Az év EP-képviselője lett Újhelyi István

39 perce Módosítva: 2017-03-23 06:48:36
1

Szerda este egyedüli magyarként az Év EP-képviselőjének választották Ujhelyi Istvánt. Az MSZP politikusa és a párt alelnöke a közlekedési és idegenforgalmi bizottsági munkáját érintő elismerésként kapta meg a kitüntetést.

A brüsszeli uniós politikával foglalkozó kéthetilap, a Parliament Magazine minden évben kiírja a MEP AWARDS-ot, vagyis az európai parlamenti képviselők díját. Több kategóriában versenyeznek a politikusok, akiket magánszemélyek, képviselők, vagy civilszervezetek jelölhetnek.

Tovább

Nem mi találtuk ki a keleti nyitást

tegnap, 12:08 Módosítva: 2017-03-22 21:21:46
104
Az Egyesült Államoknak nem kell a Távol-Kelet, az Európai Unió viszont annál lelkesebben mozdul rá. Most Japán a cél. Egy bizottsági forrás szerint a keleti nyitás nem magyar, hanem „abszolút európai program”.

Az Európai Unió és Japán év végéig letárgyalja a szabadkereskedelmi és partnerségi egyezményüket, nyilatkozta március 21-én Brüsszelben az Európai Bizottság elnöke. Jean-Claude Juncker szerint az egyeztetések „döntő és remélhetőleg végső szakaszban vannak”.

Tovább

Brüsszelből szóltak rá a román kormányra, hogy biztosítsa a magyar nyelvű oktatást

tegnap, 07:14 Módosítva: 2017-03-22 20:06:25
308
Navracsics Tibor levélben kérte a román minisztert, hogy nyissanak magyar nyelvű tanszékeket a marosvásárhelyi egyetemen, és rendezzék a magyar katolikus gimnázium körüli vitát.

A román oktatási miniszter személyes közbenjárását kérte Navracsics Tibor, az oktatásért felelős EU-biztos, hogy kínáljanak magyar nyelvű oktatást a marosvásárhelyi orvosi egyetemen, és oldják meg, hogy továbbra is beiratkozhassanak magyar diákok a II. Rákóczi Ferenc Katolikus Líceumba.

Magyar–román vita a marosvásárhelyi orvosin

Navracsics hétfőn levélben emlékeztette a minisztert, Pavel Năstasét, hogy a román oktatási törvény szerint a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) multikulturális és többnyelvű intézmény, amelynek románul és magyarul is kell oktatnia.

A helyzet most felemás, előadásokat ugyanis tartanak magyarul az egyetemen, gyakorlatokat azonban csak román nyelven lehet fölvenni. Az egyetemnek van magyar nyelvű honlapja, a dékán ki is emeli a köszöntőjében, hogy „Marosvásárhelyen az oktatás három nyelven zajlik: románul, magyarul és angolul”. A 2011-ben született román törvény szerint azonban ez nem elég: saját szervezeti egység illetné meg a magyar oktatókat és hallgatókat az egyetemen belül.

„Ha a diákok teljes mértékben anyanyelven kapnák a szakmát, az jobb felkészültséget biztosítana – mondta az EUrologusnak Nagy Előd, az egyetem rektorhelyettese. – Fontos, hogy az állam nyelvét is megtanulják, ezért olyan ötletünk is volt, hogy tartsanak kétnyelvű gyakorlatokat. Az egyetem szenátusa azonban leszavazta ezt a javaslatot.”

A szenátust azért nem lehet megkerülni, ha a magyar oktatást érintő reformokról van szó, mert nincsenek magyarul oktató karok vagy magyarul oktató tanszékek, annak ellenére sem, hogy az oktatási törvény hat éve előírja, hogy legyenek. 

A szenátus elkendőzi a magyar tanszék létrehozásának a kérdését arra hivatkozva, hogy az egyetem a minisztériumtól függetlenül, maga dönthet a szervezeti felépítéséről, magyarázta a rektorhelyettes. „A szenátus minden évben leszavazza ezt a törekvést, és kisebbségben van a magyar frakció” – mondta. Az önálló magyar tanszékek nagy előnye az lenne, hogy autonómiát nyernének velük az utánpótlás képzésében. Az egyetem 53 doktorátusvezetői jogosultsággal rendelkező oktatója közül 17-en magyarok, akik közül 11-en már nyugdíjasok, vagy egy éven belül nyugdíjba vonulnak, nyilatkozta még tavaly júliusban.

 

Tovább

Soron kívül összeülnek az unió vezetői a brexit miatt

március 21., 13:13 Módosítva: 2017-03-22 08:13:22
35
Április 29-én indíthatják a maradék 27 EU-tagállam kormányfői és államfői a tárgyalásokat a britekkel.

Rendkívüli csúcstalálkozót tartanak április 29-én az Európai Unióban maradó tagállamok vezetői, hogy a brit kiválási tárgyalások előkészítéséről egyeztessenek – jelentette be kedden Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a Twitter-fiókján.

Azért lesz rá szükség, hogy soron kívül összeüljön az Európai Tanács, mert hétfőn a brit kormány elárulta, hogy március 29-én hivatalosan is elindítják Nagy-Britannia kilépését az Európai Unióból. Az Európai Tanács az EU vezető politikai testülete, az EU részéről ez hagyja majd jóvá azokat az alapelveket, amelyekhez az uniónak tartania kell magát a tárgyalások során a britekkel. Az egyik ilyen alapelv az lehet, hogy a közös piachoz csak akkor férhet hozzá Nagy-Britannia, hogyha továbbra is szabadon mozoghatnak az emberek, az áruk, a tőke és a szolgáltatások az EU és az Egyesült Királyság között.

Donald Tusk korábban azt mondta: alaposan felkészülnek a tárgyalásokra Nagy-Britanniával. Az EU-s alapszerződés szerint március 29-től kezdve két év áll rendelkezésre, hogy megegyezzenek a kilépés feltételeiről, de ha még a 2019 tavaszán végződő uniós törvényhozási ciklusban hivatalosan is le akarják zárni a folyamatot, ennél korábban, legkésőbb 2018 őszén tető alá kell hozni a megállapodást.

