Kínos helyzetbe hozta magát Brüsszelben a brit kormányfő

október 20., 16:10 Módosítva: 2017-10-21 10:22
4
Európa új irányt akar a török társulási tárgyalásoknak, előtérbe helyezve a jogállamiság kérdését. Ugyanez a téma Magyarország és Lengyelországgal összefüggésben nem került a Tanács elé.

Az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk – percekkel azután, hogy Theresa May felállt a tárgyalóasztaltól – Twitteren jelentette be, hogy az EU27-ek jóváhagyták a kereskedelmi tárgyalások belső előkészítéséről szóló javaslatukat. A tárgyalások továbblépésének feltétele Brüsszel részéről – az ír-északír határról, a britek unió felé fennálló pénzügyi kötelezettségeiről és az uniós állampolgárok jogairól Nagy-Britanniában zajló egyeztetések megnyugtató rendezése. Csak ezek után, várhatóan decemberben térhetnek rá az EU és Nagy-Britannia jövőbeni kereskedelmi és egyéb megállapodásáról szóló tárgyalásokra a felek.

Tusknak sokat mondó kiszólása a Brexit tárgyalásokat illetően a Tanács ülését követő sajtótájékoztatóján így hangzott: 

eltúlzottak voltak a patthelyzetre vonatkozó megállapítások.

Magyarázkodásra is kényszerült egy újságírói kérdés kapcsán, amely szembesítette az EU főtárgyalója, Michel Barnier kijelentéseivel, aki háromszor is használta a patthelyzet kifejezést múlt heti, David Davis brit főtárgyalóval tartott sajtótájékoztatóján. Tusk azzal próbálta kivágni magát, hogy szerinte nem most kell retorikai fordulatokat elemezni, az ő szerepe, hogy Európa egységét erősítse, illetve hogy pozitív, előremutató üzeneteket fogalmazzon meg. A mellette álló Juncker úgy érezte, hozzá kell szólnia a témához és meg kell védenie Barnier-t: ő ha tehette volna, négyszer is használta volna a patthelyzet kifejezést, hogy aláhúzza az európaiak elégedetlenségét a tárgyalások állásával.

Tovább

EU-csúcs: Több pénzt kapnak az olaszok, hogy kezeljék a migrációs hullámot

október 19., 20:58 Módosítva: 2017-10-20 05:26
0

Rövid és szűkszavú sajtótájékoztatójukon Donald Tusk és Jean Claude Juncker a migráció kérdésében konkrétumok említése nélkül arról beszéltek, hogy hatékonyabban kell támogatni Olaszországot a Líbián keresztül érkező menekülthullám kezelésében.

A távirati iroda információi szerint Orbán Viktor Miniszterelnök ebben a témában megfogalmazott javaslattal érkezett a csúcsra. Az Afrikából érkező menekültekkel kapcsolatban felvetette egy, a Törökország számára korábban létrehozotthoz pénzügyi alap felállítását, amelybe az uniós tagállamok hasonló arányban teljesítenének pénzügyi hozzájárulást, közvetlenül Olaszországnak. Orbán elképzelése szerint az olasz kormány erre támaszkodva folytathatná erőfeszítéseit az Észak-Afrikából érkező migrációs hullám kezelésére.

A Bizottság és a Tanács elnökei hangsúlyozták, hogy a tagállamoknak nagyobb mértékben kell hozzájárulniuk a migráció kezelésében az afrikai országok támogatására létrehozott alaphoz.

Tovább

EU-csúcs: Tusk ki akarja mozdítani Európát a holtpontról

október 19., 13:02 Módosítva: 2017-10-19 16:21
86

Nagy az állam- és kormányfők forgalma a héten Brüsszelben. Jean Claude Juncker, az uniós kvázi-kormány, az Európai Bizottság elnöke a héten kötetlennek beállított munkavacsorákon tárgyal sorozatban az európai miniszterelnökökkel: hétfőn Theresa May volt a vendége, szerda este a V4 országok vezetői, köztük Orbán Viktor. Donald Tusk közzétette a csütörtökön és pénteken ülésező Európai Tanács kétéves programtervét, amellyel az állam- és kormányfőkből álló testület elnökeként elő kívánja mozdítani az EU-t érintő legfontosabb kérdéseket.

Indul a Tusk-terv?

Baljós előjelek

Az EU-csúcsot megelőző napokban nyugtalanító hírek érkeztek az eseménynek helyet adó impozáns új épületről. Az üvegkockába zárt tojásra hajazó Európa épületet egy nappal a csúcs előtt kellett ismét kiüríteni, mert mérgező gázok szabadultak el benne. Egy héten belül ez a második ilyen eset volt. Az előzőnél 15 embert kellett kezelni, ötüket kórházban. A csúcs szervezői végül szerda délután úgy döntöttek, hogy a tagállamok vezetőinek tanácskozását biztonsági okokból a Tanács régi, a XVI. századi flamand filozófusról, Justus Lipsiusról elnevezett épületében tartják majd csütörtökön és pénteken.

