Megindult a verseny az EU-elnökséget dobó britek miatt

július 20., 12:56 Módosítva: 2016-07-20 20:07:58
23
Bár kedden a magyar kormány is bejelentkezett az EU-elnökségre a soros britek helyére, úgy tűnik, Észtország viszi el a posztot arra a fél évre.

A brit kormány nem kívánja betöltetni az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét – közölte szerdán a Downing Street az MTI beszámolója szerint. Nagy-Britannia az eredeti menetrend szerint 2017 második felében látta volna el a fél évre szóló tisztséget, de Theresa May miniszterelnök hivatalosan értesítette Donald Tuskot, az Európai Tanács elnökét, hogy a kormány lemondja az EU-elnökséget.

Úgy tűnik, a britek 2017 második félévében esedékes soros uniós elnökségét Észtország viheti el – írta névtelen EU-s forrásokra hivatkozva az MTI. A balti ország fél évvel később töltötte volna be a soros elnöki tisztséget.

Az Európai Unió Tanácsában a tagállamok szakminiszterei ülnek össze. Az ő beleegyezésük nélkül semmilyen jogszabály nem születhet az EU-ban. A döntéseiket Brüsszelbe kiküldött diplomaták, és a minisztériumokból havi-kétheti rendszerességgel kiutazó szakemberek készítik elő munkacsoport-üléseken és nagyköveti találkozókon. A soros elnökséget adó tagállam diplomatája vezeti ezeket az üléseket, és az ő politikusaik elnöklik a miniszteri megbeszéléseket. Az elnökség állítja össze a féléves napirendet, ők határozzák meg, melyik témának szentelnek több, melyiknek kevesebb időt. Az elnökség diplomáciai erőfeszítéseik kellenek ahhoz, hogy vitatott ügyekben megállapodás szülessen a tagállamok között, illetve a tagállamok és az Európai Parlament között. A Tanács jelenlegi elnöke Szlovákia.

Tovább

Mit meg nem tesz a kormány egy jó kis kínai hitelért!

július 18., 17:53 Módosítva: 2016-07-19 07:18:50
49
A külügy szeretné, ha Kína még többet fektetne be Magyarországon, viszont úgy látszik, cserébe nem árt Brüsszelben védeni az agresszívan terjeszkedő kínaikat.

A magyar külügyminiszter bár nem mondja ki, hogy üzleti érdekek diktálják Magyarország Kína melletti kiállását Brüsszelben, az azért elég feltűnő, hogy ugyanaznap hangsúlyozza a hazai kínai befektetések fontosságát, amikor kijelenti, hogy az Európai Uniónak nem szabad beleszólnia a Kína és a Fülöp-szigetek közötti területi vitába.

Peking a Dél-kínai-tengeren mesterséges támaszpontokat hoz létre, hogy rátehesse a kezét a víz alatt sejtett nyersanyagokra és ellenőrzése alá vehesse a tengerszakaszon át húzódó kereskedelmi útvonalat. Ez utóbbi az egyik legfontosabb a világon, ez köti össze Európát Kelet-Ázsiával.

 

 A Fülöp-szigetek egy hágai választottbíróságon támadta meg a nemzetközi jogilag kétes kínai akciót, és megnyerte a pert. A bíróság kimondta, hogy Kínának nincs történelmi joga a dél-kínai-tengeri területekhez, és megsértette a Fülöp-szigetek szuverenitását, amikor ottani zátonyokon terjeszkedett. Kína nem ismeri el a döntést, az Európai Uniónak viszont ebben a helyzetben a nemzetközi jog szigorú betartása mellett kellene föllépnie. 

Tovább

David Cameron, a hős

július 17., 13:08 Módosítva: 2016-07-18 08:54:41
152
Miért olyan vidám David Cameron, és miért tapsolta állva a frakciója a búcsúbeszéde után? Mert ő a toryk hőse.

David Cameront állva tapsolta a konzervatív frakció a brit parlament alsóházában, miután megtartotta az utolsó beszédét szerdán. Vidáman köszönt el, viccelődött. „Egykor én voltam a jövő” – mondta mosolyogva, lehuppant a padra és a tory képviselők mind felpattantak és ovációban törtek ki. Két nappal előtte dúdolva vonult be a Downing Street 10-be, miután megtartotta egyik utolsó sajtótájékoztatóját. 

