Óriási bírságot kapott az EU-tól a Google

tegnap, 13:13 Módosítva: 2017-06-28 09:20:54
191
Visszaélt a keresője erőfölényével, közel 750 milliárd forintnyi eurót kell becsengetnie.

Az Európai Bizottság 2,42 milliárd eurós (közel 750 milliárd forintos) bírságot vetett ki a Google-ra, mert a társaság megsértette az uniós trösztellenes szabályokat. Ennyiből nagyjából hatszor kijönne a vizes vb elszabadult, most valahol 127 milliárd forint körül tartó költségvetése.

A társaság visszaélt a keresőmotorja piaci erőfölényével, amikor jogsértő előnyt biztosított egy másik saját szolgáltatásának, a Google ár-összehasonlítójának. Margrethe Vestager versenypolitikai biztos szerint így a cég a „magatartásával lehetetlenné tette, hogy a versenytársak egyenlő feltételekkel vegyenek részt a piaci versenyben. Ami pedig a legfontosabb, az európai fogyasztókat megfosztotta a valódi választás lehetőségétől és az innováció lehetséges előnyeitől.”

A vállalatnak 90 napja van, hogy változtasson, különben kényszerítő bírságot kell fizetnie. Ez elérheti a Google anyavállalata, az Alphabet átlagos napi globális forgalmának öt százalékát.

Tovább

Új Kohl–Mitterand éráról beszél a francia elnök

június 24., 08:05 Módosítva: 2017-06-24 16:32:56
119
Francia-német erődemonstrációval húznák ki a csávából a magába fordult Európai Uniót. Komolyan beindult a brexit-vita. Első pont: mi lesz a Nagy-Britanniában élő külföldiekkel. A külkereskedelemben is a sarkára áll az EU.

A pénteki uniós csúcstalálkozó után egyszerre tartott sajtótájékoztatót Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök. Együtt is készültek föl a találkozóra, és egymást visszhangozva szólaltak föl a  tanácskozáson. A tökéletes összhangból, amivel egymás mellett álltak, úgy tűnik, rátaláltak a nagyon régi receptre, hogy Európa azzal tud erőt sugározni kifelé és befelé is, hogyha a két legerősebb állama közös hangon szólal meg.

„Amikor Németország és Franciaország szimbiózisban van, Európa előrelép – mondta Macron – persze ez nem elégséges feltétel, de mindenképpen szükséges.” Nagyon rugalmasnak és strapabírónak nevezte a francia-német kapcsolatot, és a volt német kancellár, Helmut Kohl közelgő temetése kapcsán arról beszélt, hogy a két kormány közötti mostani együttműködés arra emlékezteti, amikor Kohl összefogott Francois Mitterand francia elnökkel, és ennek köszönhetően megerősödött az európai projekt.

Július 13-án közös kormányülést tart a két ország. Arról nem akart beszélni a két vezető, hogy hosszú távon milyen területeken képzelik el az összefogást, de azt biztosra vették, hogy a védelempolitika, biztonság, a bevándorlás, a kereskedelem, a terrorizmus elleni harc, Európa digitális fejlesztése, az oktatás és a kultúra témájában már a következő pár hónapban közös programokkal fognak előállni.

 

Tovább

Orbán: A francia elnökkel való barátságunk férfiasan kezdődött

június 23., 19:14 Módosítva: 2017-06-24 14:26:56
75
Kölcsönös tiszteletet ígért egymásnak a francia elnök és a magyar miniszterelnök, de a viták nem tűnnek el maguktól.

„A francia elnökkel való barátságunk, az férfiasan kezdődött, ebben semmilyen meglepetés nincsen – mondta Orbán Viktor pénteken a megbeszélés után, amelyet a visegrádi országok vezetői Emmanuel Macronnal tartottak. – Arra jutottunk a végén, és ezt szó szerint elmondta a francia elnök és én is, hogy az együttműködésünknek az alapja a kölcsönös tisztelet, és erre mindkét fél számíthat a jövőben. Ki is jelöltük azokat a kérdéseket, amelyekben ebből kiindulva pragmatikus megállapodásokat hozhatunk majd.”

Azon vitatkoznak a legtöbbet, hogy mekkora fizetésük lehet azoknak a közép-kelet-európai munkavállalóknak, akik az otthoni cégükkel állnak szerződésben, de Nyugat-Európában dolgoznak. A francia szakszervezetek kézzel-lábbal tiltakoznak ellene, hogy román, magyar, lengyel és más, a mi régiónkban működő építőipari cégek elhappolják a franciák elől a építkezési projekteket, mert olcsóbban elvégzik a munkát, mint a francia vállalatok. Többek között úgy tudják ezt megtenni, hogy kevesebbet fizetnek a munkásaiknak, mint amennyit a helyi törvény szerint egy francia cégnek kell fizetnie a saját alkalmazottainak. Ha az alapfizetés ugyanaz, még mindig alá tudnak vágni a kelet-európai cégek a nyugati áraknak azzal, hogy például szociális jogcímen kevesebb juttatást adnak, mint amennyit egy franciának kell, hogy fizessen a cége.

