznék, hogy mindenki termelhessen otthon áramot és azt át tudja vetetni a szolgáltatókkal.
  • Szélerőműveket építsünk dögivel, mert ebből lesz a legtöbb munkahely.
  • A fejlesztésekre 10 milliárd eurónyi beruházást kalapoznának össze uniós garanciával. Ez a teljes magyar éves költségvetés ötöde.

Ezek csak az uniós javastlattevő szerv ajánlásai, törvény akkor lesz belőlük, ha néhány hónap, esetleg egy-két év tárgyalás után az Európai Parlament és a tagállamok miniszterei is elfogadják.

„Javaslataink erőteljes piaci lökést adnak az új technológiáknak, kedvező feltételeket teremtenek a beruházóknak, növelik a fogyasztók mozgásterét, javítják az energiapiacok működését és segítenek az éghajlatpolitikai célok teljesítésében” – ígérte Miguel Arias Cañete éghajlat- és energiapolitikáért felelős biztos.

Tovább

Nem nekünk találták ki az EU csodafegyverét

november 29., 18:15 Módosítva: 2016-11-30 08:49:11
100
17 millió eurót kapunk a „Juncker-csomagból”, míg az öt nagy ország majdnem 17 milliárdot kaszál.

Két évvel ezelőtt indult az Európai Unió nagyszabású beruházási terve, amit úgy harangoztak be, mint az akkor hivatalba lépő Európai Bizottság (EB) egyik nagy újítását, ami fellendíti az európai gazdaságot, és felszámolja a munkanélküliséget. Gründoltak egy európai beruházási alapot, amelyik összesen 21 milliárd euróig biztosítékot nyújt olyan projekteknek, amelyek az átlagosnál kockázatosabbak, ezért a piacról nem biztos, hogy finanszírozták volna őket.  Egy csomó mindennel lehetett pályázni: út- és hídépítés, 3D nyomtatófejlesztés, épületfelújítás, szélerőmű-építés, kórházépítés, és hasonlók.

Mostanra kiosztották a keret nagy részét. „Az Európai Stratégiai Beruházási Alap keretében jóváhagyott projektek megvalósítása során 27 tagállamban összesen 154 milliárd euró összegű beruházás kerül mozgósításra, és csaknem 380 000 kis- és középvállalkozás (kkv) részesül támogatásban” – nyilatkozta kedden Jyrki Katainan, az Európai Bizottság munkahelyteremtésért felelős alelnöke.

Országokra lebontott kimutatásokat is készítettek, amiből pedig az derül ki, hogy messze, messze a legtöbb hitelgaranciát, majdnem 17 milliárd eurót a nagy nyugat- és dél-európai országok piacaira öntötték. Magyarországra ennek az összegnek szinte pontosan az ezredrésze, 17 millió euró jutott.

 

Tovább

Európa kudarcot vallott a romák integrációjában

november 29., 16:20 Módosítva: 2016-11-30 09:21:34
139
A politikai akarat teljes hiánya miatt pont ott tart az európai romák felzárkózása, mint fél évtizede. De pontosan hol?

Az EU-ban élő romák harmadának háztartásában ma sincs folyóvíz, és közel felükben nincs a lakásban mellékhelyiség és fürdőszoba – ilyen és ennél még sokkolóbb adatokkal ábrázolja Európa legnépesebb kisebbségének helyzetét az EU Alapjogi Ügynökségének friss kutatása. A 8000, magát romának valló polgárral készült interjúra épülő felmérés szerint az utóbbi években a nagy szavakon túl alig tettek bármit is a tagállamok a cigányok társadalmi helyzetének javítására.

Tovább

Nem kérdezhették budapesti útjáról az uniós biztost

november 28., 23:12 Módosítva: 2016-11-29 15:04:30
221
Megakadályozták az Európai Parlament (EP) ipari bizottságában, hogy Jávor Benedek EP-képviselő az Európai Bizottság digitális ügyekért felelős biztosát, Günther Oettingert kérdezze, aki májusban Klaus Mangold orosz kapcsolatokkal rendelkező német üzletember magángépén utazott Budapestre.