Mire fel a nagy vidámság és az ünneplés? Éppen elvesztett egy népszavazást, és le kellett mondania! A megoldás, hogy David Cameron személye másodlagos a játékban, amit játszott. A csapat számít, és a csapat, a konzervatív párt 2010 óta nyerésben van. 

David Cameron a konzervatív párt hőse, nem a brit népé. 2010-ben, 13 ellenzékben töltött év után, a párt történetének legmélyebb válságából hozta vissza kormányba a torykat: ez három zsinórban elvesztett választást jelent. Már uniós témával lett pártelnök is: 2005-ben azzal az ígérettel nyert, hogy a pártnak nagyobb hangot ad az Európai Parlamentben, és kilépteti a brit delegációt a német-francia irányítás alatt álló Európai Néppártból.

 

Tovább

Kínának behajolva trollkodjuk szét az EU külpolitikáját

július 17., 08:19 Módosítva: 2016-07-18 07:57:48
132
A szélsőbaloldali görögökkel kézenfogva gáncsolgatta a magyar kormány az EU közös fellépését az illegálisnak minősített kínai terjeszkedés ellen.

Magyarország két másik tagállammal együtt majdnem megtorpedózta, hogy az Európai Unió állást foglaljon a Kína és a Fülöp-szigetek közötti tengeri vitában. Peking a Dél-kínai-tengeren sziklákat, zátonyokat és szigetecskéket homokkal kibővítve támaszpontokat hoz létre, hogy rátehesse a kezét a víz alatt sejtett nyersanyagokra.

Csakhogy a kiemelkedések többségére más országok is igényt tartanának, köztük a Fülöp-szigetek. Manila egy hágai bíróság elé terelte az ügyet, és neki adtak igazat. (A konfliktusról bővebben itt, az ítéletről itt lehet olvasni.) Kína már a kezdetektől vitatta a törvényszék joghatóságát, és előre hadihajókat vezényelt a környékre.

Tovább

Brexit: kőkemény tárgyalófelet kapott Brüsszel

július 15., 10:37 Módosítva: 2016-07-20 21:19:34
24
Boris Johnsonnal talán még jobban járt volna az EU, de idén valószínűleg nem kezdődnek el az egyeztetések.

Belemenős tárgyalásokat ígér az új brit kormány összetétele. Theresa May miniszterelnök sokak meglepetésére a brit népszavazási kampány kilépéspárti hangadóját, Boris Johnsont tette külügyminiszterré. A diplomatikus viselkedésre nem sokat adó politikus kinevezését az USA-ban például röhögéssel fogadták, és több uniós tisztviselőt kiakasztott Boris megjelenése. „A brit humor nem ismer határokat” – reagált az európai parlamenti liberálisok vezetője, Guy Verhofstadt. Az Európai Bizottság kettes számú embere, Frans Timmermans nagyjából a kinevezéssel egy időben tett ki egy blogbejegyzést, amiben kilépéspártiak szemére vetette, hogy „a rasszizmus határán” billegő megjegyzésekkel kampányoltak. Boris Johnsonra gondolt, aki Barack Obamáról azt mondta: „félig kenyai” származása folytán „őseiből fakadó ellenszenvet” érez a Brit Birodalom iránt, amelynek Kenya is a gyarmata volt.

Az elefántot kinevezték a porcelánbolt eladójává

A volt londoni polgármester viselkedése időnként olyan, mint a frizurája. Az még talán a kisebbik baj, hogy nem szabad sporteszköz közelébe engedni, mert akkor német politikusokat fejel nekifutásból tökön, japán gyerekeket gyalul a földbe, brit csemetéket rúg fel vagy épp fennakad egy drótkötélpályán. A nagyobbik, hogy hajlamos félresikerült jópofáskodásra és hülye megjegyzésekre, amelyek miatt rasszizmust szoktak kiáltani. Hillary Clintont „szadista nővérhez” hasonlította, de nyert már a török elnököt sértegető versíróversenyen is, lepöcsverőzve őt, és a kínaiaknak azt dörgölte az orra alá, hogy a népsportjuknak számító pingpong brit eredetű.

Tovább

Ennyire érdekli az Európai Bizottságot a magyar népszavazás

július 13., 14:07 Módosítva: 2016-07-13 20:07:09
51
Ha majd szükség lesz rá, állást foglalunk, mondta a migrációért felelős uniós biztos. Előtte bejelentette, hogy egységes menekültfogadási szabályokat vezetnének be az unióban, nemzeti mozgástér nélkül.