Évek óta zajlik a vita az európai uniós intézményekben, hogy hogyan lehetne igazságos megoldást találni, úgy, hogy a nyugat-európai gazdaság továbbra is jól járjon az olcsó munkaerővel, a munkások továbbra is dolgozhassanak Nyugat-Európában olyan fizetésekért, amelyek még így is jóval magasabbak annál, mint amit otthon kapnának, és a francia szakszervezetek se borítsák rá az asztalt a párizsi kormányra. A „munkavállalók kiküldetése” című irányelv szól erről a dilemmáról.

Az ügy szóba került a pénteki találkozón is, és Orbán Viktor azt nyilatkozta róla: „ha a következő néhány hónapban a szakértőink dolgoznak, akkor megállapodásra is juthatunk. Ezt most nem zárnám ki.”

„Kompromisszumkészek vagyunk, mert ez egy olyan vita, amit nem tudunk teljes mértékben megnyerni. Ilyenkor kell kompromisszumot kötni. Pontos felmérésére van szükség, hogy hány magyar emberről beszélünk, a készülőfélben lévő szabályok hány embert fenyegetnek még. Nincsenek betonbiztos alapok, de a kompromisszum bármilyen dimenzióban elképzelhető” – fejtette ki az álláspontját a miniszterelnök.

 

Tovább

John Lennon-rajongó az Európai Tanács elnöke

június 22., 20:18 Módosítva: 2017-06-23 00:56:49
19
Olyan Európát építünk, amelyik megvédi a polgárait, visszhangozták az uniós vezetők a brüsszeli csúcstalálkozójukon.

„Hozzákezdtünk, hogy megformáljuk azt az Európát, amelyik megvédi a polgárait” – mondta Emmanuel Macron francia elnök az európai uniós csúcstalálkozó szünetében csütörtökön. A terrorizmus, a migráció és a klímaváltozás hatásait sorolta föl olyan veszélyekként, amelyekkel szemben az Európai Uniónak fel kell lépnie.

Két döntést hoztak az uniós kormányfők és államfők csütörtök délután, amely elkezdheti felépíteni a saját magát megvédeni képes Európát.

  1. Szeretnék, ha a közösségi médiáról villámgyorsan, automatikusan le lehetne szedni a terrorizmusra biztató üzeneteket, nyomon követni a terrorizmusra felbujtó szervezetek és a célközönségük közötti kommunikációt. Ezt azt jelenti, hogy olyan alkalmazások fejlesztését fogja támogatni az Európai Unió, amelyek kiszűrik a gyanúsan terrorizmusra felbujtó tartalmakat a Facebookon, a Twitteren és a többi hálózaton. Mindezt úgy, hogy közben tiszteletben tartanák a felhasználók privát szférához való jogát, hangsúlyozta Angela Merkel német kancellár.
  2. Az uniós országok a jövőben össze fogják hangolni a katonai védelmi fejlesztéseiket. A következő három hónapban fogják eldönteni, hogy melyik országok vesznek részt ebben az új együttműködésben, milyen feltételekkel, és mit fognak vállalni. Nem lesz kötelező mindenkinek belépni, de az ötletet nagyon erősen támogató Franciaország és Németország szeretné, ha mindegyik, a brit kilépés után az unióban maradó tagállam szerepet vállalna benne. Felállítanak egy közös európai pénzalapot is, amelyet védelmi fejlesztésekre lehet fordítani.

Donald Tusk, a csúcstalálkozó elnöke történelmi lépésnek nevezte ezt a döntést. Jean-Claude Juncker, az Európai Unió kormányaként működő Európai Bizottság vezetője arra emlékeztetett, hogy már a 2009-ben életbe lépett uniós alapszerződésben, a Lisszaboni Szerződésben is lefektették azt a lehetőséget, hogy az EU országai közös védelmi politikát folytassanak, de azóta nem használták ezt az opciót. Juncker felsorolta, hogy nagyon is van hova fejleszteni az uniós védelem hatékonyságát: „178 féle fegyverrendszerünk van az Európai Unióban, míg az USA-ban csak 37. 17-féle tankot használunk, miközben az USA csak egyet. Feleannyit költünk védelmi kiadásokra, mint az Egyesült Államok, de a hatékonyságunk csak 15 százaléka az amerikainak.”

 

Tovább

Orbán kihagyja a rendkívüli plakátszavazást

június 22., 15:19 Módosítva: 2017-06-23 09:05:38
128
„Új fiú a francia elnök, a belépője nem túl biztató, de majd biztos kiismeri magát”, mondta a kormányfő Emmanuel Macronról Brüsszelben. Orbán Viktor arról is beszélt, nem várható, hogy hazatér a pénteki parlamenti szavazásra.

Orbán Viktor a brüsszeli uniós csúcs előtt nyilatkozott röviden a sajtónak. Az RTL Klub és az ATV arról kérdezte, hogy nem hiányzik-e majd a szavazata a pénteki parlamenti ülésen, amikor a plakáttörvényt szeretné jóváhagyni a kormánytöbbség, és minden voks kelleni fog, hogy meglegyen a szükséges kétharmad.

„Ez a pártokra tartozó ügy, a frakciókon keresztül terjesztik elő. Ha a kormány terjesztette volna elő, akkor azt gondolom, hogy otthon kellene lennem – válaszolta. – Az ilyen pártfinanszírozási korrupciós botrányokat, mint amiktől most szenvedünk, föl kell számolni, és akkor lehet fölszámolni, ha egyértelmű törvények vannak.