A zöldpárti EP-képviselő arról faggatta volna Oettingert, akinek májusi útjára is Jávor írásos kérdése nyomán derült fény, hogy Mangold mennyiben érdekelt digitális ügyekben.

Az EP ipari szakbizottságának elnöke, a lengyel Jerzy Buzek, aki ugyanannak a pártcsaládnak, az Európai Néppártnak a tagja, mint Oettinger, félbeszakította Jávort, mondván, tartsa magát a szakbizottság napirendjéhez.

Tovább

Jót tenne egy kis demokrácia az EU élén

november 23., 06:59 Módosítva: 2016-11-23 11:38:38
62
Ha az Európai Parlament szocialista elnöke távozik, borulhat az uniót igazgató nagykoalíció, és ki tudja, mi lesz. Talán valami jó.

Az Európai Unió három top vezetője közül valaki menni fog jövőre – ez látszik valószínűnek az Európai Parlament (EP) és az Európai Bizottság elnökeinek elmúlt napokban tett nyilatkozatai alapján.

Martin Schulz, az EP német elnöke januárban rekord ideje trónol majd az unió választott képviselőtestülete élén. Senki nem vezette még egy huzamban három évnél tovább az intézményt, az Aachen környékéről származó könyvkereskedő viszont már az ötödik évét tapossa. Sőt, múlt hétig úgy tűnt, hogy még egy 2 és fél esztendős mandátumra megválasztják. Elsősorban nem azért, mert az EP-képviselők annyira elégedettek lennének a munkájával, habár különösebb panasz sem éri, azon kívül, hogy szereti a parlament luxusautóit, és nem sajnál költeni rájuk.

Elsősorban azért maradna, mert ő a kulcsa a konzervatív Európai Néppárt és a Szocialisták Európai Pártja közötti nagykoalíciónak, amelyik az uniót a színfalak mögött irányítja.

Tovább

Hogy áll a Brüsszel–Budapest atomháború?

november 21., 18:42 Módosítva: 2016-11-21 21:55:22
14
Az Európai Bizottság szép csöndben beleegyezett, hogy az oroszok építik Paks 2-t. Lett volna más érdeklődő, de nem nagyon harcolt a projektért. Egy vizsgálat zajlik még, aztán kezdhetik ásni az alapokat a Duna-parton.

Az Európai Bizottság csütörtökön szabályosnak találta, hogy a paksi atomerőmű bővítésével közvetlenül az orosz energiavállalatot bízta meg a magyar kormány, és nem írt ki nyilvános közbeszerzési pályázatot.

Tavaly novemberben küldött felszólító levelet az uniós ellenőrző szerv Magyarországnak. Akkor sérelmezték, hogy átlátható eljárás és pályáztatás nélkül ítélték oda két új reaktor építését és a két meglévő reaktor felújítását az oroszoknak.

Majdnem napra pontosan egy évvel később lezárult a vizsgálat. Magyarország kielégítően bizonyította, hogy a projekt technikai és biztonsági követelményeit csak egyetlen cég képes teljesíteni, áll a hivatalos indoklásban.

Ilyen esetben a Bizottság egytől egyig végignézi ezeket a technikai követelményeket, és Magyarországnak mindegyiknél indokolnia kell, hogy miért a Roszatom az egyetlen szóba jöhető cég. Ez a párbeszéd zajlott az elmúlt évben. „Rengeteg kérdést föltettünk, amit a magyar hatóságok megválaszoltak” – tette világossá hétfőn Lucía Caudet, az Európai Bizottság belső piaci szabályozásért felelős szóvivője.

„A reaktor mérete, a magyar elektromos hálózat természete, valamint az európai és a magyar nukleáris biztonsági szabályoknak való megfelelés” indokolták elsősorban a döntést.