A tagállami vezetők a régebbi uniós alapszerződés évfordulóján aláírtak egy nyilatkozatot az integráció megerősítéséről, és ennek a formába öntéséről is beszélnek. Donald Tusk most egy kész menetrendet nyújtott be 2019-ig állam- és kormányfői találkozókkal.

Idén Jean-Claude Juncker és Emmanuel Macron francia elnök is előállt reformötletekkel. A tartalomban egyelőre úgy néz ki, elég nagy az átfedés a háromféle elképzelés között, de a módszerekben és az érintett tagállamok körében látszanak különbségek. A francia államfő egy alapvetően két-, a bizottsági elnök inkább egysebességes EU-t vázolt. Donald Tusk az egy- és többsebességes modell keverékét írta le. Bár az egység megőrzésének fontosságát hangsúlyozta, „ez a megközelítés nem akadályozza a tagállamokat abban, hogy gyorsabban lépjenek előre bizonyos területeken”: az „egység nem lehet kifogás az egy helyben állásra, ugyanakkor az ambíció nem vezethet megosztottsághoz”. Kormányközi megoldással, az Európai Tanáccsal vezérelné a folyamatot, míg Jean-Claude Juncker és alapvetően Emmanuel Macron is a közös intézményeket erősítené. Donald Tusk szerint lépésről lépésre kell haladni, és gyakorlati megoldásokra kell összpontosítani, nem akadhatnak le intézményi kérdéseken. Erős a gyanú, hogy ezzel Jean-Claude Junckert ekézte, aki például összevont EU-elnöki tisztséget és az európai parlamenti választásokra részben közös, összuniós pártlistákat javasolt.

Tovább

Juncker vacsorával várja Orbán Viktort Brüsszelben

október 18., 19:00 Módosítva: 2017-10-19 07:15
449
A kelet-nyugati feszültségek enyhítése érdekében a Visegrádi Négyek kormányfőit látja vendégül a Bizottság elnöke.

Szerda este vacsorával várja Jean Claude Juncker az Európai Tanács ülésére ideérkező visegrádi államok kormányfőit a Bizottság brüsszeli épületének felső emeletén, ezzel is bizonyítva, hogy igyekszik jó hangulatot teremteni az csütörtökön kezdődő EU-csúcsra a keleti tagállamok és a Bizottság között. Ez lesz az első alkalom, hogy Juncker ebben a formában találkozik Bohuslav Sobotka cseh, Beata Szydlo lengyel, Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák kormányfővel.

Hogy a miniszterelnökök és Juncker mit fogyaszt majd az asztalnál, azt még Margaritis Schinas, a Bizottság mindig szűkszavú szóvivője sem tudta megmondani, cserébe az este témáiról is csak általánosságban beszélt. A találkozót brüsszeli magyar diplomáciai források szerint is igen kötetlenre tervezik, amin a tanácsülés, ill. a Juncker évértékelőjében elhangzott, Európa jövőjére vonatkozó témák kerülhetnek elő.

Tovább

Fellép a fapados terrorizmus ellen az Európai Bizottság

október 18., 17:52 Módosítva: 2017-10-18 20:12
0
Új intézkedéseket jelentett be Julian King, amelyektől azt várják, hogy biztonságosabbá válnak az európai közterek, visszaszoríthatják az olyan gázolásos támadásokat, amikre idén több európai nagyvárosban, például Barcelonában is volt példa.

Újabb terror-ellenes cselekvési tervet mutatott be ma az Európai Bizottság annak érdekében, hogy elejét vegyék az olyan támadásoknak, mint amikre Barcelonában, Londonban, Manchesterben vagy Stockholmban volt példa.

Jelenleg 18,5 millió eurót fordít a Belső Biztonsági Alapból európai közterek védelmének felújítására a Bizottság. Ezen felül 2018-ban további 100 millió euró támogatást nyújt ilyen projektekre a Bizottság az innovatív városfejlesztési tevékenységek részeként önkormányzatoknak.

Tovább

Brexit: a brit miniszterelnök Brüsszelbe megy

október 16., 11:06 Módosítva: 2017-10-16 16:10
3
Napok múlva döntenek az uniós vezetők arról, továbbengedjék-e a tárgyalásokat. Egyelőre biztosnak tűnik, hogy nemet mondanak.

Megerősített vasárnap esti brit médiaértesülések szerint Brüsszelbe utazik hétfőn Theresa May, írta az MTI. A brit miniszterelnök Michel Barnier-val, az Európai Bizottság brexit-ügyi főtárgyalójával és Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével találkozik.

Tovább

Példátlan cenzúrát tervez az Európai Bizottság

október 16., 10:51 Módosítva: 2017-10-16 22:31
485
Olyan automatikus szűrésre köteleznék az internetes cégeket a jogvédett tartalmak védelmében, amire még a terrorizmus-ellenes jogszabályok esetén se volt példa.

Több tucat emberi jogokat védő szervezettel közösen, a Civil Liberties Union for Europe (Liberties) nyílt levélben fordult hétfőn az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Tanács elnökeihez azért, hogy töröljenek egy javaslatot a készülő szerzői jogi irányelvből, ami szerintük online cenzúrát tesz lehetővé.

A javaslat első olvasata éppen most zajlik az Európai Parlamentben és a Tanácsban, a héten szavaz róla az Európai Parlament jogi bizottsága.