Van frakcióvezetőm, ő alá tartozom, neki tartozom engedelmességgel, tehát ha Kósa Lajos szól, hogy mennem kell, akkor haza fogok menni, természetesen, de

amikor eljöttem, akkor azt mondta, hogy ez nem várható.

Vagyis hiába a Fidesz kezdeményezte a parlament rendkívüli ülésének összehívását, a miniszterelnök ezen nem lesz jelen. Ez azt jelenti, hogy – a KDNP-s Rubovszky György halála és Orbán hiányzása miatt – ha az ellenzék fegyelmezetten nemmel szavaz, még kisebb az esély, hogy átmegy a kétharmados törvényjavaslat.

 

Tovább

Döntött az EU bírósága: uniós jogot sért az online kaszinók magyar szabályozása

június 22., 14:00 Módosítva: 2017-06-23 00:56:46
297
Rossz hír Andy Vajna online kaszinójának: mégse uralhatja le a magyar piacot.

Uniós alapelvet sért a magyar online kaszinószabályozás, állapította meg az EU bírósága. Az ítélet szerint a szolgáltatásnyújtás szabadságával ellentétes az „alapügyben szóban forgóhoz hasonló szabályozás, ha hátrányosan megkülönbözteti a külföldi cégeket, vagy ha ugyan elvileg nem így van, de a szabályokat nem átláthatóan vagy diszkriminatívan alkalmazzák. Sem a koncessziók odaítélésének hatósági feltételeit, sem pedig a szerencsejáték-szervezők ajánlattételéhez teljesítendő technikai feltételeket nem határozták meg kellő pontossággal.

Tovább

Orbánék felébresztik az EU Csipkerózsikáját

június 22., 12:23 Módosítva: 2017-06-22 18:16:57
12
Főleg a védelempolitika megerősítéséről egyeztetnek az uniós csúcsvezetők csütörtökön és pénteken Brüsszelben, a kétsebességes EU-ról hivatalosan nem lesz szó.

A politikai nyári szünet előtt utoljára találkoznak az uniós állam- és kormányfők június 22-23-án Brüsszelben, hogy irányt mutassanak az EU-nak.

Tovább

Helmut Kohl kaphat először a történelemben európai temetést

június 17., 21:49 Módosítva: 2017-06-18 09:57:22
564

A pénteken elhunyt Helmut Kohl lehet az első politikus, akit hivatalos európai temetési ceremóniával tisztelnek meg Strasbourgban, legalábbis ezt szeretné az Európai Bizottság elnöke. Jean-Claude Juncker a német Bildnek azt mondta: az európai egység ügyében elévülhetetlen érdemeket szerzett Helmut Kohlt még életében kitüntették az Európa tiszteletbeli polgára címmel.

Juncker azt mondta: személyesen mindent elkövet, hogy az egykori német kancellárt az EU hivatalosan is elbúcsúztathassa. Ez lenne az első alkalom, hogy európai "állami" temetést rendeznek.  

Juncker szerint Kohl "igazi német európai és európai német volt". Az egykori német kancellár meghatározó szerepet játszott a kontinens történelmében azzal, hogy egységbe forrasztotta a nyugaton és a keleten élő embereket.  

Helmut Kohl 87 éves korában hunyt el ludwigshafeni otthonában. 

Merkel nem bánja a kvótaeljárást

június 15., 20:14 Módosítva: 2017-06-16 11:24:25
9
Az Európai Bizottság „azt teszi, amit felelősségi körében meg kell tennie” – mondta a Magyarország elleni eljárásról, ami azért indult, mert nem veszünk át 1294 menedékkérőt.

Nincs kivetnivaló abban, hogy az Európai Bizottság Csehországgal, Lengyelországgal és Magyarországgal szemben eljárást indított a rendkívüli kvóta miatt, mondta Angela Merkel. A többek között magyar ellenszavazattal, de a kellő többséggel elfogadott jogerős intézkedéssel 1294 menedékkérőt kellene átvennünk Olaszországból és Görögországból. Erre a kormány nem hajlandó, így már hosszú ideje borítékolható volt a kötelezettségszegési eljárás, amelynek a vége pénzbüntetés lehet.

Tovább

Döntött az EU: megszűnik a szójatej

június 15., 09:53 Módosítva: 2017-06-15 20:21:36
2276
Az Európai Bíróság úgy döntött, nincs olyan, hogy szójatej.

Eltűnhetnek a polcokról az olyan nevek, mint a szójatej, a rizstejszín vagy a növényi sajt. Az Európai Bíróság szerdán úgy döntött, csak az állati eredetű tejtermékeket lehet tejterméknek hívni.

Tovább

Csak a pénz miatt mennek orvosaink Angliába? Ugyan!

június 15., 07:07 Módosítva: 2017-06-19 17:14:43
601
Hosszan beszélgettünk Angliában és itthon dolgozó magyar orvosokkal, hogy miért mennek el külföldre, és miért maradnak itthon. Messze nem csak a pénzről van szó.

A magasabb fizetés csak az egyik ok a sokból, amiért a magyar orvosok szívesebben dolgoznak Nagy-Britanniában. A fiatalokat a szervezett szakorvosképzés is vonzza, a tapasztaltabbakat a megbecsülés hiánya űzi el. Az egyik legnagyobb probléma, hogy Magyarországon nagy hagyománya van a hálapénzrendszernek, ami például ahhoz vezet, hogy az orvosok a műtéteken osztozkodnak. 