„Hadd ismételjem meg, amit korábban mondtam: ez egy belpolitikai ügy” – mondta a kvótanépszavazásról az EU migráció- és menekültügyi biztosa, amikor szerdán erről kérdezték. Dimitrisz Avramopulosz elismerte, hogy a referendumnak „van köze ahhoz, amit együtt Európában eldöntöttünk”, de arra figyelmeztetett, hogy ennek a döntésnek Magyarország is része. „Ha a pillanat eljön és úgy ítéljük meg, hogy erre szükség van, az Európai Bizottság majd állást foglal” – pöccintette le a kérdést.

Tovább

Uniós balhé készül a Közgép kizárásából

július 12., 11:04 Módosítva: 2016-07-13 07:22:14
144
Nagy bírság lehet belőle, hogy Simicska Lajos cége egy ideig nem indulhatott közbeszerzéseken.

Óriási büntetés lehet abból, hogy a Közgépet korábban kizárták az összes magyarországi közbeszerzésből – írja a Világgazdaság.

A céget hivatalosan azért büntették ilyen keményen tavaly júliusban, mert a Közbeszerzési Döntőbizottság szerint hamis adatokat szolgáltatott egy kikötőépítési projektnél. Az ügynek így bár formálisan semmi köze sincs ahhoz, hogy a vállalat tulajdonosa, Simicska Lajos elég emlékezetes módon összeveszett Orbán Viktor miniszterelnökkel, de a cég kizárásának időzítése azért eléggé árulkodó.

Tovább

Most akkor hátba szúrta a baloldal Magyarországot?

július 11., 17:05 Módosítva: 2016-07-12 10:21:20
260
A Fidesz elutasította az egyik betelepítést emlegető jelentést, a másikat ugyanaznap megszavazta. Nehéz ügy a szavazási matek az Európai Parlamentben.

Az Európai Parlamentben (EP) a baloldali magyar képviselők megszavaztak egy olyan javaslatot, amely új adót irányoz elő a migránsválság kezelésére és pénzbüntetést azoknak az államoknak, amelyek elutasítják migránsok kényszerbetelepítését – mondta Hollik István, a KDNP országgyűlési képviselője budapesti sajtótájékoztatóján szombaton.

Dömötör Csaba , a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára felháborítónak tartotta, hogy a magyar baloldal egy olyan állásfoglalást támogatott az EP-ben, amely alapján pénzbüntetéssel sújtanák Magyarországot akkor, ha nem fogadja el a kényszerbetelepítést, idézte tőle az MTI.

A költségvetésről szólt a jelentés

Nem egészen erről volt szó a múlt szerdai szavazáson. A saját kezdeményezésű jelentés, ami nem kötelező az unióra nézve, csak az EP véleményét tartalmazza, nem irányozott elő új adót és nem a kényszerbetelepítésről szólt.

 

Tovább

Brüsszel: Négy hét után be kell engedni a menedékkérőket

július 11., 14:33 Módosítva: 2016-07-12 00:04:32
32
Nem ütközik uniós jogba a magyar napi limit a menedékkérelmek leadására, de egy hónapnál tovább nem lehet kint tartani az embereket.

A kedd éjfél óta hatályos új magyar menedékjogi szabályozás értelmében naponta csak harmincan adhatják be Magyarországra a kérelmüket. Ez azzal jár, hogy a többi menedékkérő hetekig várakozik a határon, a tranzitzóna szerb oldalán.

Az Európai Bizottság szóvivője, Natasha Bertaud emlékeztette az EUrologust, hogy Magyarország ellen már most is zajlik egy kötelezettségszegési eljárás, amiért a menedékjogi szabályok egyes elemei ellentmondanak az uniós jognak.

A tranzit zónák kezelésére azonban szabad kezet ad a tagállamoknak az EU-s jog: Magyarország dönthet arról, hogy milyen eljárás keretében vizsgálja meg a kérelmek tartalmát. A kikötés annyi, hogy a magyar hatóságoknak kötelező megvizsgálni minden kérelmet, amit leadnak a határon. „Ha négy héten belül nem születik döntés, a menedékkérőt be kell engedni a tagállam területére, hogy feldolgozhassák a kérelmét” – írta az Európai Bizottság.

Mivel a kerítés mindkét oldala a magyar határon belül van, a tagállam területére való beengedés sem feltétlenül jelenti azt, hogy a határőrök a kerítésen is átengedik az embereket.