A paragrafus, amiről a bizottságban senki nem akar beszélni

Az európai intézményekben most alakítják ki az úgynevezett digitális közös piac szabályait, amelyektől azt várja az Európai Bizottság, hogy növelje az EU versenyképességét a digitális piacon. Bürokraták, piaci és jogvédő lobbisták feje hónapok óta a szerzői jogi szabályozás részletei miatt fáj leginkább, elsősorban a javaslat 13. paragrafusa miatt.

Tovább

Kína miatt kerülhetünk ismét EU-s ütközőpályára

október 14., 16:14 Módosítva: 2017-10-15 07:36
44
Miközben az EU szigorúbban ellenőrzi majd a kínai befektetéseket, mi a mostani szabályoknak se felelünk meg. Mégis van olyan uniós kezdeményezés, amivel Magyarország is nyerhet.

Az Európai Uniónak új rendszerre van szüksége a külföldi befektetések átvilágításához, jelentette be múlt héten az Európai Bizottság elnöke. Jean-Claude Juncker az évértékelő beszédében ejtett el néhány mondatot arról, hogy „ha egy állami tulajdonban lévő külföldi vállalat európai kikötőt, energia-infrastruktúránk részét képező létesítményt vagy védelmi technológiai céget kíván megvásárolni, erre csak teljes átláthatóság mellett, vizsgálatot és vitát követően kerülhet sor. Politikai felelősségünk tisztában lenni azzal, mi is történik saját területünkön, hogy szükség esetén megvédhessük közös biztonságunkat”.

Már a leírás is elég egyértelműen egy országra céloz, de a sajtóban hetekkel a beszéd előtt kiszivárgott, nagyjából mit és ki miatt mond majd Jean-Claude Juncker:

Kínától sokallt be az EU.
Tovább

Juncker nem akar katalán függetlenséget

október 13., 16:28 Módosítva: 2017-10-13 19:24
3
Az Európai Bizottság elnöke szerint az EU csak akkor tud közvetíteni, ha erre mindkét fél felkéri.

Ha megengedjük Katalóniának, hogy elszakadjon – amihez egyébként semmi közünk, akkor mások is ugyanezt teszik majd.

Mindezt Jean Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke mondta péntek délelőtt a Luxemburgi Egyetemen tartott eseményen.

Junckert aggasztják az Európában tapasztalható függetlenségi tendenciák, és biztatta Mariano Rajoy spanyol miniszterelnököt, hogy megoldást találjon a kialakult helyzetre, amit továbbra is spanyol belügyként kezel a bizottság.

A katalán vezetés által felvetett EU-s közvetítéssel kapcsolatban annyit mondott a Bizottság elnöke, hogy csak abban az esetben lenne erre lehetőség, ha ezt mindkét fél kérné, ugyanakkor ennek lehetőségét eddig csak a katalánok vetették fel, a madridi kormány még nem.

Tovább

Több mint 7 milliárd eurót kalapozott össze az Európai Bizottság az óceánok megmentésére

október 13., 05:13 Módosítva: 2017-10-13 08:34
201
Államok, magáncégek és környezetvédelmi szervezetek önként vállalt lépéseket jelentettek be, hogy megvédjék az óceánokat, csökkentsék a klímaváltozás hatásait. Ha az emberiség nem lép fel határozottabban többek között a műanyagtermelés csökkentése és hatékonyabb begyűjtése, újrahasznosítása érdekében, a saját szemetében fullad majd meg.

A Föld területének 70 százalékát érintő kérdésekről tanácskoztak Máltán két napig az Our Oceans konferencián. Az eredmény: kormányok, cégek és más szervezetek több mint 7 milliárd euró értékű ígéreteket tettek annak érdekében, hogy javítsák az óceánok környezeti védelmét és biztonságát.

A konferencia – amelyet negyedik alkalommal rendeztek meg – házigazdája Karmenu Vella, Környezetpolitikáért, tengeri ügyekért és halászatért felelős máltai biztos volt. Az elsőt 2014-ben tartották az Egyesült Államokban, az akkori külügyminiszter, John Kerry kezdeményezésére. Az eddigi találkozók felajánlásainak értéke meghaladja a 8 milliárd Eurót, a védelem alá helyezett vízterületek mérete pedig eléri a 10 millió négyzetkilométert. Ezek részleteiről az alábbi térképen lehet tájékozódni:

Az összesen 437, Máltán a múlt héten megfogalmazott kötelezettségvállalás közül 36-ot az Európai Bizottság fogalmazott meg 550 millió Euró értékben. A felajánlott forrásokat a bizottság a tengeri környezetszennyezés megfékezésére, védett övezetek kiszélesítésére, a tengeri biztonság növelésére, fenntartható halászati kezdeményezések fejlesztésére és a Párizsi Egyezményben megfogalmazott klímavédelmi célok megvalósítására fordítja.