Anglia sem a Kánaán. Sokkal drágább az élet, és keményen meg kell küzdeni az előrehaladásért. Aki nem helyben végzi a szakorvosképzést, hátrányból indul a munkaerőpiacon, és a brit kilépési hiszti nem könnyíti meg a munkakeresést a kelet-európaiaknak. A kezelésben szigorú protokollt kell követni, ami tiszta helyzetet teremt a kórházi osztályokon, de elveszi a problémamegoldás örömét.

 

Tovább

Brüsszel és Berlin is rágyúr a magyar civiltörvényre

június 14., 14:36 Módosítva: 2017-06-14 18:46:13
71
Az Európai Bizottság figyeli a fejleményeket, elemez, és várja a nemzetközi alkotmányjogi szervezet véleményét.

„Az Európai Bizottság továbbra is kitüntetett figyelemmel kíséri a kedden elfogadott magyarországi civiltörvényt – mondta szerda délben az uniós testület szóvivője. – Alaposan kielemezzük a törvényt, közösen a Velencei Bizottsággal, és különösen ügyelve arra, hogy megfelel-e az uniós piaci szabályoknak és az alapvető jogoknak.”

Az EU ellenőrző szerve már áprilisban figyelmeztette a kormányt, hogy nagyon figyelni fognak a törvényjavaslatra, amely arra kötelezne egyes civil szervezeteket, hogy tüntessék föl a nyilvános anyagaikon, ha egy bizonyos összeg fölött külföldről nyertek el anyagi támogatást. A Bizottság alelnöke Frans Timmermans akkor azt mondta: fontos biztosítani, hogy átláthatóak legyenek ezeknek a szervezeteknek a támogatásai, de az új szabály arányos kell, hogy legyen a kockázattal, amit az átláthatóság esetleges hiánya jelent, és nem vezethet indokolatlan megkülönböztetéshez.

A Velencei Bizottság, az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testülete június elején kiadott egy előzetes véleményt. Ebben az áll, hogy a civil szervezeteket érintő magyar szabályozás jogszerű célokat tűz ki ugyan, de túlzott kötelezettségeket és aránytalan szankciókat tartalmaz. A törvény indoklásában szereplő elvek, a civil szervezetek átláthatósága, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megakadályozása mind-mind fontos célok, de több probléma is van a törvénnyel:

  • a civilekkel szemben alkalmazott rosszindulatú kormányzati kampány, amely „a megkülönböztető bánásmód lehetőségét is felveti”
  • a kormánynak, hogy a törvény elfogadása előtt mindenképp egyeztetnie kell az érintett civilekkel, legyen nyilvános vita
  • feleslegesen hosszú az a hároméves időszak, amely alatt egy civil szervezet nem kaphat külföldi finanszírozást, hogy jogosulttá váljon arra, hogy elveszítse a külföldről finanszírozott szervezeteknek járó címkét

ha a civileknek minden adományról részletesen be kell számolniuk, az óriási adminisztrációs teher, ezért a Velencei Bizottság szerint legfeljebb a legnagyobb adományozók nevének közzétételét jogos elvárni a szervezetektől. Az ugyanis, hogy valamennyi külföldi támogatást és támogatót minden sajtótermékükben és kiadványukban megjelenítsék, túlzottnak tűnik.

 

Tovább

Elindult a kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen kvótaügyben

június 13., 16:19 Módosítva: 2017-06-14 10:24:54
244
A lengyelekkel és a csehekkel közösen ülünk a szégyenpadon, de ők már ajánlottak fel helyeket menekülteknek.

„Bár a legtöbb tagállam tanúságot tett arról, hogy politikai akarat esetén az áthelyezés működőképes, a Bizottság felszólítja azokat a tagállamokat, amelyek ezt eddig elmulasztották, hogy teljesítsék jogi kötelezettségeiket, továbbá méltányosan és arányosan járuljanak hozzá a mechanizmushoz” – írta közleményben az Európai Bizottság kedd délután.

2015 őszén indították azokat a rendkívüli műveleteket, amivel összesen 160 ezer menedékkérőt áthelyeznének Olaszországból és Görögországból más uniós államokba. A művelet tehermentesíti a két dél-európai ország hatóságait azzal, hogy nem nekik kell megvizsgálni és elbírálni az áthelyezésre kiválasztott emberek menedékkérelmét, hanem azoknak az országoknak, ahová átirányítják őket. Csak olyanok vehetnek részt a műveletben, akiket szinte biztos, hogy tényleg menekülteknek nyilvánítanak az eljárás végén.

 

Tovább

Uniós eljárás indulhat kedden kvótaügyben

június 12., 18:05 Módosítva: 2017-06-13 09:33:59
59
Navracsics már másfél éve erre figyelmeztetett. Lesz témája a kormánynak a választási kampányra.

Az Európai Bizottság kedden kötelezettségszegési eljárást indít a magyar kormány ellen a kvótaügyben, írja a Reuters. Valószínűleg Lengyelország és Csehország is érintett lesz az eljárásban, amit azért indítanak, mert a három tagállam nem veszi ki a részét a menedékkérők rendkívüli áthelyezéséből.