Sok más ok mellett azért is fontos a sietség, mert ha nem tudnak 2019 tavaszáig dűlőre jutni, akkor a mostani törvények értelmében abban az évben európai parlamenti választást kellene tartani Nagy-Britanniában is. Ezt a felesleges pénzkidobást pedig mindenki szeretné elkerülni.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Tovább

Március 29-én indul a brit kilépés

március 20., 14:08 Módosítva: 2017-03-20 21:13:33
42
A hónap végén nyújtja be a brit miniszterelnök a kilépési kérvényt az Európai Tanácsnak.

Az Egyesült Királyság már jelezte az Európai Unió politikai irányító testületének, hogy március 29-én postázza a levelet, amiben az ország kilépését fogja kérni az EU-ból, erősítette meg a hírt a Reutersnek a brit kormányfő szóvivője hétfőn.

„Tavaly májusban az Egyesült Királyság népe történelmi döntést hozott arról, hogy elhagyják az EU-t. Jövő szerdán a kormány eleget tesz ennek a döntésnek és hivatalosan is elindítja az 50. cikk szerinti eljárást” – mondta David Davis, a kilépést felügyelő brit miniszter.

Az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke írja le a folyamatot, amit minden kilépni szándékozó országnak követnie kell.

A brit parlament egy hete hagyta jóvá a döntést a vártnál hosszabb vita után.

A beadástól számítva két év áll rendelkezésre Nagy-Britanniának és az Európai Bizottságnak, hogy megtárgyalják a kilépés minden apró részletét.

Ha nem születik megegyezés, „kemény brexit” jöhet, ami azt jelenti, hogy egyik napról a másikra egyszerűen érvényét vesztik az európai uniós jogszabályok Nagy-Britanniában. Ez ellen tiltakozik minden erejével a skót kormány, akik egy olyan megoldást szeretnének látni, ami bent tartja Skóciát az európai közös piacban. Theresa May brit miniszterelnök már januárban bejelentette, hogy az Egyesült Királyság ki fog lépni a közös piacból. 

Tovább

Újra tömegek indulhatnak el Törökországból

március 18., 16:13 Módosítva: 2017-03-19 15:09:54
169
Már ássák a gödröt az alig egy éves uniós-török migrációs egyezménynek.

Soha nem látott mélységekbe zuhant az Európai Unió és Törökország viszonya, és ennek a két fél által tavaly megkötött migrációs alku láthatja kárát. A megállapodás egy éves évfordulójára Ankara részben befagyasztotta az egyezményt és annak teljes felrúgásával fenyegetőzik.

Tovább

Varga Mihály is elismerte: nincs még kidolgozva az uniós javaslat, amivel Orbán ijesztgetett

március 16., 15:33 Módosítva: 2017-03-21 13:41:09
413
Marianne Thyssen szerint az uniós szociális pillér nem az adórendszerek összehangolásáról szól, amit a kormány állít.

Az Európai Bizottság a szociális pillérrel nem akar jogköröket elvenni a tagállamoktól és szabályozni a tagállami rendszereket, állította a területért felelős uniós biztos, Marianne Thyssen mai budapesti látogatásán. A készülő javaslatról Orbán Viktor korábban azt mondta, a magyar adópolitikára tör.

Tovább

Miért érne kevesebbet a kelet-európai munka?

március 16., 11:10 Módosítva: 2017-03-16 17:53:51
722
A belga európai uniós biztos, Marianne Thyssen dolga, hogy Európa két fele közé álljon, amikor Nyugat-Európában arról panaszkodnak, hogy a kelet-európaiak elveszik a munkájukat. Igyekszik összehangolni a társadalombiztosítási rendszereket, hogy ne legyenek arról viták, hogy ki élősködik a másik ország segélyein. Magyarország felzárkózásáról, az elvándorlásról, a bérkülönbségekről beszélgettünk. Thyssen úgy látja, hogy Kelet-Európában minden adottság megvan hozzá, hogy elkezdjenek nőni a bérek, de maguktól nem fognak, ki kell őket harcolni. Csütörtökön Budapesten tárgyal a magyar helyzetről a nemzetgazdasági minisztériumban.

Sokan úgy gondolják, hogy azért vették föl a kelet-európai országokat az Európai Unióba, mert nyugaton kellett az olcsó munkaerő. Mostanra már arról panaszkodnak, hogy elvesszük a munkájukat, és élősködünk a társadalombiztosításukon. Hogy van ez? – kérdeztük Marianne Thyssentől, a foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős EU-biztostól.

„Én egész máshogy fogtam föl az EU bővítését. Arról szólt, hogy politikai stabilitás legyen a kontinensen, és hogy végre együtt fejlődhessenek a gazdaságaink, mert túl sokáig volt szétszakítva Európa. Most is erről szól az egész.”

A bővítés után el is kezdtek összecsiszolódni Európában a szociális politikák, de a gazdasági válság megtörte ezt a folyamatot, magyarázta Thyssen. „Lehet látni, hogy jön vissza a protekcionizmus. A tagállamok bevezetik a saját szabályaikat, mert érzik a lakosságuk nyomását.” A legtöbb kritika azonban így sem állja meg a helyét.

„Nagy-Britannia arról panaszkodott, hogy olyan embereknek kell hozzáférést biztosítania a szociális ellátórendszeréhez, akik nem azért jönnek Angliába, hogy dolgozzanak, hanem csak azért, hogy profitáljanak a rendszerből.  Ez nem így van. Az Európai Bíróság világosan kimondta, hogy olyanoknak, akiknek nincs joguk egy tagállam területén tartózkodni, a tagállam nem köteles szociális védelmet nyújtani.”

A másik problémás ügy az volt, hogy sok szülő fölveszi Nyugat-Európában a gyereknevelési támogatást akkor is, ha a gyerekük otthon maradt. „Megnéztük, miről van szó, és kiderült, hogy nagyon kevés gyereket érint ez, és nem is árt a rendszernek, mert az emberek, akik igénybe veszik, fizetnek. Ráadásul a gyereknevelési hozzájárulás teljes költségének kevesebb, mint egy százalékáról van szó.  Nagyobb lenne az adminisztratív költsége, ha csökkentetnénk ezeknek a szülőknek járó támogatást, ezért inkább megtartjuk a rendszert úgy, ahogy most van.”