A reaktorokat tehát az oroszok építik, de Magyarország „elkötelezte magát amellett, hogy a projekt többi részére átláthatóan és egyenlő feltételek mellett talál alvállalkozókat”. A szóvivő az EUrologusnak kihangsúlyozta, hogy ez „a többi rész” a teljes projektköltség nagyjából 70 százalékát teszi ki. „Szoros figyelemmel kísérjük a kivitelezést” – tette hozzá. A bővítéshez az orosz fél szolgáltatja majd a hitelt is, ezt a pénzügyi konstrukciót azonban nem vizsgálta a Bizottság.

Tovább

Tényleg vétózhatják miattunk az EU költségvetését?

november 19., 11:30 Módosítva: 2016-11-20 10:50:41
119
Az olasz miniszterelnök megbukhat, mielőtt beválthatná a fenyegetést.

Ha az Európai Unió egyes tagállamai falakat építenek, és csak akkor szolidárisak, amikor pénzt kapnak, akkor készen állunk megvétózni az unió költségvetését

jelentette ki kedden Matteo Renzi olasz miniszterelnök. „Nem fogadjuk el, hogy az Európai Uniónak általunk befizetett pénzből falakat emeljenek” – tette hozzá.

Korábban többször megfenyegette azokat az országokat, akik ellenzik a menedékkérők szétosztását az EU-ban. Azt javasolta, hogy csökkenteni kellene vagy el kellene törölni a szegényebb területeket segítő kohéziós támogatásokat. Ezek az uniós költségvetés nagyjából negyven százalékát adják.

Tovább

Jövőre indul az uniós ingyenvonat

november 18., 19:04 Módosítva: 2016-11-20 00:37:05
177

Ujhelyi István szocialista európai parlamenti képviselő pénteken elmondta, kísérleti projektként már jövőre elindul az Európai Unió ingyenes Interrail programja – írja az MTI. Ujhelyi közleményében azt írta, két év megfeszített munkája után megvan az első siker az Interrail-bérlet programban.

Ahogy azt korábbi cikkünkben megírtuk, az Interrail program ötletét két német aktivista dobta be először, akiktől előbb Ujhelyi István, majd Manfred Weber EP-képviselők vették át az Európai Unió népszerűsítésére. Ennek lényege tulajdonképpen annyi, hogy 18 éves korában minden EU-s állampolgár kapna egy 22 napos, korlátlan utazásra feljogosító vasúti bérletet, amellyel bejárhatnák az unió országait.

Tovább

Egyre nagyobb a zavar az EU-biztos magyar útja körül

november 18., 10:05 Módosítva: 2016-11-19 07:37:08
390
Lázár János szerint bosszú áll a vádak mögött az uniós biztos magánrepülős budapesti látogatásáról. Közben az unió szóvivője arról beszélt, hogy az oroszbarát lobbista, Klaus Mangold nem foglalkozik a digitális gazdasággal, pedig a hivatalos verzió szerint épp erről ad tanácsokat ad a magyar kormánynak.

Miközben Günther Oettinger uniós biztos csütörtökön Budapestre érkezett egy digitális piacról szóló konferenciára, a nemzetközi sajtó a rendezvénysorozat első, májusi találkozójától hangos. Oettinger, az Európai Bizottság német tagja egy oroszbarát üzletember magángépén érkezett tavasszal Budapestre. A 444.hu júniusban arra utalt, hogy a két német közösen egyengethette a paksi bővítés útját.

Tovább

Mintha egy jó barátom hátba döfött volna

november 18., 01:03 Módosítva: 2016-11-18 19:12:07
329
„Őszintén kívánom, hogy bárkinek, aki az elmúlt hónapok menekültpropagandáját látta Magyarországon, egyszer kelljen külföldön élnie” – fakadnak ki az angliai magyarok, akik úgy érzik, őket utasították el a britek, amikor az EU-kilépésre szavaztak.

Akármelyik Egyesült Királyságban dolgozó magyarral beszélt az EUrologus, egy dologban egyetértettek: nem esett nekik jól, hogy a britek egy népszavazással faképnél akarják hagyni az Európai Uniót.