Tovább

Brexit: a főtárgyaló szerint nyugtalanító a dolgok állása

október 12., 15:08 Módosítva: 2017-10-13 01:24
6
Továbbra is elbeszélnek egymás mellett a felek, Barnier patthelyzetről beszél a szétválás pénzügyi kérdésében, ezért nem javasolja az Európai Tanácsnak, hogy továbblépjenek a kereskedelem és a jövőbeli kapcsolatok tárgyalására.

A Brexit tárgyalások ötödik köre után csütörtökön sajtótájékoztatót tartott Michel Barnier, EU főtárgyaló és David Davis, az Egyesült Királyság képviselője. A tárgyalók nyilatkozatait hallgatva úgy tűnik továbbra is, hogy a felek elbeszélnek egymás mellett a lényegi kérdéseket illetően. Az európai fél a tárgyalási témák sorrendjének fontosságát hangsúlyozta, ami nélkül Barnier szerint nem lehetnek eredményesek a tárgyalások. Davis szerint ugyanakkor több ponton is sikerült eredményeket elérni.

Tovább

A politikusoknak néven kéne nevezni a gyűlöletbeszédet

október 12., 11:16 Módosítva: 2017-10-12 13:09
2
Az EU alapjogi ügynökségének Budapesten járt vezetője szerint elsősorban a politikusoknak kellene vezető szerepet mutatni a migránsok elleni gyűlöletbűncselekményekkel szemben.

Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) Magyarországra látogató elnöke, Michael O'Flaherty a kormányzat és civil szervezetek képviselőivel találkozott. Az EUrológusnak hangsúlyozta, hogy sok időt fektet a tagállamok meglátogatásába, és mivel az ügynökség vezetője már évek óta nem járt erre, ezért „épp ideje volt” így tenni,

„különösen azokra a kihívásokra tekintettel, amelyekkel az ország szembenéz”.

Tovább

Most már lehet tudni mennyiért ad energetikai tanácsokat Orbánnak Mr. Russia

október 9., 17:55 Módosítva: 2017-10-10 10:36
71
2016 végén még titkolta a kormány, hogy milyen ügyben és mennyiért ad tanácsot Klaus Mangold német üzletember a kormánynak, most közzétették két szerződésének az összegét.

A német EU-biztos, Günther Oettinger 2016-os budapesti látogatásából európai méretű botrány lett, éppen azelőtt, hogy 2017. januárjában kinevezték volna jelenlegi posztjára. Jávor Benedek és más parlamenti képviselők, illetve korrupcióellenes szervezetek azt kifogásolták, hogy a jelenleg digitális területekért, korábban pedig éppen energetikáért felelős biztos, a komoly orosz kapcsolatai miatt csak Mr. Russia-nak nevezett német üzletember, Klaus Mangold magángépén érkezett Budapestre 2016 májusában.

Tovább

Navracsics Tibor elárult egy titkot Soros brüsszeli kapcsolatáról

október 6., 20:36 Módosítva: 2017-10-10 10:00
642
Az Európai Bizottság magyar tagjával, a fideszes Navracsics Tiborral rendeztek beszélgetést péntek este a Millenárison. Navracsics alapvetően Európa jövőjéről beszélt, a magyar belpolitikához annyit szólt hozzá, hogy az Európai Bizottság nem kap utasítást Soros Györgytől, semmilyen Soros-terv nincs napirenden. A biztos nem tudta biztosan megmondani, hogy a civiltörvény miatti uniós eljárás miatt kacagott-e, amely Orbán Viktor szerint egész Európában közröhej tárgya.

Az Európai Bizottság elnökének, Jean-Claude Junckernek az éves beszédét mutatta be pénteken Budapesten Navracsics Tibor.

A bizottság magyar tagja két okból is fontosnak tartotta az idei szöveget:

  • egyrészt ez egy olyan programbeszéd volt, amely egyértelmű menetrendet vázolt fel a következő évekre,
  • és az utolsó olyan, amelyből a javaslatok megvalósulhatnak a 2019-es uniós politikai fordulatig (az európai parlamenti választásokig és az új Európai Bizottságig, amit Jean-Claude Juncker már nem akar vezetni).

Most nagyjából félidőnél tartanak, és a feladataik 80 százalékával végeztek.

Tovább

Itt a Bizottság döntése a paksi bővítésről

október 6., 18:19 Módosítva: 2017-10-07 00:30
11
Fordítási munkákra is hivatkozva húzta a paksi bővítéssel kapcsolatos döntésének nyilvánosságra hozatalát az Európai Bizottság, majd az Euobserver október eleji cikkének megjelenése után végül ma megjelent a döntés – csak angol nyelven.

Az Európai Bizottság 2014 novemberében kezdte vizsgálni a paksi atomerőmű-bővítés állami támogatását. Az uniós kvázikormány idén márciusban döntött arról, hogy engedélyezi az új blokkok építését a magyar kormány elképzelései szerint, azonban a hivatalos indoklást erről a mai napig nem tették közzé. A bizottság azt a következtetést vonta le, hogy

a Magyarország által Paks II megépítéséhez nyújtott pénzügyi támogatás állami támogatást tartalmaz.

A testület arra jutott, hogy a magyar állam a beruházásnál a magánberuházóknak elfogadható mértéknél kisebb megtérülést fogad el, azaz a befektetést támogatja az állam.

Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője július végén írt hivatalos kérdést a bizottságnak arról, hogy miért nem teszik közzé a döntés szövegét. Szeptember 5-én válaszoltak: javításokra és egyeztetési körökre hivatkoztak, amit a magyar féllel folytattak, valamint arra, hogy a válasz írásakor folyamatban volt a döntés fordítása az EU hivatalos nyelveire. Ezek elkészültekor teszik majd közzé a döntést az EU hivatalos közlönyében, írták.

Tovább

Ördögi brüsszeli tervet leplezett le a kormány

október 6., 14:01 Módosítva: 2017-10-06 19:18
54
Lázár János helyettese arra célzott, hogy uniós eljárásokkal akarják megbuktatni a kormányt. Az Európai Bizottság számokkal bizonyította, ez miért nem igaz.

2018 tavaszáig „Brüsszel a belpolitikába be akar avatkozni kötelezettségszegési eljárásokkal”, ezzel is befolyásolva a választások eredményét, jelentette ki tegnap Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese.

Tovább

Lépett a civiltörvény miatt az EU

október 4., 12:49 Módosítva: 2017-10-04 20:35
187
Közelebb kerültünk az uniós büntetéshez a civiltörvény miatt, a CEU-t szívató rendelkezés elleni eljáráshoz viszont csak kiegészítő véleményt kap a kormány.

Ahogy azt kedden előre jeleztük, az Európai Bizottság továbbléptette a civiltörvény miatti uniós eljárást. Ilyet akkor indít a testület, ha szerinte egy nemzeti jogszabály uniós jogot sért vagy nem hajt végre.

Tovább

Újabb, ezúttal önkéntes kvótát akar Brüsszel

szeptember 28., 09:51 Módosítva: 2017-09-28 15:07
0
Az Európai Bizottság szerdai ülését követően jelentették be, hogy javaslatot tesznek egy új, önkéntes áttelepítési programra, amelyben 50 ezer menekült legális elhelyezését oldanák meg, kísérleti jelleggel. Ezzel egy időben a bizottság hatékonyabbá tenné a nem törvényesen Európában tartózkodók visszatelepítését is.

Önkéntes, 50 ezer fős menekültek áthelyezésére irányuló programot hirdetett az Európai Bizottság. A Törökországból és a Közel-Keletről történő áttelepítések folytatása mellett nagyobb hangsúlyt fektetnének az Észak-Afrikából és Afrika szarváról (Líbiából, Egyiptomból, Nigerből, Szudánból, Csádból és Etiópiából) érkező kiszolgáltatott személyek áthelyezésére. A tagállamok annyi helyet ajánlhatnak fel, amennyit akarnak - ha kedvük tartja, akár egyet sem. Az Európai Bizottság mindenesetre félmilliárd eurót tett félre a programban részt vevő országok támogatására. A programot 2019 októberéig próbálnák ki.

Elblicceltük a kvótázást?

Ez a program nem azonos azzal, hogy Olaszországból és Görögországból a már oda megérkezett menedékkérők egy részét osszák szét az egész EU-ban. Előbbi teljesen önkéntes, utóbbiról egy kötelező, de korlátozott döntést hoztak a tagállamok. A magyar kormány perelt miatta, de bukta az eljárást, és várhatóan október elejétől újra az Európai Bíróság elé állhat – ekkor viszont már azért, mert nem tett semmit a döntés végrehajtására.

„A Soros-terv szerint halad” = Soros pont ezt nem akarta

Völner Pál államtitkár szerint a szétosztás Soros György terve, „a milliárdos víziója szerinti” elképzelés, és várhatóan a nemzeti konzultáció is erre utal majd. Ehhez képest Soros György épp az ellenkezőjét, kötelező helyett önkéntes kvótát javasolt, az uniós ötletet hibának tartotta.

A dokumentumban szeptember 26-át fogadták el határidőként, és a magyar kormány aznap be is jelentette: innentől lejártnak tekinti a rendelkezést. Az Európai Bizottság viszont úgy véli, a dátum csak az érkezésekre vonatkozik: aki addig jött és alkalmas az áthelyezésre, azokból kellene szétosztani.

Összesen eddig több mint 29 ezer menedékkérő került át a belépő országból egy másik uniós tagállamba, csökkentve ezzel az Olaszországra és Görögországra nehezedő nyomást. Várhatóan 37 ezerig jutnak majd.

A magyar kormány többször érvelt azzal, hogy ez bukás, mert eredetileg 120 ezret terveztek, de az összehasonlítás erősen sántít. A 120 ezer főből

Eleve nem mindenkiből válogatták volna össze a 120 ezer embert, csak azokból, akik szinte biztosan tényleg menekültek (azaz olyan országból jönnek, ahonnan a tagállamok átlagosan a menedékkérelmek legalább háromnegyedét el szokták fogadni, ahonnan tényleg van miért menekülni). Ettől függetlenül tény, hogy a szétosztás lassan megy, mert több kormány vonakodva hajtja végre, ráadásul a menedékkérők egy része szinte azonnal továbbáll a keleti tagállamokból nyugatabbra.