 

Tovább

Orbán ott is háborút lát, ahol mindenki csak békésen nézelődik

március 14., 13:15 Módosítva: 2017-03-15 00:39:27
397
Többségében még nem létező és/vagy Magyarországra talán soha nem vonatkozó EU-s javaslatokról indul majd nemzeti konzultáció. A kormány titokról és irányokról beszél.

Idén a kormánynak „öt nagy támadást kell kivédenie”, jelentette be Orbán Viktor az évértékelő beszédében, és ezekről nemzeti konzultációt tart a kormány. Négy támadást „Brüsszel” indít, és az első témában épp a napokban vált élessé a helyzet. Lássuk, mi baja van a miniszterelnöknek Belgium fővárosával!

Mi ez a Brüsszel?

Az uniós döntéseket nem „Brüsszel” hozza, hanem az Európai Bizottság javaslatára az – egyébként Strasbourgban is ülésező – Európai Parlament, és a nemzeti, köztük a magyar miniszterekből álló Tanács. Ez egyrészt azt jelenti, hogy amikről a cikkben szó van, legfeljebb javaslatok (vagy még azok sem), nem jóváhagyott jogszabályok. Másrészt Magyarország érdekérvényesítési képessége nem azon múlik, hogy a kormány milyen hangosan veri az asztalt Budapesten, hanem azon, hogy a fideszes EP-képviselők és a magyar miniszterek képesek-e más tagállamokból szövetségeseket szerezni, és hányat nem martak el maguk mellől például az állandó brüsszelezéssel.

Tovább

Tiltható a munkahelyen a vallási jelkép

március 14., 11:43 Módosítva: 2017-03-14 20:06:44
63

Nem minősül közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek, ha egy vállalkozás belső szabálya a munkahelyen megtiltja minden politikai, filozófiai vagy vallási jelkép látható viselését – idézte az MTI az Európai Unió Bírósága keddi ítéletét.

Csak hidzsábot tiltani nem ér

A luxembourgi székhelyű bíróság ítéletében aláhúzza, ha egy munkáltató olyan belső szabályozást vezet be, amely azt biztosítja, hogy a munkáltató szolgáltatásait a továbbiakban ne iszlám fejkendőt viselő munkavállaló teljesítse, az hátrányos megkülönböztetésnek számít.

Tovább

Brexit: újra népszavazhat Skócia a függetlenségéről

március 13., 13:28 Módosítva: 2017-03-14 00:20:48
97
Már a jövő héten a skót parlament elé kerülne az ügy. Akkortájt népszavaznának, amikor a brexit-tárgyalások lezárulnának.

Nicola Strugeon skót miniszterelnök bejelentette, hogy ha a britek kilépnek az Európai Unióból, ismét függetlenségi népszavazást kezdeményeznek. Ezzel biztosítaná, hogy a folyamat végén Skóciának legyen választása. A pontos időpontot és az egyéb részleteket szerinte Skóciának kell eldöntenie.

000 HV2N7
Fotó: Paul Ellis

„Ez arról szól, milyen Skóciát szeretnénk”

– mondta a miniszterelnök. Az országrész 63 százaléka az EU-tagság mellett szavazott.

Tovább

Nem emel új vasfüggönyt a többsebességes Európa

március 10., 20:24 Módosítva: 2017-03-11 14:03:58
118
Az Európai Unió vezetői megpróbálták megmagyarázni, miért nem kell félni attól, hogy aki többet akar, többet hoz ki az unióból.

„Néhány kollégánk a többsebességes Európát úgy értelmezi, mintha egy új határvonalat húznánk magunk közé, egy újfajta vasfüggönyt a kelet és a nyugat között. Nem ez a cél” – mondta az uniós állami vezetők pénteki megbeszélése után Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Az európai miniszterelnökök és államfők ezen az ülésen kezdtek el vitatkozni arról az öt lehetséges forgatókönyvről, amit a Bizottság, mint az EU javaslattevő testülete összeállított az EU jövőjéről.

„Az alapelv az, hogy mind a 27 állam együtt mozogjon. De azok, akik többet szeretnének, tehessenek többet. Nem próbáljuk megváltoztatni az európai uniós szerződéseket. Amikor szorosabb együttműködésről van szó, mindegyik tagállam helyet kap az asztalnál a vitában, de nem szavazhatnak olyan együttműködésekben, amikben nem vesznek részt. Ez most is így van” – szögezte le Juncker, és felsorolt néhány olyan uniós együttműködést, ami már most is éles, és olyanokat, amikről már tárgyalnak, de világos, hogy nem lesz róluk megegyezés, mert pár ország nagyon szeretné, más viszont hallani sem akar róla.

  • Az eurózóna országainak van egy szorosabb együttműködése,
  • a Schengen-országoknak is van.
  • Az eurózónán belül is van megosztás: a 19-ből csak 10 tagállam támogatja a pénzügyi tranzakciós adó bevezetését.
  • Nem mindegyik ország támogatja, hogy legyen európai egységes szabadalom.
  • A házasságok felbontásáról szóló egységes jogszabályt csak 17 állam támogatja. Még az EU-alapító országok sem értenek benne egyet, hogy ezt európai szinten kellene szabályozni.
  • Az Európai Ügyészség: 17 ország szeretné. Nyugat-európai országok is vannak az ellenzői között.

Lesz Európai Ügyészség, de nélkülünk

17 tagállam az Európai Tanács elé terjesztette az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló rendelettervezetet, az Európai Tanács pedig leokézta. Ez a 17 ország megalapíthatja az Európai Ügyészséget. Magyarország nincs köztük. „Svédország, Hollandia, Lengyelország és Magyarország jelezte, hogy a jelenlegi formájában nem támogatja az európai ügyészség létrehozását” – nyilatkozta az MTI-nek még januárban Trócsányi László igazságügyi miniszter. A miniszter szerint az ügyészség felállítása a meglévő európai uniós bűnüldözési intézményeket, így az Eurojustot és az Európai Csaláselleni Hivatalt (OLAF) gyengítené. Trócsányi elmondta: Magyarország elkötelezett a korrupció elleni harc mellett európai és nemzeti szinten egyaránt, ám az európai ügyészségről szóló kezdeményezést a jelenlegi formájában nem tudja támogatni.