Tovább

Magyar pénzen, oroszbarát üzletember magángépén repült egy EU-biztos?

november 17., 09:38 Módosítva: 2016-11-17 10:31:28
13
Güther Oettinger azt állítja, a magyar kormány ajánlotta fel, hogy egy oroszbarát üzletember magángépén jöhessen Budapestre. Arra is célzott, hogy mi álltuk a cechet, de Lázár Jánosnál hiába kérdeztek erre rá korábban kétszer, nem válaszolt.

Csütörtökön Budapestre érkezik az Európai Unió digitális gazdaságért felelős biztosa. Günther Oettinger legutóbb májusban járt Magyarországon, de az akkori látogatásáról egyre furcsább részletek derülnek ki.

Tovább

Nem lesz olyan egyszerű eltörölni az óraátállítást

november 17., 09:13 Módosítva: 2016-11-17 21:08:24
689
Az Országgyűlés nem húzhatja ki Magyarországot a nyári időszámításból, mert az uniós jog szabályozza. Először az EU-s irányelvet kell átírni.

Az Országgyűlés gazdasági bizottsága kedden támogatta Kepli Lajos jobbikos képviselő javaslatát arról, hogy hazánkban a nyári időszámítást vegyék alapul, szüntessék meg az óraátállítás rendszerét.

Az Országgyűlés azonban ezt nem teheti meg, mert a nyári időszámításra minden EU-s ország egységesen átáll március utolsó vasárnapján, és visszatekerik az órákat október utolsó vasárnapján. Ezt a 2000/84/EK irányelv írja elő, amire Kepli Lajos is hivatkozik a határozati javaslatában.

„A belső piac működéséhez fontos, hogy a nyári időszámítás kezdetének és befejezésének napja és órája a Közösség egész területére vonatkozóan egységesen rögzítésre kerüljön”, ezért került uniós kézbe ennek az ügynek a szabályozása. „A tagállamok által legmegfelelőbbnek ítélt nyári időszámítási időszak március végétől október végéig tart, ezért indokolt ennek az időszaknak a fenntartása” – szól az irányelv szövege.

 

Tovább

Trump lehet a közös uniós védelem atyja

november 16., 07:02 Módosítva: 2016-11-16 12:52:56
142
Ha igaz, hogy az USA új elnöke magára hagyja a szövetségeseit, az Európai Uniónak össze kell szednie a saját katonai erejét. Egyelőre a tapogatózásnál tartunk.

Az Egyesült Államok új elnöke lendületet adhat a közös uniós védelempolitikának. Donald Trump a kampányában kijelentette, hogy nem feltétlenül fogja megvédeni a többi NATO-tagot támadás esetén, ha azok nem költenek eleget a haderejükre. A transzatlanti szövetség ajánlása, hogy mindenki fordítsa a bruttó nemzeti összterméke legalább két százalékát védelmi célokra, de ennek alig néhány európai ország felel meg.

Tovább

Ismerjék meg az 1956-os év emberét!

november 13., 10:42 Módosítva: 2016-11-14 01:24:52
80

1956-ban a magyar szabadságharcost választotta az év emberének az amerikai Time magazin. „Az év emberének, aki alapjaiban rengette meg a történelem legnagyobb elnyomó hatalmát, sok arca és sok neve volt, de nem volt arctalan és névtelen” – állt az újságban 1957. január 7-én. Az arcát, amit október 23-án Budapest utcáin viselt: egy feltüzelt, kérlelhetetlen, elszánt arcot, és a nevét: „magyar szabadságharcos”, megismerte a történelem.

Tovább

Már csak Trump hiányzott az EU-nak

november 9., 16:54 Módosítva: 2016-11-10 08:43:54
429
Az eddigi együttműködést féltik, megszakadhatnak például a szabadkereskedelmi tárgyalások.

Finoman szólva se fogadta kitörő öröm az Európai Unióban, hogy Donald Trump lesz az Egyesült Államok következő elnöke.

Tovább

Orbán csak trükközik, de mi nem kérünk belőle

november 8., 06:32 Módosítva: 2016-11-08 14:10:24
75
Ha a görög szigetekből migránstáborokat csinálnak, „égni fognak a sátrak”, mondta az EUrologusnak a görög miniszter, aki szerint nem jó irány a „küldök lepedőt, de tartsd meg a migránsokat” politika.