Az Európai Bizottság viszont kitart a szétosztás mellett. A testület szerdán kijelentette, hogy a tagállamoknak sürgősen át kell helyeznie a szeptember 26-ig Görögországba vagy Olaszországba érkezett, áthelyezésre jogosult személyek fennmaradó részét. Hogy kinek lesz igaza, az hamarosan az Európai Bíróságon dőlhet el, mert többek között a magyar kormánnyal szemben kötelezettségszegési eljárás indult, ami október elején léphet bírósági szakaszba.

Tovább

Maradhatnak a schengeni övezeten belüli határellenőrzések

szeptember 27., 14:30 Módosítva: 2017-09-27 16:32
0
Az Európai Bizottság javaslata szerint a tagállamok kivételes esetben és legfeljebb három évig tarthatják fenn a határellenőrzéseket.

A belső határok működését rendező schengeni szabályok felülvizsgálatára tett javaslatot szerdán az Európai Bizottság. Ezek alapján a tagállamok kivételes esetben meghosszabbíthatják az ellenőrzéseket a schengeni övezeten belül.

Ezt a hosszabbítást akkor engedhetnék meg, ha ugyanaz a veszély egy éven túl fennáll, és ha azt a tagországok területén belül hozott rendkívüli intézkedésekkel, például szükségállapot elrendelésével is megpróbálták kezelni.

Tovább

Most születik meg az új EU?

szeptember 26., 17:49 Módosítva: 2017-09-28 22:30
340
Emmanuel Macron francia elnök bejelentette, hogyan alakítaná át az Európai Uniót. A tervekkel külön sebességbe kapcsolhat az euróövezet. A német választás már előre megfojthatta az egészet, de a francia elnök mozgalma minden tagállamban, köztük Magyarországon is keresi a szövetségeseket, ami miatt még hangsúlyosabb lehet az európai integráció témája a 2018-as hazai választás kampányában.

„Újjá kell alapítanunk az európai projektet az emberek által és az emberekért”

jelentette ki Emmanuel Macron. A francia elnök kedden a párizsi Sorbonne-on francia és uniós diákok előtt sorolta el a régóta lebegtetett reformterveit.

A „túl gyenge, lassú, nem hatékony” EU-t „szuverénné, egyesültté és demokratikussá” tenné, indított francia, tagállami és uniós zászlók előtt.

„Hagytuk elterjedni a gondolatot, hogy Európa tehetetlen bürokrácia”, pedig „Brüsszel mi vagyunk minden pillanatban”.

Széles körű vitára hívott minden EU-tagot a következő európai parlamenti választás, 2019 előtt (itt már a képviselők felét közös uniós listákról választatná).

Tovább

Brüsszelben elintéznék, hogy ne kapjunk rosszabb élelmiszert, mint a Nyugat

szeptember 26., 15:42 Módosítva: 2017-09-26 18:26
45
Több millió eurót fordít az Európai Bizottság arra, hogy hatékonyabban léphessenek fel a tagállamok fogyasztóvédelmi hatóságai az eltérő minőségű élelmiszerek azonosításában.

Az Európai Bizottság kedden bejelentette, útmutatót tesz közzé a tagországok fogyasztóvédelmi hatóságainak és egymillió eurót biztosít egy közös módszertan kidolgozására, amivel az EU országaiban az élelmiszereket ellenőriznék.

Ha két különböző termék azonos márkajelzéssel ellátva kerül forgalomba, azzal megvalósul a fogyasztók tisztességtelen megtévesztése. Ez egyértelmű példája annak, hogy a határon átnyúló problémákat csak uniós szintű együttműködéssel oldhatjuk meg. A tagállamok túl sokáig keresték hasztalanul a gyógymódot a problémára

indokolta a lépést Věra Jourová. A fogyasztóvédelemi biztos kedden Brüsszelben jelentette be, milyen lépésekkel kívánja a bizottság elérni, hogy a tagországokban ne árulhassanak eltérő minőségű termékeket azonos csomagolásban. Szerinte az árak megtartása mellett kellene emelni a gyengébb élelmiszerek minőségét, ha pedig ez drágulással járna, a termékek átmárkázását tartaná megfelelőnek.

Tovább

A brexit gazdasági reneszánsz lehet a briteknek

szeptember 25., 04:59 Módosítva: 2017-09-25 15:10
123
Az Egyesült Királyság budapesti nagykövete szerint továbbra is derűlátóak lehetnek. Nem akarnak hazaküldeni senkit, aki a 2019-ben esedékes uniós kilépés előtt érkezik az EU-ból.

Theresa May brit miniszterelnök múlt pénteken mondott beszédet, hogy lendületbe hozza a tárgyalásokat a britek uniós kilépéséről. Helyszínnek Firenzét választotta, amivel Iain Lindsay budapesti brit nagykövet szerint a reneszánszra utalt. Az EUrologusnak adott interjújában úgy vélte, az Európai Unió elhagyása egy gazdasági reneszánsz lehetőségét jelenti a briteknek, mert a külső országokkal és az EU-val is új kapcsolatra léphet.