„Ha új együttműködési területeket jelölünk ki, az nem jár azzal, hogy ezekre a területekre több pénz is jut majd, és kevesebb támogatás marad azoknak a kelet-európai országoknak, amelyek kimaradnak belőlük?” – kérdezte a Wall Street Journal. Juncker röviden azt válaszolta: „Az az elv, hogy „aki többet akar, többet tesz”, semmilyen kapcsolatban nem áll azzal, hogy hogyan gondoljuk újra a költségvetést.”

 

Tovább

Tusk: Meg fogom védeni a lengyel kormányt az elszigetelődéstől

március 9., 21:06 Módosítva: 2017-03-09 22:54:26
35
Donald Tusk figyelmeztette az ellene áskálódó lengyel kormányt, hogy amikor Európa jövőjéről tárgyalnak, felelős politizálásra van szükség, és nincs helye érzelmeknek.

Az volt a hivatalos program az EU-s állami vezetők csütörtöki csúcstalálkozóján, hogy a miniszterelnökök és államfők kiértékelték, milyen biztatóan növekszik az európai gazdaság, és biztosították a nyugat-balkáni országokat, hogy nem felejtkeztek el róluk, és továbbra is szeretnék, ha idővel csatlakoznának az Európai Unióhoz.

A tervezett témákat azonban elhomályosította a belpolitikai huzavona, amit a lengyel kormány indított azzal, hogy nem járultak hozzá a csúcstalálkozókat elnöklő Donald Tusk mandátumának meghosszabbításához. Alternatív jelöltet állítottak, akire aztán senki nem szavazott, aztán azzal fenyegetőznek, hogy akármilyen egyezség is születik a csütörtök-pénteki tárgyalások végén, nem fogják aláírni.

Tusk a mostani lengyel kormány ellenzékének a legismertebb politikusa. A miniszterelnök Beata Szydło az ellen tiltakozik, hogy az ő beleegyezése nélkül jelöltek lengyel politikust az EU egyik legfontosabb tisztségére újabb két és fél évre.

„Hálás vagyok a bizalomért, amit belém helyezett a Tanács, de ezt most nem az az idő, amikor gratulálhatunk egymásnak” – mondta a tárgyalások szünetében Donald Tusk, arra célozva, hogy sok mindent kell még helyretenniük, hogy kirajzolódjon az Európai Unió jövője a brit kilépés után.

Arra a kérdésre, hogy a nagy sajtófigyelmet kapott vitája után hogyan fog kommunikálni a lengyel kormánnyal, hogyan találja majd meg velük a közös hangot, azt felelte: „Lengyelül fogok kommunikálni a lengyel kormánnyal.”

A Tusk mellett álló Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke erre felnevetett, és azt mondta: „Reméljük abból a nyelvből értenek majd.”

Juncker nem szokta visszafogni magát, ha viccelődésről van szó, de ebből az elejtett megjegyzésből úgy tűnik, hogy sokan haragszanak a lengyelekre az asztal körül, amiért Brüsszelben sem teszik félre a belpolitikai sérelmeiket.

A negyedik kérdésre, ami a Tusk és a kormánya közötti viszonyt firtatta, az Európai Tanács újból megválasztott elnöke azt felelte: „Az volna a tanácsom a lengyel kormánynak, hogy legyen nagyon óvatos azzal, hogy milyen hidakat éget föl maga mögött, mert utána nem lesz majd visszaút. Engem is elragadnak néha az érzelmek, ez normális, emberek vagyunk, de amire ma szükségünk van, az a felelős politikai hozzáállás, különösen amikor Európa jövőjéről beszélgetünk.”

Leszögezte azonban, hogy az Európai Tanács minden tagjával, tehát a lengyel miniszterelnökkel is az együttműködésre törekszik. „Mindent el fogok követni, hogy megvédjem a lengyel kormányt a politikai elszigetelődéstől.”

Tovább

Lengyelek gyalázzák Orbánt az interneten

március 9., 19:33 Módosítva: 2017-03-11 09:44:16
3188
Orbán Viktor a lengyel kormánypárti szavazók céltáblája lett a Twitteren, miután ő is az ellenzéki Donald Tuskot szavazta meg az Európai Tanács elnökének.

Orbán Viktort fölkapta a lengyel Twitter csütörtök este, amikor kiderült, hogy a magyar miniszterelnök nem megy szembe mindenki más akaratával, és ő is megszavazza a lengyel ellenzéki Donald Tuskot, hogy ő maradjon az Európai Tanács elnöke még két és fél évig.

Lengyelországban úgy tűnik, reménykedtek benne, hogy a híres szövetséges, Orbán Viktor felveszi a kesztyűt, és az utolsó pillanatban bedobott lengyel kormánypárti jelölt, Jacek Saryusz-Wolski mellé áll. A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) pártnak nagyon szúrta a szemét, hogy a legnagyobb politikai ellenfelük, Donald Tusk vezeti az Európai Unió politikai irányító testületét, és szerették volna megfúrni a jelöltségét.

Orbán azonban már a csúcstalálkozó elején kijelentette, hogy a Fidesz és a KDNP európai pártcsaládjának, az Európai Néppártnak a jelöltjét fogja támogatni. Mivel a lengyel miniszterelnök kivételével mindenki más is így tett, megspórolta magának, hogy újból renegátnak kiáltsák ki. 2014-ben Orbán Viktor a szintén néppárti Jean-Claude Juncker ellen szavazott, amikor az volt a kérdés, hogy Juncker legyen-e az EU kormányának, az Európai Bizottságnak az elnöke.

Nem menekül viszont a lengyel twitterezők haragjától:

Van itt szó hátbaszúrásról,

meg arról, hogy a lengyel-magyar barátságról szóló hangzatos kijelentések csak szavak.

„Még Orbán is berezelt?” – kérdezte Piotr, és sírva fakadt.

Krystyna temeti az Orbánnal kötött szövetséget, de közben jót nevet rajta, mint aki nem lepődött meg.

JaBu1974 is úgy látja, hogy Orbán sosem állt igazán a PiS-es  Kaczyński oldalán.