Kedd délután bejelentésre készül az Európai Bizottság migráció- és menekültügyért felelős biztosa, és havonta általában egy csomagban döntenek a kötelezettségszegési eljárásokról, ami júniusban ezen a héten esedékes.

Tovább

Még a végén tökös lesz az EU

június 12., 14:00 Módosítva: 2017-06-20 15:35:22
453
Trumpnak is köszönhetően az EU már megtette az első lépéseket, hogy bekeményítsen katonailag, a brexit után tovább is mehet.

Az EU gazdasági óriás, politikai törpe, katonai féreg

– tartja a közhely. Úgy tűnik, Brüsszelben megunták az állítás harmadik részét, és ha tyúklépésekkel is, de megindultak egy valódi védelmi unió felé.

Tovább

Most akkor bedőlt a brexit?

június 9., 12:31 Módosítva: 2017-06-13 21:42:27
90
Kizárt, hogy a britek ne lépjenek ki az EU-ból. Kérdés, hogy maradnak-e az eddigi feltételek, amivel kilépnének.

Hiába szeretett volna stabilabb többséget és egyértelmű felhatalmazást Theresa May brit miniszterelnök a brexithez, pont az ellenkezőjét érte el az előrehozott parlamenti választással. A konzervatívok elveszítették a többségüket. Kénytelenek összefogni az északír Demokratikus Unionista Párttal (DUP), amelynek a tíz képviselőjével elvileg meg is van a többség, de az euroszkeptikus, a kemény brexitet elvető képviselőcsoport csak esetileg, kívülről fog támogatni egy kisebbségi kormányt.

Mit akar a DUP?

Meg akartuk nézni, pontosan mit ígért a DUP a brexitről, de a párt oldala folyamatosan ledobott minket – valószínűleg nem mi voltunk az egyetlenek, akik kíváncsiak.

A végül csak elért dokumentum alapján a népszavazáskor a kilépés mellett kampányoló DUP is egy átfogó szabadkereskedelmi egyezményt akar az EU-val, mint a konzervatívok – vagyis nem maradnának a közös piacban. Így a személyek mozgásának szabadsága is elúszna, de ezt könyítenék és továbbra sem akarnak ellenőrzéseket az ír határon. Az olyan uniós támogatásokba is bekapcsolódnának, amelyek az EU-n kívüli országoknak is nyitva állnak, például a kutatási támogatásokba és szerződéses viszonyban maradnának vele – azaz nem akarnak „kemény brexitet”, mint amit a konzervatívok B-tervként belebegtettek.

Általában azok a pártok erősödtek, amelyek szorosabb kapcsolatot szeretnének az EU-val. A baloldalon viszont hiába szereztek több parlamenti helyet a munkáspártiak és a liberális demokraták, a Skót Nemzeti Párt meggyengültek, így esélytelenné váltak a koalícióra.

Tovább

Magyarország nélkül alakul meg az uniós ügyészség

június 8., 17:34 Módosítva: 2017-06-18 00:37:15
2085
Húsz ország indítja, mi kimaradunk belőle. Jávor Benedek szerint az uniós pénzek bánhatják a kormánynak ezt a döntését. Komoly javaslat azonban nincs arról, hogy az uniós támogatásokat a tagsághoz kötnék az EU leendő ügyészségében. A lengyelek, a máltaiak, a hollandok és a svédek sem értenek egyet az új szervezettel. A britek, az írek és a dánok eleve kimaradnak.

Húsz uniós ország megegyezett csütörtökön, hogy közös ügyészséget alapítanak, amely az EU-s költségvetést érintő bűncselekményekben nyomozhat és indíthat büntetőeljárást. A független uniós főügyészt hatalmazzák fel arra, hogy például az uniós forrásokkal kapcsolatos korrupciót vagy csalást felderítse és bíróság elé utalja.

Magyarország azonban nem vesz részt az ügyészség létrehozásában. A dánok, a lengyelek, a máltaiak, a britek, a hollandok, a svédek és az írek is kimaradnak, de később csatlakozhatnak majd.

Évek óta vitatkoztak a tagállamok a uniós ügyészség létrehozásáról. Márciusban dőlt el, hogy olyan formában nem tudnak megegyezni az új intézményről, hogy mind a 28 uniós országnak megfeleljen.

Trócsányi László igazságügyi miniszter akkor azt nyilatkozta: egy új intézmény felállítása a meglévő európai uniós bűnüldözési intézményeket, így az Eurojustot és az Európai Csaláselleni Hivatalt (OLAF) gyengítené, noha ezek nagyon komoly eredményeket érnek el. Amennyiben európai ügyészséget szeretnének létrehozni, akkor az Eurojust szervezeti alapjain kell azt létrehozni. 

Věra Jourová, a jogérvényesülésért felelős EU-biztos csütörtökön azt nyilatkozta: „Az Európai Ügyészség kiegészíti az Eurojust – az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége – által végzett fontos munkát, amely így felszabaduló forrásait a terrorizmus, az emberkereskedelem és egyéb bűncselekmények elleni küzdelemre tudja fordítani.” 

A korrupciós ügyeket jelenleg felderítő nyomozó hatóság, az OLAF nem indíthat büntetőeljárást, a vizsgálatait egy ajánlással zárja le. 