Tovább

Újjászülethet az EU a német választás után

szeptember 23., 10:59 Módosítva: 2017-09-24 09:11
262
A francia elnök csak a vasárnapi szavazásra vár a terveivel. Merkel viszont aligha fog mindegyikbe beleegyezni, és a német koalíciós tárgyalások is bekavarhatnak.

Nem az látszik a kérdésnek, hogy Angela Merkel negyedszerre is kancellár lesz-e a vasárnapi német választás után, hanem az, hogy kinek a támogatásával. Az egyik forgatókönyv, hogy pártja, a kereszténydemokrata CDU/CSU marad nagykoalícióban a szociáldemokratákkal. A másik, hogy a Reichstagba várhatóan visszatérő korábbi szövetségesével, a liberálisokkal és a zöldekkel fogjon össze. (Szinte esélytelennek tűnik, de az se kizárt, hogy csak a liberálisokkal is meglesz a többség.)

Tovább

May két éves átmeneti időszakot javasol a brexit után Európának

szeptember 22., 17:20 Módosítva: 2017-09-22 21:13
3
A kilépés pillanatáig tiszteletben tartja az EU költségvetése felé vállalt korábbi kötelezettségeit az Egyesült Királyság. Theresa May Firenzében beszélt először európai közönség előtt a brexittel kapcsolatos álláspontjáról.

Európa legjobb barátja szeretnénk lenni.

Theresa May optimista, a tárgyalófelek képzelőerejére és kreativitására apelláló beszédet tartott Firenzében. May a reneszánsz egyik csúcsteljesítményének számító, XIV. században épült Santa Maria Novella kolostorban tartotta beszédét. Szerinte az EU és az Egyesült Királyság kapcsolata olyan egyedi, komoly múltra tekint vissza, ami miatt értelmetlen a nulláról kezdeni a két fél közötti kereskedelmi tárgyalásokat. Kreativitással és képzelőerővel azonban olyan egyedi megállapodást köthetnének, amely majd mindkét félnek előnyös lehet.

Miért éppen Firenze?

Nem véletlen, ugyanakkor sajátos, hogy Theresa May éppen Firenzében áll az európai nyilvánosság elé, hogy a britek kilépéséről beszéljen.

Szóvivője arról beszélt a brit sajtónak, hogy a város az európai kereskedelem bölcsője, amivel a britek szintén a brexit utáni kereskedelmi megállapodás fontosságát akarják hangsúlyozni. A külföldön tartott beszéd és magának az útnak az előkészületei szakítottak az ilyenkor szokásos protokoll szabályaival, de illeszkedik a konzervatív brit politikusok európai integrációról szóló beszédeihez. Margaret Thacher 1988-ban Bruges-ben teremtette meg az etalont, keményen támadva azt a folyamatot, amit ő indított be az egységes piac kiteljesítésének igényével és ami az Európai Unió létrehozásához vezetett. Theresa May elődje, David Cameron is akart egy beszédet Európában tartani, de végül Londonban kényszerült előadni.

A firenzei önkormányzat feltehetőleg nem látta volna szívesen a brit kormányfőt a Palazzo Vecchio-ban, ahol az Unió helyzetéről szóló éves konferenciát szokta az EU szervezni. Az olasz kormány még a látszatát is kerülni akarja, hogy a brit kormánnyal kétoldalú tárgyalásokat folytatna, az EU tagállamai szigorúan tartják magukat ahhoz, hogy a britekkel az Európai Bizottság folytatja a tárgyalásokat.

Tovább

A kormány kész Románia felé is meghosszabbítani a kerítést

szeptember 18., 17:31 Módosítva: 2017-09-18 22:38
28
Kovács Zoltán Brüsszelben beszélt újságíróknak a magyar kormány álláspontjáról kvótaper-ügyben. Újat nem mondott, az újságírók sem lettek okosabbak.

A magyar kormány tiszteletben tartja a kvótaperben született bírósági döntést, de politikai és jogi eszközökkel továbbra is küzdeni fog az ellen, hogy az EU-ban kötelezően betartandó és állandó érvényű kvótarendszer működjön. A magyar kormánynak ezt az eddig is ismert álláspontját ismételte el Brüsszelben az ottani nemzetközi sajtó képviselőinek Kovács Zoltán kormányszóvivő. Arra ugyanakkor nem volt hajlandó a konkrétumok szintjén válaszolni, akárhányszor is kérdeztek rá, hogy ez az álláspont pontosan mit jelent.

Felvetésként kezelte és nem válaszolt Kovács Zoltán arra a kérdésre, hogy a magyar kormány arra készül-e, hogy pénzbírságot fizessen majd az uniónak, amiért nem hajt végre egy mindenkire vonatkozó kötelező döntést, miközben pár menekült befogadásával véget vethetne a kvótaperrel kapcsolatos, várható újabb uniós eljárásnak.

Tovább

Fideszes képviselők akadályozni próbálták az azeri pénzmosoda EU-s vizsgálatát

szeptember 14., 15:03 Módosítva: 2017-09-19 14:16
461
Megpróbálták leszavazni azt a módosító javaslatot az Európai Parlamentben, amely alapján a képviselőtestület végül vizsgálni fogja, hogy Azerbajdzsán milyen eszközökkel igyekezett befolyást gyakorolni európai döntéshozókra.