Mateusz pedig az elkeseredett Orbán-párti barátja orra alá dörgöli, hogy „Az Orbánod egy áruló”

Előkerül a jó öreg „Orbán mondjon le!” lengyel verziója is.

Szemezgessenek önök is a csütörtöki #Orban termésből!

Tovább

Orbán cserben hagyta szövetségesét, Kaczyńskit és a lengyel kormányt

március 9., 16:17 Módosítva: 2017-03-10 07:35:48
69
Donald Tusk lesz az Európai Tanácsa elnöke, jelentette ki Orbán Viktor. Tusk a Fidesz pártcsaládjának az egyetlen közös jelöltje, ezért Orbán is őt támogatja, pedig lengyel szövetségese, Jarosław Kaczyński mindent megtett a volt lengyel miniszterelnök megfúrásáért.

Orbán Viktor az európai uniós tagországok vezetőinek kétnapos csúcstalálkozója előtt beszélt Tusk támogatásáról Brüsszelben. A miniszterelnök kijelentette, mivel a magyar kormányzó pártok – a kereszténydemokraták és a Fidesz is – az Európai Néppárthoz tartoznak, ezért annak egyetlen közös jelöltjét fogja támogatni Magyarország. Az ezzel kapcsolatos vitákat pedig Magyarország meghagyja a lengyeleknek, tette hozzá, írta az MTI.

Tovább

A többsebességes Európa egy figyelmeztetés

március 9., 07:37 Módosítva: 2017-03-09 14:59:21
375
Először ízlelgetik közösen az EU vezetői a többsebességes Európa ötletét a csütörtök-pénteki csúcstalálkozón. Az összejövetel bónusz kérdése: melyik lengyel jelöltre szavaz Orbán Viktor, hogy vezesse az Európai Tanács üléseit?

„Ha új gyerek születik a 27 tagú Európai Unióból a britek kilépése után, akkor az kell, hogy legyen a neve: Egység. Nem pedig az, hogy Többsebességes” – mondta egy magas rangú uniós tisztviselő újságíróknak a csütörtök-pénteki EU-csúcs előtt. Itt először fognak tárgyalni az állami vezetők a konkrét tervekről, hogy merre és hogyan fejlődjön tovább az európai integráció.

A gazdasági válság, a menekültek érkezése, és a britek tavalyi döntése, hogy kilépnek az Európai Unióból, egyszerre érlelte meg az elhatározást az EU vezetőiben, hogy az együttműködés eddigi ötletszerű mélyítése helyett egy tervre van szükség. Egy útitervre, hogy mire szeretnénk használni az Európai Uniót és ezt milyen gyorsan érjük el. El kell dönteni, hogy ki szeretne részt venni az egyre szorosabb együttműködésben, mert eddig egyértelműnek gondolták, hogy mindenki, de mostanra kiderült, hogy ez egyáltalán nem így van.

Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország múlt héten kijelentették: készen állnak szorosabbra húzni a köteléket egymás között, hogy hatékonyabban tudják kezelni a bevándorlást, jobban összehangolják a gazdaságaikat, megerősítsék Európa szociális piacgazdaságát, és megalkossák maguk között a teljes pénzügyi uniót. Hogy pontosan miből állna a szorosabb kötelék, arról nem esett szó, de a britek nélküli EU négy legnépesebb államának a megegyezése például azt jelentheti, hogy idővel egy központ alá vennék a bevándorlási és menedékkérelmek elbírálását és valóban szétosztanák a menekülteket egymás között, együtt írnák az éves költségvetéseiket, ugyanazok a szociális juttatások járnának minden országban, és ugyanazok a banki szabályok lennének érvényesek.

Az Európai Unió „közös értékeken alapszik, a szolidaritáson és a jogállamiságon”, tették hozzá, valószínűleg a közép-európai országokra utalva, ahol nem vesznek át Görögországban és Olaszországban partot ért menedékkérőket, és más a felfogás a joguralomról, mint a nyugat-európai szomszédaiknál. 

Tovább

Az EU nem nézi, hogy mennyit vesztünk Paks II.-vel

március 8., 13:52 Módosítva: 2017-03-10 06:35:05
670
A Paks II.-be tolt állami pénz a többi európai energiacégnek okoz kárt, a Bizottság csak emiatt tiltakozhat. Azért nem, ha egy közpénzből gazdálkodó cég évtizedeken át veszteséggel működik.

Megkérdeztük az európai gazdasági versenyt felügyelő EU-biztost, Margrethe Vestagert, hogy mit gondol arról, hogy az új paksi atomerőmű az Európai Bizottság szerint is veszteséges lesz, és valószínűleg csak úgy tud majd működni, hogy eszeveszett mennyiségű pénzt kell majd beletolni az állami kasszából. Nagyon leegyszerűsítve azt válaszolta, hogy ezzel ő nem foglalkozhat.

Bővebben kifejtve, a dán uniós biztos elmagyarázta, hogy mit csinálhat az Európai Bizottság az ügyben. Először is leszögezte, hogy minden ország olyan erőműre és úgy költi a pénzét, ahogy szeretné. Ezek szerint akkor is, ha az veszteséges.

„Amikor ilyen szerteágazó ügyekkel foglalkozunk, mindig abból indulunk ki, hogy minden egyes tagállamnak joga van hozzá, hogy maga döntse el, milyen energiaforrásokból látja el az igényeit” – mondta.

Aztán eltolta magáról a felelősség egy részét, és elmondta, hogy kik dolgoztak az utóbbi években a Paks II. különböző vizsgálatain.

  • A lengyel Elżbieta Bieńkowska a közbeszerzési eljárások tisztaságát nézi,
  • az energiaügyi biztos, a spanyol Miguel Arias Cañete azt vizsgálja, hogy a biztonsági előírásokat betartják-e,
  • ő pedig azzal foglalkozik, hogy kiderítse, lapátol-e pénzt az állam egy beruházásba, és ha igen, akkor hogy lehet kiengesztelni a piacon működő többi céget, akik emiatt hátrányba kerültek. Ha az atomerőmű mögött ott áll szinte kifogyhatatlan pénzforrásával az állam, nyilván előnybe kerül a többi energiatermelővel szemben, akik csak a bevételükből és piacról fölvett hitelből gazdálkodnak.