Tovább

Jöhet a magyar euró?

június 5., 09:34 Módosítva: 2017-06-06 08:55:20
1120
Megpróbálják vonzóbbá tenni a közös uniós pénzt, miközben Orbán Viktor szerint is az euró bevezetése lehet a következő évek irgalmas vitája.

Gatyába rázná az Európai Bizottság az euróövezetet. A közös pénzt használó országok között nagyobb egységet hozna egy szerdán bemutatott terv. Azokra is gondoltak Brüsszelben, akik eddig kimaradtak az euróból.

Nekik „megpróbálunk majd egy olyan keretet alkotni, amely elég vonzó. Ahogy a filmekben mondják,

egy visszautasíthatatlan ajánlatot

–  vezette fel  múlt héten a javaslatot lenyűgözően szerencsétlenül Pierre Moscovici gazdasági biztos.

Tovább

Soros: Büszke alapítója vagyok a Közép-európai Egyetemnek

június 1., 10:53 Módosítva: 2017-06-01 16:53:25
2309
Csodálom a bátorságot, amivel a magyar emberek ellenállnak az Orbán-rezsim által fölépített maffiaállam megtévesztésének és korrupciójának – mondta Soros György Brüsszelben.

„Orbán Viktor egy kettőnk közötti személyes konfliktusként próbálta beállítani a saját belpolitikáját, és engem tett a kérlelhetetlen propaganda kampányának a célpontjává” – mondta Soros György Brüsszelben csütörtök délelőtt. A Nyitott Társadalomért Alapítvány elnöke az Európai Bizottság gazdasági fórumán tartott beszédet az Európai Unió reformjáról. Ennek keretében dicsérte azokat az alulról jövő kezdeményezéseket, amelyek segíthetnek visszaállítani az Európai Unióba vetett bizalmat a kontinensen. A németországi Pulse Europe-ot, a nagy-britanniai Best for Britaint, a lengyel kormánypárttal szembeni ellenállást és végül a Fidesszel szembeni társadalmi megmozdulásokat említette.

„Ez az ellenállás biztosan legalább annyira meglepte Orbán Viktort, mint engem – mondta, és rátért az ellene irányuló kampányra. – Orbán a magyar szuverenitás védelmezőjének szerepét osztotta magára, rám pedig egy kétes hírű valutaspekulánsét, aki arra használja a pénzét, hogy elárassza Európát – és különösen a szülőhazáját, Magyarországot – illegális bevándorlókkal, egy ködös és gonosz összeesküvés részeként.

Soros György egy CEU-n tartott sajtótájékoztatón, 2011-ben.
Soros György egy CEU-n tartott sajtótájékoztatón, 2011-ben.
Fotó: Nagy Attila Károly / Index

Ez az ellentéte annak, ami én vagyok. Büszke alapítója vagyok a Közép-európai Egyetemnek, amely 26 év után a világ ötven legjobb egyeteme közé került több társadalomtudományban is. Bőkezűen támogattam az egyetem alapítását, ami lehetővé tette, hogy megvédje az egyetem tudományos szabadságát nemcsak a magyar kormány beavatkozásától, hanem az alapítójának bármilyen beavatkozásától is.

Sikeresen ellenálltam Orbán kísérleteinek, hogy az ideológiai nézeteltéréseinket személyes ellenségeskedésbe fordítsa.”

 

Tovább

Csak meg ne álljon Brüsszel!

május 31., 17:08 Módosítva: 2017-06-01 15:43:41
174
Bőven adtunk tavaly munkát az EU csalás elleni hivatalának.

Többször is előkelő helyen szerepel Magyarország az Európai Unió csalás elleni hivatalának (OLAF) ma kiadott jelentésében, csak sajnos nem úgy, ahogy szeretnénk.

Tovább

Államtitkár: Ha az EU-ba megyünk, hazamegyünk

május 31., 16:38 Módosítva: 2017-05-31 17:53:30
16
Melyik az az uniós program, amelyik életre szóló élmény volt egy államtitkárnak, pedig olcsó kosztra kényszerítette?

Nehéz lenne az Erasmusnál népszerűbb uniós programot mondani. Olyat legalábbis biztosan nem lehet találni rajta kívül, ami még filmet is megihletett volna.

Tovább

Kezdhetünk aggódni az EU-s pénzekért?

május 31., 10:48 Módosítva: 2017-05-31 23:00:30
67
Az Európai Bizottság és a németek feltételekhez köthetik az uniós támogatásokat. Akár a jogállamiság betartása is számíthat.

Feltételekhez köthetik az uniós felzárkóztatási támogatások kifizetését, mondta kedden az EU költségvetési biztosa.

Tovább

Meg kell nyugtatni Donald Trumpot

május 25., 15:50 Módosítva: 2017-05-25 22:17:39
17
Azért hívták Brüsszelbe az amerikai elnököt, hogy meggyőzzék: a NATO-nak van értelme.

Donald Trump csütörtök délután a NATO vezetői értekezletén vesz részt Brüsszelben. A találkozóra két hivatalos témát tűztek ki:

  1. a katonai szövetség bejelenti, hogy hivatalosan is csatlakozik a terrorizmus elleni világméretű koalícióhoz,
  2. az európai szövetségesek rábólintanak, hogy megvastagítják a védelmi költségvetésüket, és az éves nemzeti össztermékük értékének két százalékát erre költik majd.