Az Európai Bizottság tovább próbálkozik az állandó kvótával, közben pedig az olaszok és a görögök pénzmegvonással fenyegetnék Magyarországot. De miért erőltetik, hogy az uniós országok osszák el egymás között a menedékkérőket, amikor a gyakorlatban csak döcögve működik a 160 ezer ember áthelyező program, a miniszterek tanácsában úgy néz ki, nincs meg egy állandó rendszerhez a többség, és a testület soros elnöksége szerint ez politikailag halott? A választ Görögországban kell keresni.

Tovább

Nem döngölt minket földbe a brüsszeli oktatási jelentés

november 7., 16:07 Módosítva: 2016-11-07 22:07:26
57
Emelkedik az oktatásra költött pénz Magyarországon, de még nem értük el a 2010-es szintet. A romák továbbra sem kapnak elég helyet a többségi oktatásban.

Magyarország azon kevesek közé tartozik az unióban, ahol látványosan egyre többet költenek az oktatásra, áll az Európai Bizottság hétfőn közzétett Oktatási és Képzési Figyelőjében A februári jelentéshez képest jobb színben tűnik föl Magyarország.

Az EU egészét tekintve az oktatásba történő állami beruházás mértéke évi 1,1 százalékkal nőtt. A tagállamok mintegy kétharmadában regisztráltak növekedést. Hat országban: Bulgáriában, Magyarországon, Lettországban, Máltán, Romániában és Szlovákiában kormány több mint 5 százalékkal költ többet oktatásra, mint 2013-ban.

Ezekbe a kiadásokba beleszámolták az uniós források felhasználását. 2014–2020 között 344 millió eurót különít el a kormány a korai iskolaelhagyás elleni küzdelemre, és hogy növelje a kötelező oktatás színvonalát.

Tovább

Brüsszel új kedvence a pisilő kisfiú után

november 7., 10:44 Módosítva: 2016-11-07 11:53:08
521
Művészet vagy provokáció? A kerületi önkormányzat lemeszelné a péniszt ábrázoló falfestményt, ami egyik éjszaka megjelent a brüsszeli Saint-Gilles negyed központjában. A járókelők, úgy tűnik, annyira nincsenek fölháborodva. Egy portugál hölgy szerint egyenesen fantasztikus, hogy akkora szabadság van Belgiumban, hogy ilyen képek is születhetnek. A helyiek Zizinek hívják a képet, és néhányan tüntetést is szerveztek, hogy hagyják a helyén.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!

Theresa May bizakodik, hogy kiléphetnek az EU-ból

november 4., 16:26 Módosítva: 2016-11-05 16:26:39
28
A brit miniszterelnök nem szeretné a parlament elé vinni a brexit kérdését.

Nem változik a brit uniós tagság megszüntetésének menetrendje a londoni felsőbíróság döntése miatt – jelentette ki pénteken Theresa May brit miniszterelnök és Boris Johnson külügyminiszter is, két különböző eseményen.

A londoni felsőbíróság (High Court) csütörtökön határozott róla, hogy a kilépés mellett döntő népszavazási eredmény ellenére a kormány csak a parlament jóváhagyásával kérheti az ország kilépését az Európai Unióból.

Boris Johnson azt mondta: tudomásul kell venni, hogy az uniós tagságról tartott népszavazáson a többség a kilépés mellett döntött, ezért a kormány végre is hajtja a brexitet, a londoni felsőbíróság végzése miatt pedig a legfelsőbb bírósághoz fordul.

Theresa May brit kormányfő pénteken felhívta telefonon Angela Merkel német kancellárt és Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét, és beszámolt nekik a terveiről. Bízik benne, hogy sikerrel jár a fellebbezésük a határozat ellen, mondta, és jövő tavasszal elindíthatják a kilépésről szóló tárgyalásokat, amelyek várhatóan két évig tartanak.