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) szerbiai képviselete pénteken aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a szerb-magyar határon várakozó migránsok száma két nap alatt megduplázódott. Többen arról számoltak be, hogy a magyar határrendészek „visszazavarták” őket Szerbiába. A szerbiai ENSZ képviselet 120 olyan emberről tud, aki hiába próbálkozott, nem tudta átadni a menedékkérelmét a magyar hatóságoknak.

Ausztria februárban vezetett be limitet: ott legfeljebb 80 kérelmet fogadnak be naponta.

Szóljon hozzá az EUrologus  Facebook-oldalán !  

Tovább

Balog-Navracsics csörtét hozott a kormány romakonferenciája

július 8., 17:01 Módosítva: 2016-07-09 00:42:46
112
Balog Zoltán miniszter és Navracsics Tibor magyar EU-biztos összeakasztották a bajszukat, Farkas Flórián lemondta a szereplést, és kötekedő cetlik is előkerültek a roma stratégia évfordulójára rendezett budapesti konferencián.

Öt éve javasolta a 2011-es magyar EU Tanács-elnökség, hogy az Európai Unió külön stratégiával próbálja javítani a romák helyzetét. Az évforduló alkalmából rendezett pénteki konferencián számos hazai eredményt sorolt fel Balog Zoltán.

Az emberi erőforrások minisztere szerint a magyarországi romáknál egy kivétellel (a tankötelezettség korhatárának leszállítása miatt a középfokú oktatási részvétel terén) minden téren javultak a statisztikák, a relatív jövedelmi szegénység például közel öt százalékkal csökkent. Egy év alatt megduplázták a hátrányos helyzetű gyerekeknek segítő, uniós forrásból épült Biztos Kezdet Gyerekházak számát, emellett tanodákat, képzéseket, ösztöndíjakat hoztak létre.

Mik azok a Biztos Kezdet Gyerekházak?

A Biztos Kezdet Házakban a hátrányos helyzetű családokból a szülők közösen, szakemberekkel együtt foglalkozhatnak a 3 évnél fiatalabb gyerekeikkel, és minden segítséget megkaphatnak. Ezt tényleg szinte szó szerint kell venni – egyikük például annak örült egy, a programot bemutató kisfilmben, hogy az épületben moshat, amíg a kicsik elvannak, mert erre otthon nem lenne lehetőség. A korai neveléssel meg lehet akadályozni, hogy már az elején lemaradjanak a gyerekek, és ez Czibere Károly, az EMMI szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára szerint nagyon jó befektetés, mert egy kutatás alapján később több mint kétszeres hasznot hajt.

A Biztos Kezdet Házak 2003-ban civil kezdeményezésként indultak, a létrehozásuk 2007-2013-ban kezdett felpörögni európai uniós támogatással, 2015-től az összeset az állam tartja fenn. Csak Magyarországon van ilyen program az EU-ban, állítja az EMMI.

Egy tehénre is több pénz ad az EU

Az Európai Bizottság élből kikötötte, hogy a roma keretstratégia egy fityinggel sem adhat többet a közös költségvetésből, mint ami egyébként járna, ezért a kezdeményezés a már meglévő forrásokat próbálja hatékonyabban felhasználni. A cél, hogy a tagállamok nemzeti stratégiákat kidolgozva külön foglalkozzanak a helyzettel, és közösen, egymástól is tanulva próbáljanak cselekedni, összehangoltabban elköltve a meglévő pénzt.

Több civil szervezet sem ájult be az eredményektől, amikor június végén értékelték a programot, szerintük az EU egy tehénre is többet költ, mint a romákra, és a tagállamok minden évben nagyjából ugyanazt írják a beszámolóikba, már ha egyáltalán leadják.

Tovább

A mestertroll máris bejelentkezett Nigel Farage helyére

július 6., 14:17 Módosítva: 2016-07-06 18:52:55
21
EU-baráttá változtatná a brexitért kampányoló brit UKIP-et a pókermilliomos litván képviselő.

Nehéz lesz az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának (UKIP) olyan szórakoztató trollt találnia vezetőnek, mint a nemrég lemondott Nigel Farage. Aggodalomra viszont semmi ok, mert máris bejelentkezett egy méltó utód: a pókerasztaltól az Európai Parlamentbe átülő Antanas Guoga.

A nagyszájú litván liberális eddigi munkásságát már korábban is bemutattuk kemény EP-képviselő rovatunkban, és ennek ismeretében nem is nagyon csodálkozunk a mostani húzásán.