Erről a két ügyről már a találkozó előtt nagyjából egyetértésre jutottak a felek. A személyes találkozónak a politikai és a lélektani jelentősége a nagyobb. „Azért tartunk találkozót, hogy Donald Trump megnyugodjon, hogy a NATO-nak van értelme, nem idejétmúlt szervezet. És hogy az európai szövetségesek is megnyugodjanak, hogy Trump nem akar kivonulni a NATO-ból” –mondta az EUrologusnak egy belső forrás.

A NATO formálisan tagja lesz a terror elleni koalíciónak, de ez nem jelenti azt, hogy katonai műveletekben is részt vesz a szövetség. A katonai műveleteket az országok saját hatáskörükben vezénylik le. Viszont azzal, hogy a jövőben a NATO képviselője is az asztalnál fog ülni a tárgyalásokon, jobban össze lehet majd hangolni a védekező-kiképző képességeket. Ezen kívül Irakban indul egy kiképző művelet NATO fennhatóság alatt.

A NATO-találkozón minden állami vezető két percben szólal föl, várhatóan megerősítik az elköteleződésüket a terror elleni harcban, és hangsúlyozzák a katonai szövetség fontosságát.

Az Egyesült Államok és Oroszország viszonya, különösen a Trump-kampánystáb szerepe az USA elleni orosz hírszerzési akciókban nyugtalanítja a NATO-tagokat, de nem valószínű, hogy ezen a hivatalos találkozón szóba kerülne az ügy. A NATO-nak van egy elfogadott politikája Oroszországgal szemben, ami az elrettentés, védelem és a párbeszéd hármasára épül, ezen egyelőre nem szeretnének változtatni.

Egy másik kényes ügy, hogy az Európai Unió vezetői egyre többet hangoztatják, hogy szükség van közös, az EU égisze alatt működő katonai erőre, amely stratégiai autonómiát kellene, hogy kapjon a NATO-val szemben is. Huszonegy tagállam ugyanaz a NATO-ban és az Európai Unióban, ezért félő, hogy az EU-s katonai építkezés ahhoz vezetne, hogy párhuzamosan zajlanának ugyanolyan fejlesztések a két szervezetben, ami nem a legjobb felhasználása a tagországok erőforrásainak. A NATO-t az is aggasztja, hogy a közös uniós katonai stratégiát a német-francia érdekrendszer mozgatná, és a többi résztvevő szempontjait kevésbé venné figyelembe.

Tovább

Német pénzügyminiszter: Ne erőltessük az európai szuperállamot

május 24., 10:44 Módosítva: 2017-05-26 13:02:31
646
Törökországgal viszont muszáj volt alkut kötni, különben falat kellett volna építenünk a bevándorlók ellen, ami egy borzasztó megoldás, mondta a német pénzügyminiszter.

„Az EU mégiscsak a legjobb ötlet, ami a huszadik században az eszünkbe jutott Európában” – mondta kedd este Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter a belgiumi Leuvenben. A hetvennégy éves konzervatív politikus Európa jövőjéről tartott előadást a nagy múltú Leuveni Egyetemen.

Szerinte három területen kell a mostaninál szorosabban együttműködni az Európai Unióban: a bevándorláspolitikában, a biztonság- és külpolitikában és a gazdasági-pénzügyi politikában. Ő támogatná, hogy mindegyik uniós ország egyszerre lépjen be a szorosabb integrációba, és hogy ehhez módosítsák az uniós alapszerződéseket. Szerződésmódosításra azonban nincs étvágy Európában, mondta. Ezért valószínűleg először csak néhány ország indítja majd az új együttműködéseket.

Schäuble egyetért a frissen megválasztott francia elnökkel, Emmanuel Macronnal abban, hogy erősíteni kell és hatékonyabbá kell tenni az EU-t. Erre a feladatra pedig

nem egy európai szuperállam a megoldás.

Európa népei nem állnak rá készen, hogy feladják a nemzetállamot, mondta. Az integráció híveinek sem szabad a nemzetállami modellel szembefordulni, mert ha ezt teszik, akkor átengedik a nemzeti identitás témáját az euroszkeptikusoknak, és veszíteni fognak.

 

Tovább

Figyelmeztetést kaptak Orbánék, hogy vegyünk át 1294 menekültet

május 16., 20:09 Módosítva: 2017-05-17 13:18:28
1693
Már júniusban eljárás lehet belőle, ha nem veszünk át 1294 menedékkérőt Olaszországból és Görögországból.

Az Európai Bizottság felszólította Magyarországot, hogy kezdje el 1294 menedékkérő átvételét Görög- és Olaszországból.

Tovább

Kvótaper: nem hatották meg az uniós bírókat a magyar kifogások

május 10., 18:55 Módosítva: 2017-05-16 10:00:42
389
Mi a jogi eljárást kifogásoltuk, a bírákat az érdekelte, miért nem akarunk segíteni az olaszoknak és a görögöknek. Júliusban érkezik a Bíróság első véleménye. Arról fognak dönteni, hogy mennyit ér az európai szolidaritás.