Az Európai Parlament csütörtökön Petras Auštrevičius liberális képviselő jelentését tárgyalta. Ana Gomes ehhez nyújtott be módosító indítványt még egy héttel korábban, amely a jelentés elfogadásán túl további vizsgálatot szorgalmazott az ügyben. 

Az Európai Néppárt soraiban ülő

fideszes képviselők közül senki nem szavazott igennel a módosítóra, nemmel pedig a 12-ből öten (Deli Andor, Kósa Ádám, Schöpflin György, Szájer József és Tőkés László).

A magyar néppárti képviselőcsoport oldalán határon túli képviselőként Csáky Pál, Sógor Csaba és Winkler Gyula szintén elutasították a javaslatot. (A szavazás eredménye ennek a dokumentumnak a 68. oldalán található.) A néppárti frakció sajtóosztályától megtudtuk: azok a képviselők, akik nem vettek részt a szavazáson, a párt magyar parlamenti frakciójának velencei ülésén tartózkodtak.

Az Európai Néppárt képviselőcsoportja egyébként megosztott volt a kérdésben: bár jelentős részük, köztük a képviselőcsoport vezetője, Manfred Weber is elutasította a vizsgálatot sürgető javaslatot, 24 képviselő a csoportból mégis igennel szavazott. 

Tovább

Az azeri pénzmosodát vizsgálná az Európai Parlament

szeptember 13., 18:34 Módosítva: 2017-09-14 06:06
3

Az Európai Parlamenttel vizsgáltatnák ki az azeri vesztegetési botrányt a képviselők. Az EP szerdai állásfoglalásban azt írja, elítélik, hogy „Azerbajdzsán és más autoriter rezsimek megpróbálnak törvénytelen módszerekkel befolyást szerezni az európai döntéshozók között”. Parlamentnek ki kellene vizsgálni az ügyet és határozott intézkedéseket hozni az ilyen korrupciós esetek megelőzésére.

A vonatkozó - a korrupció és az emberi jogi sérelmek kapcsolatát vizsgáló - állásfoglalást 578 szavazattal 19 ellenében 68 tartózkodás mellett fogadták el.

Petras Auštrevičius (ALDE, LT) jelentéstevő elmondta: „A Lux Leaks, a Panama iratok és az orosz, azeri pénzmosodák eseteiből is jól látszik, hogy a korrupció nem ismer határokat és drámai következménye van a döntéshozatalra. Ebben a jelentésben a nemzeti és nemzetközi testületek számára a legmagasabb etikai és átláthatósági követelmények fenntartását sürgetjük, az EU tekintetében pedig olyan jogi keretek felállítását, amelyek kiiktatják a csalás és korrupció minden formáját.

Tovább

Uniós támogatást kaphatunk, hogy legyen eurónk

szeptember 13., 09:13 Módosítva: 2017-09-13 18:08
120
Az Európai Bizottság elnöke támogatást ígért, hogy beléphessünk az euróövezetbe, amit alaposan megreformálna. Amellett is kiállt, hogy ugyanannyi hús legyen a nálunk árult élelmiszerekben, mint nyugatabbra.

Az Európai Unió következő egy évét meghatározó kezdeményezéseket mutat be szerda reggel Strasbourgban Jean-Claude Juncker. Az Európai Bizottság elnökének szokásos éves beszédét idén az teszi fontossá, hogy várhatóan ősszel újra felpörög a francia-német tengely, amely eddig a háttérben készített reformterveket.

Tovább

Brüsszel megnézi, hatott-e a fenyegetés romaügyben

szeptember 13., 05:06 Módosítva: 2017-09-13 13:12
18
Magyarországra jön az igazságügyért felelős biztos, hogy tájékozódjon a kötelezettségszegési eljárás állásáról.

Magyarországon a roma gyerekek 60 százaléka továbbra is más gyerekektől elkülönítve tanul. Rajtunk kívül csak Bulgáriában és Szlovákiában ilyen magas ez az arány, holott, ahogy Vera Jourová igazságügyért felelős Biztos egy augusztus végén tartott beszélgetésen kiemelte,

minden roma gyereknek pontosan ugyanazt a hozzáférést kell biztosítani az iskolákhoz, mint másoknak. Az oktatás a kulcsa a társadalomba való jobb beilleszkedésnek.

Vera Jourová a tagállamok nemzeti roma integrációs stratégiájában (2011-2020) eddig elért eredményeket értékelte. Az erről készült jelentést minden uniós állampolgár nyilvános konzultáción október 27-ig véleményezheti.

Tovább

Az EU-t nem nyugtatta meg a lengyel válasz a bírák ügyében

szeptember 13., 05:06 Módosítva: 2017-09-13 13:48
0
A lengyel kormánynak egy hónapja van, hogy válaszoljon a Bizottság lépésére. Amennyiben erre nem kerül sor, a Bizottság dönthet úgy, hogy az ügyet továbbítja az Európai Unió Bíróságának.

Az Európai Bizottság folytatja a Lengyelországgal szemben indított kötelezettségszegési eljárást, amit az igazságszolgáltatás függetlenségének megsértése miatt kezdeményeztek.

Tovább