Tovább

A brexit üzenet volt, csak nem tudják megfejteni

július 6., 12:00 Módosítva: 2016-07-06 16:03:48
51
A jobb- és a baloldal is a saját régi politikájában látja a megoldást az Európai Unió újragondolásában. Ezek viszont pont ellentmondanak egymásnak.

Ha egyvalamiért megérte megtartani az uniós tagságról szóló brit népszavazást, az az, hogy a kilépéspártiak váratlan győzelme után az Európai Unió politikusai elkezdtek gondolkodni rajta, hogyan képzelik az európai közösség jövőjét. Érik a felismerés, hogy nem lehet a napi rutinmunkát folytatni világos cél nélkül, hogy mire szeretnénk használni az Európai Uniót a következő évtizedekben.

Az első megoldás, amire rátaláltak az Európai Parlament eheti strasbourgi vitáján, azok a saját pártjaik régi üzenetei, amelyek új erővel törtek a felszínre. A jobboldal hangosabb része beállt a „nemzetállamok Európája” retorika mögé, a baloldal és a liberálisok pedig éppen hogy felgyorsítanák az integrációt.

Tovább

A néma gyereket az anyja is leszavazza

július 5., 13:01 Módosítva: 2016-07-05 17:28:09
44
Az Európai Bizottság szánalmas kommunikációja is hibás, hogy a brit választók elhitték az unióról terjesztett hazugságokat. Jean-Claude Junckernek vállalnia kellene a felelősséget.

A német kormány nyomás alatt tartja az Európai Bizottság fejét, Jean-Claude Junckert, hogy mondjon le – írta vasárnap a Sunday Times. Valószínűleg arra számítottak Berlinben, hogy a luxemburgi politikus magától is felismeri a felelősségét abban, hogy tizenhétmillió brit uniós állampolgár könnyedén nemet mondott az európai közösségre, amelynek ő elnökli a vezető intézményét. Azt az intézményt, amely a kilépési kampány fő célpontja volt, és amelyik hagyta, hogy az európai országok feje fölött döntéseket hozó antidemokratikus testületként állítsák be. 

A brit szavazók persze nem az Európai Bizottságról mondtak ítéletet elsősorban, de az EU-ról élő általános tudatlanság tette lehetővé, hogy a nemmel szavazók beleképzeljenek bármit, amit a kampány és előtte az euroszkeptikus brit bulvármédia évtizedeken keresztül belehazudott.

És hogy a választók nem tudnak semmit arról, hogy valójában hogy működik egy intézmény, aminek nem sokkal több a feladata, mint hogy előkészítse és betartassa az európai gazdaság szabályait, az

hatvan év fennállás és évente kommunikációra költött eurómilliók után egyszerűen szégyen.

Az Európai Bizottság elhibázott kommunikációja segített benne, hogy a brüsszeli uniós intézmények sötét felhőbe burkolózó képe kialakuljon a köztudatban, nemcsak az Egyesült Királyságban, hanem az egész kontinensen. A Bizottság kommunikációs stratégiája ugyanis a hárítás: „minél kevesebbet mondunk, annál kisebb baj érhet minket”. Igaz, hogy épp a brit EU-képviselet volt, amelyik külön oldalon cáfolta a gombaként szaporodó tévhiteket, de ez olvasottságban nyilván a nagy lapok közelébe se érhetett.

Miután pedig Jean-Claude Juncker két évvel ezelőtt átszervezte és központi irányítás alá vette a Bizottság kommunikációs szolgálatát, még a korábbinál is kevesebb magyarázatot hajlandóak kipréselni magukból az intézmény vezetői arról, hogy mi a tervük, mit gondolnak az európai eseményekről, és néha arról is, hogy bizonyos ügyek hogyan működnek a Bizottságon belül.

 

Tovább

A brexit felélesztette az ősrégi uniós vitát

július 4., 16:51 Módosítva: 2016-07-05 10:21:17
22
Az EU jövőéért folytatott csata múlt héten kezdődött meg, amikor David Cameron brit kormanyfő elköltötte utolsó vacsoráját a meglehetősen fagyos hangulatú EU-csúcson és távozott.

Az Egyesült Királyság kilépése a klasszikus, évtizedek óta csócsált uniós vitát élesítette ki, és tette kézzelfoghatóvá: hogyan tehetik az európai projekt támogatói hatékonyabbá, demokratikusabbá az EU-t? Ha beindul a szorosabb integráció, vagy ha a nemzetállamok kerülnek előtérbe, és lebontanak néhány uniós kompetenciát.