A kormány elkötelezte magát, hogy a Paks II. az államtól és a Magyar Villamos Művektől (MVM Csoport) függetlenül működő cég lesz, hogy a kitermelt villamos energiát nem a pult alatt, hanem a tőzsdén és nyílt árverésen adják majd el, és az esetleges nyereségből nem fejleszthetnek és nem terjeszkedhetnek tovább.

A kormánynak a vállalásai alapján úgy gondoljuk, hogy Paks bővítése nem fogja torzítani a piacot.

Az áram egy részét a piacon adják majd el, és mindent elkövetnek, hogy az az időszak, amikor a régi és az új reaktorok egyszerre üzemelnek, és sokkal több energiát fognak termelni, mint amennyit a magyar piac felszív, minél rövidebb legyen, mondta a biztos. Hozzátette: ha akármikor észreveszik, hogy az állam túlkompenzálja a paksi erőművet, azért is kárpótolni kell majd a többi piaci szereplőt.

Sugárveszélyre figyelmeztető szalag a paksi atomerőmű 2-es építményében
Sugárveszélyre figyelmeztető szalag a paksi atomerőmű 2-es építményében
Fotó: Sóki Tamás

Tehát: az Európai Bizottságnak nem feladata, hogy amiatt nézzen a körmére egy beruházásnak, mert veszteséges és rengeteg közpénzbe kerül. Ha Magyarország felvállalja, az a saját döntése és boldoguljon vele, ahogy tud. Csak a többi vállalat ne járjon nagyon rosszul, akik Magyarországon szeretnének áramot eladni, vagy megvennék a Pakson állami pénzből termelt energiát.

Az Európai Unió csak azt nézi, hogy biztonságos-e az atomerőmű, hogy nem zártak-e ki másokat jogtalanul abból, hogy megépíthessék, és hogy nem zavarja-e túlzottan a többi céget az energiapiacon, hogy megépül. Akinek más gondja is van, a kormánynál tiltakozhat.

Tovább

Bevallotta a német EU-biztos, miért éri meg a kelet-európai országokat támogatni

február 28., 17:33 Módosítva: 2017-03-16 10:14:37
1555
A németeknek megéri támogatni a kelet-európai országokat, mert a pénz nagy része az ő gazdaságukba csorog vissza, vallotta be egy interjúban a német EU-biztos.

Egy mondatban összefoglalta az európai gazdaságot mozgató törvényeket Günther Oettinger, a német európai uniós biztos. Az EU-s büdzsé felügyeletével megbízott politikust arról kérdezte a Global Handelsblatt, hogy nem kellene-e megbüntetni Lengyelországot és Magyarországot, amiért nem fogadnak be menekülteket. Milliárd eurókat lehetne megspórolni az uniós költségvetésben, ha nem utalnának nekünk több fejlesztési támogatást, vetette föl a lap.

Günther Oettinger
Günther Oettinger
Fotó: Thierry Monasse / Getty Images Hungary

Az ötlet nem új, korábban a bevándorlásnak leginkább kitett két ország, Olaszország és Görögország vezetői is követelték, hogy ne kapjon annyi pénzt a közösből az a tagállam, amelyik nem hajlandó osztozni a közös európai felelősségen, a menedékkérők befogadásában.

Nem szabad arra használni a költségvetést, hogy azon keresztül szabjunk ki politikai büntetéseket

– tette világossá Oettinger. – A strukturális alapok azért vannak, hogy versenyképesebbé tegyék a gyengébb régiókat. És minden eurónak, amit az EU Lengyelországnak ad, nagy része Németországba jön vissza. A lengyelek arra használják ezt a pénzt, hogy a német építőiparnak adnak belőle megrendeléséket, német gépeket és német teherautókat vásárolnak. Tehát a nettó befizetőknek, mint Németország, az kell, hogy legyen az érdekük, hogy fenntartsák a strukturális alapokat. 

Gazdasági szempontból Németország nem nettó befizető, hanem nettó kedvezményezett.

Nyilvánvalóan nem állnak pontos számítások emögött a kijelentése mögött. Rámutat az EU-s gazdaság fontos dinamikájára, de nagyjából annyira lehet szó szerint venni, mint amikor Lázár János ugyanebből a logikából kiindulva arról beszélt, hogy Magyarország valójában többet veszít az EU-tagsággal, mint amennyit nyer. Akkor tételesen cáfoltuk a magyar kormány állításait.

Günther Oettinger volt az, aki az oroszbarát német üzletember Klaus Mangold magángépén utazott Budapestre tavaly tavasszal.

Tovább

Tizenegy ember védi Európát az orosz propagandától

február 25., 07:31 Módosítva: 2017-02-25 19:30:36
784
Egy alulfizetett kamikaze osztag áll köztünk és Putyin kommunikációs arzenálja között.

Kijevben kilövetik a kóbor kutyákat a májusi Eurovízió előtt, Törökország új kalifátust épít Dél-Ukrajnában, a német Luftwaffe síelni viszi az arab menekülteket, a világ milliomosai, élükön Soros Györggyel meleg politikusokat ültetnek pozíciókba Európában, akik arra kényszerítik a gyerekeket, hogy nemet váltsanak

– ez a múlt heti termés azoknak a tévécsatornáknak és hírújságoknak a kínálatából, amelyek akarva-akaratlanul az orosz propagandába illő tartalmakat terjesztenek Európában. 

Többször írtunk róla az elmúlt hetekben, hogy Oroszország a katonai stratégiájába illesztette „a kommunikációs hadviselést”. Ennek az a legfeltűnőbb következménye, hogy korábban soha nem látott mennyiségben terjednek az álhírek, ferdítések, összeesküvés-elméletek. Egyrészt az orosz állam által ellenőrzött médiában, másrészt oroszbarát külföldi híroldalakon, blogokon, online újságokban jelennek meg az ilyen hírek, amelyek aztán a közösségi hálón több millió emberhez eljutnak. 

A cél, hogy bizonytalanságot, ellenségeskedést, elégedetlenséget szítsanak Európában és Észak-Amerikában, ami például oda vezethet, hogy Moszkvának kedves politikusok kerülnek hatalomra, Nagy-Britannia kilép az Európai Unióból. Csak Magyarországon bőven százezres nagyságrendű a kamuhírek törzsközönsége.