Theresa May szóvivője Londonban azt mondta: erőteljes jogi érvrendszerrel készülnek a fellebbviteli tárgyalásra, amelyet a brit legfelsőbb bíróság december első hetére tűzött ki. Határozat valószínűleg csak januárban születik.

 

Tovább

Vissza kell vonni a reklámadót

november 4., 14:39 Módosítva: 2016-11-04 21:43:20
260
Az Európai Bizottság nem elégedett a reklámadó módosításával sem. A kormánynak el kell törölnie az indokolatlanul diszkrimináló szabályokat.

Nagy vihart kavart a 2014 nyarán rohamtempóban életbe léptetett reklámadó, ami arányaiban is jóval súlyosabb terheket rótt a nagyobb forgalmú médiavállalkozásokra, mint a kisebbekre. A legdurvábban az RTL Klubot sarcolta volna a törvény, ugyanis ők voltak az egyetlenek, akik a legmagasabb adósávba kerültek. Egészen úgy tűnt, hogy őket direkt bünteti a törvény, míg a legnagyobb vetélytárs TV2-t, amely akkor még nem Andy Vajnáé volt, előnyösebb helyzetbe röpíti. Tiltakozott a média, a reklámszakma, és az RTL Klub látványosan kormánykritikus üzemmódra váltott a Híradójában. 

Majdnem egy évvel később az Európai Bizottság hivatalos vizsgálatot indított, mert gyanították, hogy a törvény sérti az uniós állami támogatási szabályokat.

„A Bizottságot különösen az aggasztja, hogy a 0 százaléktól 50 százalékig terjedő progresszív adókulcs szelektív előnyt – és ezáltal tisztességtelen versenyelőnyt – biztosíthat bizonyos vállalkozásoknak” – írta a brüsszeli testület a döntés bejelentésekor.

A kormány visszakozott: maradt a reklámadó, de egységesen 5,3 százalékra változtatták, és csak azoknak a cégeknek kell fizetnie, amelyeknek 100 millió forint fölötti a bevétele.

 

Tovább

Lehet, hogy mégsem lesz brexit?

november 3., 11:48 Módosítva: 2016-11-16 15:33:29
1147
Egy bírósági ítélet szerint a brit kormánynak a parlamenttel kellene megszavaztatnia a kilépést az EU-ból.

A brit parlamentnek szavaznia kell róla, hogy az Egyesült Királyság megkezdhesse a kilépési tárgyalásokat az Európai Unióból egy brit bírósági döntés szerint. A BBC szerint ez azt jelenti, hogy a kormány csak parlamenti beleegyezéssel adhatja be a szigetország hivatalos kilépési kérelmét az EU-hoz.

Emiatt nem kizárt, hogy a brexitből nem lesz semmi, mert a népszavazás csak konzultatív volt (azaz az eredmény nem kötelezi a brit országgyűlést), és a képviselők között könnyen kialakulhat maradáspárti többség. A kormányzó konzervatívoktól sokan ellenzik a kilépést. A legnagyobb ellenzéki Munkáspárt túlnyomó része, a skótok és a liberálisok pedig gyakorlatilag mind az EU-tagság mellett állnak. Más kérdés, hogy a képviselők szembe mernének-e menni a népszavazás eredményével.

A Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn szerint ők tiszteletben tartják a brit választók döntését. Ha így lesz, bőven elég szavazatot kaphat a kilépési döntés.

Tovább

Női önvédelmet is oktatnak a görög mintatáborban

november 3., 10:56 Módosítva: 2016-11-05 08:53:49
6
Athén menekültfogadó központjában, az Eleonasz táborban jártunk, ahol talán még Orbán Viktor is megsüvegelné a focipályát.

Ritkán szabadkoznak politikusok azért, mert valami túl jó. A görög migrációügyi miniszter mégis szinte elnézést kérve vezette fel, hogy „mintakörülményekre” számítsunk Athén menekültfogadó központjában, Eleonaszban. Általában a rossz táborokat mutatják, hangsúlyozta Jannisz Mouzalasz, és a szigeteken sokkal vészesebb a helyzet.