Megfordultak a szerepek Magyarország és az Európai Unió között a szerdai  „kvótaperben” . Arra már láttunk példát, hogy Budapesten elfogadtak egy törvényt, aminek a szellemiségével nem értett egyet az Európai Bizottság, de nem tudott fellépni ellene, csak részletkérdésekbe belekötni. A médiatörvénnyel az volt a gond, hogy korlátozhatja a sajtó szabadságát, de módosítást csak három konkrét technikai ügyben kérhetett Brüsszel. A felsőoktatási törvény politikai támadás egy külföldi egyetem ellen, de az uniós testület csak az oktatási piacot korlátozó előírásai miatt írathatja át.

Az Európai Unió Bíróságának szerdai meghallgatásán a másik oldalon találtuk magunkat. A magyar kormány támadta a menekülők kötelező szétosztását az EU-ban, mert szerinte elfogadhatatlan, hogy rákényszeríti Magyarországot: vállaljon át menedékkérőket más országoktól. Ez azonban a tárgyalóteremben kevés: konkrét jogsértés kell hozzá, hogy megtámadhassuk a döntést. Biztos fogást nem találtak a magyar jogászok, eljárásbeli hibákat viszont igen, ami elég lehet hozzá, hogy megtorpedózzák a kvótákat. Ezeket tárgyalták meg szerdán. Az egyik oldalon Magyarország, Szlovákia és Lengyelország, a másikon az uniós Miniszterek Tanácsa, az Európai Bizottság és nyolc másik állam, köztük Franciaország, Németország és Olaszország állt.

Tovább

Ma hallgatják meg Magyarországot a kvótaperben

május 10., 07:04 Módosítva: 2017-05-15 14:48:19
18
A kormány a fő fegyverével átértelmezné az uniós jogalkotást, de akad megfontolandó érve és egy titkos fegyvere is.

Szerdán tartják az első tárgyalást a perben, amelyet Magyarország és Szlovákia indított az uniós Miniszterek Tanácsa ellen az EU bíróságán. Az ügy az Európába érkezett menedékkérők töredékének a széttelepítése. Eredetileg 160 ezer embert osztottak volna szét az uniós államok azok közül, akik Olaszországban vagy Görögországban lépték át az EU határát, és jó esélyük van rá, hogy megkapják a menekültstátuszt. A fogadó ország 6000 eurót (nagyjából 1,9 millió forintot), a küldő 500-at kap a költségei fedezésére az Európai Uniótól.

Az eredeti tervben Magyarországról is elvittek volna 54 ezer menedékkérőt, de a kormány ezzel a lehetőséggel nem kívánt élni. Ez ugyanis azt jelentette volna, hogy Magyarországot hivatalosan „frontországgá” nyilvánítják, és nekünk kellett volna megszervezni az emberek fogadását és áthelyezését.

Magyarország néhány más keleti tagállammal együtt az egész rendkívüli menekült-áthelyezést leszavazta az uniós Miniszterek Tanácsában, de kisebbségben maradtak. A többségi döntés értelmében 1294 menedékkérőt kellene fogadnunk szeptember végéig, de a magyar kormány a szlovákkal együtt nem kíván senkit átvenni, és pert indított a lengyelek támogatásával. A másik oldalon hét tagállam szállt be az eljárásba.

Tovább

Az EU szélén hagyhat minket a francia elnöki favorit

május 6., 17:33 Módosítva: 2017-05-07 22:24:44
1859
Kétsebességes EU-t akar Emmanuel Macron. A francia elnökválasztás esélyese szerint nincs rendben, hogy a magyar kormánnyal szemben nem lépnek fel Brüsszelben.

Nagy lehetőség Európának

– így örült Szijjártó Péter annak, hogy a centrista Emmanuel Macron és a szélsőjobboldali Marine Le Pen küzdhet meg a francia elnökségért a választás május 7-i második fordulójában. A külügyminiszter azzal indokolta a lelkesedését, hogy a két jelölttel lendületet kaphat a gondolkodás az új típusú megoldásokról az EU-ban.

Szijjártó Péternek igaza van abban, hogy

bárki is nyer, alaposan felforgathatja az Európai Uniót.

Magyarországnak viszont ebben könnyen lehet, hogy nem lesz köszönet.

Tovább

Keményen odalép az EU az angliai magyarok érdekeiért is

május 3., 14:44 Módosítva: 2017-05-04 09:12:45
219
Nyilvános az Európai Bizottság akcióterve, amivel asztalhoz ültetik a briteket.

Az Európai Bizottság úgy készül, hogy júniusban, a nagy-britanniai választások után jöhet az első hivatalos találkozó a brit kilépés ügyében a brit és az uniós tárgyaló felek között. Az Európai Unió végrehajtó szerve szerdán tette közzé a javaslatait arról, hogy hogyan szeretne tárgyalni és melyik témákat tartja a legfontosabbnak. 

 

Tovább

Novembertől vége az osztrák vegzálásnak a határon

május 3., 10:50 Módosítva: 2017-05-03 19:21:43
55
Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy fél év múlvára szűnjenek meg a schengeni belső határellenőrzések.

Novemberre megszüntetik a belső határellenőrzéseket a schengeni térségben, jelentette be az Európai Bizottság. A testület közölte: jogilag ez lesz az utolsó lehetőség, hogy például Ausztria meghosszabbítsa az intézkedést.

Tovább