 

Tovább

A paksi bővítés utolsó akadályát bontaná Lázár Brüsszelben

február 21., 12:13 Módosítva: 2017-02-21 16:11:18
3
Ismét Brüsszelbe utazik Lázár János, hogy az uniós kvázi-kormány, az Európai Bizottság tagjaival egyeztessen.

Várhatóan a paksi bővítést akadályozó utolsó uniós eljárás lezárása lesz a legfontosabb téma a Miniszterelnökség vezetőjének február 21-i látogatásán. Az Európai Bizottság már csak azt vizsgálja, van-e állami támogatás a beruházás mögött.

Tovább

Nagyon tévednek, akik a Nyugat halálhírét keltik

február 20., 13:15 Módosítva: 2017-02-20 15:59:58
196
Az Európai Tanács vezetője találkozott az amerikai alelnökkel, és láthatóan megkönnyebbült.

„Nagyon kellett már ez a találkozó – mondta hétfő délben Donald Tusk, az EU politikai irányító testületének a vezetője, miután hosszan beszélgetett a Brüsszelbe látogató Mike Pence-szel, az Egyesült Államok alelnökével. – Túl sok minden történt mostanában ahhoz, hogy úgy tegyünk, mintha minden úgy folytatódna, ahogy eddig volt.” 

Brüsszeli politikai körökben ijedtséget és bizonytalanságot keltett, hogy tavaly novemberben Donald Trumpot választották meg amerikai elnöknek. Trump rögtön az első nyilatkozataiban nekiment azoknak a politikai elveknek, amelyeket Európában megkérdőjelezhetetlennek tartottak: mindenekelőtt, hogy az Egyesült Államok kérdés nélkül garantálja Európa katonai biztonságát. Az új elnök ezzel szemben az észak-atlanti katonai szervezetet (NATO) idejétmúltnak nevezte, és utalt rá, hogy az európai szövetségeseknek fizetniük kell az amerikai védelemért. Az Európai Unió szétesését is megjósolta.

Az EU kormányának, az Európai Bizottságnak a vezetőségében valószínűleg egészen mostanáig nem tudták biztosan, hogy mire számíthatnak az új amerikai kormánytól. A testület elnökéről, a veterán luxemburgi politikus Jean-Claude Junckerről az a hír járja, hogy egészen kétségbe esett, mert Donald Trump az egyetlen fontos politikus a világon, akivel harminc éves miniszteri-miniszterelnöki karrierje során még soha nem találkozott.

Trump nem is személyesen utazott Brüsszelbe, az alelnökét küldte maga helyett, akinek viszont ez az első tengerentúli útja. Jean-Claude Juncker meg is köszönte neki, hogy hozzánk látogatott el először.

 

Tovább

Megvennének minket a britek az EU elleni harcukra

február 20., 07:04 Módosítva: 2017-02-27 22:29:16
1021
A londoni kormány ázsiai és afrikai országoknak szánt segélyből csoportosítana át kelet-európai országokba, a segítségükért cserébe a brit kilépésről szóló tárgyalásokon.

A Sunday Times úgy tudja, hogy a brit kormány tisztviselőinek és magas rangú minisztereinek egy része fejlesztési segélyekkel olajozná meg a kilépési tárgyalásokat az Európai Unióból. Az évi 12 milliárd fontos (több mint 4,3 ezer milliárd forintos) költségvetés egy részét pazarlónak ítélt ázsiai és afrikai projektekről olyan szövetségesekhez irányítanák át, mint Magyarország, Lengyelország és a balti államok. Ez már nem játék: 4 ezer milliárd forint a magyar éves költségvetés negyede.

Tovább

Ezer európai terrorelhárítót képeztek ki Budapesten

február 16., 14:13 Módosítva: 2017-03-16 11:39:41
22

Tudják, hogy melyik az egyetlen európai uniós ügynökség, amelyik Budapesten van? Amelyiknek még a vezetője is magyar? A helyes megfejtés: az európai rendőrakadémia! A hivatalos neve az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL), de ez olyan hosszú, hogy senki nem hívja így.

Tovább

Brüsszel két kötelezettségszegési eljárásban is lépett Magyarország ellen

február 15., 15:51 Módosítva: 2017-02-16 00:49:41
82
Az Európai Bizottság szerint az uniós piac egyik alapkövét sérti, ahogy a külföldi termékeket hátrányba próbálja hozni a kormány. Zajtérképekkel és cselekvési tervekkel is lógunk.

Az EU kvázi-kormánya, az Európai Bizottság felszólítást küldött Magyarországnak (és Romániának), mert a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kiskereskedelméről szóló nemzeti jogszabályaik ellentétesek az uniós joggal.

Tovább

Még nem lefutott ügy a metróbotrány

február 14., 10:20 Módosítva: 2017-03-14 13:02:14
160
Nyilvános a beruházás hibáiról szóló brüsszeli jelentés, nagyjából kiderült, kik a hunyók, hogy mi nem tetszik az Európai Csalás Elleni Hivatalnak. Lebegtetik a milliárdokat, amiket vissza kell fizetnünk. De pontosan miért? És mi jön most? Az összes uniós támogatást visszakérik? Elkölthetjük másra? Perelünk?

Ki mondja, hogy fizessünk?

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (Office de Lutte Anti-Fraude, OLAF) az Európai Unió csalásokkal foglalkozó nyomozóirodája. Ellenőrzi, hogy mire és hogyan szórják el az EU pénzét, és igyekszik felderíteni a szabálytalanságokat. A négyes metró ügyében öt évig nyomoztak, 2012. január végén nyitották meg az aktát, mert több forrásból is gyanúsnak tűnt, ahogy az építkezés zajlik. Az OLAF nemcsak a kormányoknak néz a körmére, hogy elsíbolják-e az uniós pénzeket, az EU saját intézményeiben is nekik kell  kigyomlálni a korrupciót.

Egy belső botrány miatt jött létre a szervezet: akkor váltak függetlenné az unió kormányaként működő Európai Bizottságtól, miután a Bizottság komplett politikai vezetése – a luxemburgi Jacques Santerrel az élen – belebukott egy korrupciós ügybe 1999-ben.