Igaz, nehéz is lenne letagadni: nem sokkal korábban érkezett egy hír, hogy a török partoktól néhány kilométerre eső túlzsúfolt hotspotok egyikén gyújtogattak. A görög kormánynak nem is érdeke eltitkolni az uniós újságírócsoport előtt, milyen problémáik vannak, mert így támogatást is könnyebben kérhetnek. A cél, hogy a többi tábort is az eleonaszi szintre hozzák, mondta Jannisz Mouzalasz.

Tovább

Festékbombákkal támadtak az ellentüntetők a EU-Kanada csúcson - hiába

október 30., 14:25 Módosítva: 2016-10-30 20:26:06
138
Hiába az ellentüntetők támadása a csúcs helyszínén, az unió vezetői aláírták a kanadai liberális sztárkormányfővel a CETA kereskedelmi megállapodást.

Vörös festékpatronokkal dobálták meg a végül csütörtök helyett vasárnap Brüsszelben megrendezett EU–Kanada csúcstalálkozón a helyszínül szolgáló miniszteri tanács épületét.

Néhány tüntető a rendőrkordonon és a rendőrök sorfalán átjutva kora délelőtt az épület előterébe is bejutott, ahonnan aztán lefogták és kivezették őket. A tüntetők, akik közül sokan vasárnap kora délután is az épület előtt tüntettek és zenéltek a meleg őszi napon, az ellen demonstráltak, hogy az Európai Unió szabadkereskedelmi megállapodást kötött Kanadával.

Tovább

Karnyújtásnyira a ciprusi újraegyesítés

október 29., 00:00 Módosítva: 2016-10-29 21:08:08
115

A görög és a török ciprusi közösség vezetői Svájcban ülnek össze november elején, hogy nekigyürkőzzenek az utolsó előtti vitás kérdésnek, ami még az útjában áll a negyven éve szétszakított ország egyesítésének.

Az ügy nem egyszerű: arról lesz szó, hogy pontosan hol húzódjon a határ a görög és a török közösség által lakott területek között az újraegyesített, föderálisan működő országban. A sziget 9251 négyzetkilométeres, kicsit nagyobb, mint Bács-Kiskun megye, az északkeleti, csúcsos harmada a török rész.

A görög ciprusiak szerint a törököknek nem jár ekkora terület, mert sokkal kevesebben vannak, mint ők: nagyjából 300 ezren, 850 ezer göröggel szemben. Az ország görög része gazdaságilag is erősebb, és a törökök olyan területeket is elfoglaltak, amelyekhez történelmileg nem lett volna joguk, érvelnek. Egyébként a török közösségen belül is vannak feszültségek: az évszázadok óta ott lakó török ciprusiak mostanra kisebbségbe kerültek azokkal a törökországi törökökkel szemben, akik az elmúlt 40 évben telepedtek le a szigeten. 150-160 ezer bevándorlóról van szó, akiket a görög ciprusi kormány illegális migránsnak tart.

Ha ebben sikerül dűlőre jutni, még mindig ott van egy kínos kérdés, amihez a ciprusiaknak már igazából nincs is közük: hogy a három állam, amelyik szétszaggatta a sziget történelmét –Törökország, Görögország és Nagy-Britannia – milyen szerepben jelenjen meg az új alkotmányban. Törökország több, mint 30 ezer fős katonaságot állomásoztat Cipruson, ez nem nagyon tetszik senkinek. A britek két, összesen háromezres katonai személyzettel működő támaszpontot tartanak fönn a déli parton, ez láthatóan nem zavar senkit.

 

Tovább

Az Iszlám Állam volt szexrabszolgái kaptak uniós díjat

október 27., 15:05 Módosítva: 2016-10-29 23:54:13
15
A két díjazott több ezer sorstársuk és az egész jazidi vallási közösség jogaiért küzd, ezt ismerték el az uniós képviselők.

Nádia Murád és Lámia Adzsi Bassár kapja idén a Szaharov-díjat. Az elismerést 1988 óta minden évben azoknak ítélik oda, akik az emberi jogok megsértésére irányítják rá a figyelmet.

Tovább