Az OLAF nem valódi ügyészség: nem tehet feljelentést, nem indíthat büntetőeljárást. Azt csak az állami ügyészség teheti meg. Ha telefont szeretne lehallgatni Magyarországon, csak a magyar hatóságtól kaphat rá engedélyt. Viszont joga van betekinteni uniós pénzek elköltéséről szóló dokumentumokba, és interjút kérhet az érintettektől.

Tovább

EU: Teljes gőzre kapcsol a magyar gazdaság

február 13., 13:23 Módosítva: 2017-02-16 11:54:41
39
A tavalyi középmezőnybeli eredmény után a magyar gazdaság 2017-ben és 2018-ban is hasítani fog az Európai Bizottság szerint.

Az Európai Bizottság bemutatta a téli gazdasági előrejelzését. A számítások szerint Magyarország bruttó nemzeti összterméke (GDP) tavaly 1,9 százalékkal nőtt, amivel az uniós középmezőnybe esett a 2015-ös 3,1 százalék után. Idén és jövőre viszont újra teljes gőzre kapcsol, 3,5, illetve 3,2 százalékkal fog nőni.

2017-re a magyar adat a negyedik legjobb Romániáé, Luxemburgé és Máltáé után,
és a 2018-as is az élmezőnyben van.
Tovább

Brüsszelből is látszanak bajok a magyar egészségüggyel

február 10., 15:37 Módosítva: 2017-02-11 07:59:35
40
Az uniós biztos szerint viszont ezek a problémák nem egyediek, és van, ahol jól teljesítünk.

Hatásos helyszínt találtak a „Párbeszéd a polgárokkal” sorozat szervezői az uniós egészségügyi biztos fogadására. Eddig is a Markó utcai mentőközponttal szembeni Budapesti Gazdasági Főiskolára hívták meg az Európai Bizottság egy-egy tagját. Csütörtökön viszont a Vytenis Andriukaitis látogatására érkező polgároknak rögtön a mentősök épületére aggatott táblaerdő verte a fejébe, hogy nem kevés uniós támogatást kapunk egészségügyi célra.

Tovább

Tiszteletben kell tartanunk a menedékkérelmi szabályokat

február 8., 18:37 Módosítva: 2017-02-08 20:38:17
1
Az Európai Bizottság várja a magyar terveket a menedékkérők őrizetbe vételéről. Az uniós szabályok szerint csak kivételes esetben korlátozhatják a menedékkérőket a szabad mozgásukban, a magyar kormány minden esetben őrizetben tartaná őket.

„Minden tagállamtól megköveteljük, hogy tartsa tiszteletben a közösen elfogadott szabályokat, és be fogjuk tartatni a nemzetközi előírásokat is” – mondta az EUrologusnak Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke. Arra kértük, hogy reagáljon a magyar kormány terveire, amelyek szigorítanák a menedékkérők fogadására vonatkozó szabályokat.

Kovács Zoltán kormányszóvivő hétfőn Londonban egy magyar és brit újságírókkal tartott beszélgetésen említette, hogy nem engednék szabadon mozogni a Magyarországra érkezett menedékkérőket.

„A jövőben azok a migránsok sem mozoghatnak korlátozás nélkül Magyarország területén, akik hivatalos menedékjogi kérvényt nyújtanak be, egészen addig, amíg döntés nem születik arról, hogy jogosultak-e politikai menedékjogra vagy menekültstátusra. Korábban ugyanis visszaélések történtek az elbírálási rendszerrel, sokan még folyamodványuk megvizsgálása előtt Németországba, Nagy-Britanniába vagy az észak-európai országokba utaztak tovább, kihasználva a schengeni övezet nyújtotta lehetőségeket” – idézte a kormányszóvivőt az MTI.

A menedékkérelmek elbírálását és a menedékkérőkkel való bánásmódot nemzetközi és európai uniós normák is szabályozzák, egy ilyen változtatást a többi EU-s országgal egyetértésben lehet csak életbe léptetni.

„Várjuk, hogy elkészüljenek a magyar tervek, akkor fogunk csak válaszolni, ha látjuk magát a javaslatot”  –  mondta  Frans   Timmermans.

 

Tovább

Egyre ferdébbeket ferdít a kormány az Oroszország elleni szankciókról

február 6., 11:26 Módosítva: 2017-02-06 18:50:55
313
Már mással magyarázzák, hogyan jött ki az elmaradt orosz export miatti veszteség, de ezzel is gondok vannak. Orbán Viktor egy olyan gázmegállapodásról beszélt úgy, mintha nem lenne, amit épp Budapesten kötöttek és Szijjártó Péter is dicsért.

Már Vlagyimir Putyin budapesti látogatása előtt sem volt világos, hogy a külügyminisztérium szerint mennyire károsítják hazánkat az Oroszország elleni uniós kereskedelmi szankciók. A tárca 6,5 milliárd dolláros veszteségről beszélt, és ezt visszhangozta Orbán Viktor is az orosz elnök látogatásakor.

Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor budapesti találkozója február 2-án
Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor budapesti találkozója február 2-án
Fotó: Ajpek Orsi
Tovább

Épül a Tusk Tower: Trump egyesítheti Európát

február 3., 20:51 Módosítva: 2017-03-16 10:24:07
199
„Európának a saját lábára kell állnia” – ez volt az összegzése az EU állam-, és kormányfőinek, akik pénteken Máltán vitatták meg, hogyan befolyásolják Donald Trump amerikai elnök EU-, és NATO-ellenes kirohanásai Európa jövőjét és biztonságát.

A héten nagy felháborodás váltott ki EU-s körökben Trumpnak a muszlim országrokra kivetett beutazási tilalma. Brüsszelt az is megrengette, hogy Trump rendszeresen beszél az EU széthullásáról, támogatja a Brexitet, és az észak-atlanti katonai szövetséget, a NATO-t idejét múltnak tartja. 

Európában ez azért verte ki a biztosítékot, mert úgy tűnik, az új amerikai elnök felrúgja azt a hetven éve működő transzatlanti rendszert, ami az európai béke és jólét alapja volt.  

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke erről írt, amikor a héten Európára leselkedő „kockázatként” írta le Trumpot az EU vezetőinek küldött levelében. 

 

Tovább