Tovább

Két ügyben is elmeszelte a magyar kormányt az EU bizottsága

július 4., 13:31 Módosítva: 2016-07-04 18:07:08
277
Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj és a dohánytermék-értékesítést terhelő adó sérti az uniós szabályokat az Európai Bizottság szerint.

Az Európai Bizottság arra jutott, hogy a magyarországi élelmiszerlánc-felügyeleti díj és a dohánytermék-értékesítést terhelő adó szembe megy az uniós előírásokkal. Az ok, hogy az egyre emelkedő sávos (progresszív) díjszerkezet előnyöket biztosít az alacsony forgalmú vállalkozásoknak a versenytársaikkal szemben.

Tovább

Villámjelentés Brüsszelből

július 1., 23:34 Módosítva: 2016-07-02 08:42:29
22

Hideg van. És esik.

Nem kevesebb, több feladatot adnánk az EU-nak

július 1., 15:53 Módosítva: 2016-07-01 20:31:42
246
A magyarok 82 százaléka úgy gondolja, hogy ami összeköti a különböző tagállamok állampolgárait, az fontosabb, mint ami elválasztja őket.

Az EU harcoljon a terrorizmus ellen, csökkentse a munkanélküliséget, lépjen föl az adócsalás ellen, és oldja meg a migrációs válságot – az európaiak többsége szerint ezekre kellene elsősorban koncentrálnia az Európai Uniónak, derült ki egy pénteken közzétett Eurobarométer közvélemény-kutatásból.

Az Európai Parlament megrendelésére 27 969 ember részvételével készített felmérésben arra voltak kíváncsiak, hogy a jelenleginél nagyobb vagy kisebb szerepet vállaljon az EU bizonyos területeken a tagállamok állampolgárai szerint.

 

Tovább

A brexittel jönne a Jobbik európai áttörése?

július 1., 10:21 Módosítva: 2016-07-01 12:16:03
7
Átrendezi az európai parlamenti erőviszonyokat a britek kilépése, az euroszkeptikusoknál és EU-elleneseknél lesz nagy kavarodás.

Alaposan átrendezi az Európai Parlamentet a brexit. A briteknek jelenleg 73 képviselőjük van: bár ők szinte biztosan maradhatnak, amíg hivatalosan nem sikerül lezárni a tárgyalásokat a brit kilépésről, de utána távozniuk kell. Ez valószínűleg a következő, 2019-es EP-választás előtt történne.

Tovább

Egy lépéssel közelebb, hogy a törököket az EU-ba beengedjük

június 30., 17:38 Módosítva: 2016-07-01 07:49:50
15
A pénzügyi és költségvetési politika összehangolásáról kezdtek tárgyalásokat Ankarával. Az EU-Törökország együttműködés éles viták tárgya.

Törökország közel harminc éve húzódó európai uniós csatlakozása jelentősen felgyorsult az elmúlt hónapokban, miután Ankara beleegyezett, hogy visszatartja az EU felé tartó bevándorlókat és menedékkérőket.

A török-uniós alku értelmében már idén eltörölhetik a turistavízumot a török állampolgároknak a Schengen-zónába való beutazásra, összesen hatmilliárd eurós támogatást kapnak az ott élő menekültek életkörülményeinek javítására, és egy újabb fejezetet nyitnak meg a török uniós csatlakozási tárgyalásokban. Erre került most sor: a 33-as, pénzügyi és költségvetési politikára vonatkozó fejezetnek csapják föl a fedelét.

Összesen 35 fejezet van. Öt másiknak is felgyorsították az előkészítését: az energiapolitikáról, az alapjogokról, az igazságügyről, az oktatásról és kultúráról, kül- és biztonságpolitikáról szóló fejezeteknek, derül ki az Európai Bizottság júniusi jelentéséből

A soha véget nem érő török csatlakozás

Törökország 1987-ben jelentkezett teljes jogú tagságra, 1999 óta tagjelölt, 2005-ben kezdték meg a tárgyalásokat az uniós joganyag átvételéről. Eddig 16 fejezetet nyitottak meg, és csak egyet, a tudományos és kutatási együttműködésről szólót zárták le.

A csatlakozási folyamat részben a nem szűnő görög-török feszültség, elsősorban a megosztott Ciprus problémája miatt halad rendkívül lassan. Az EU-tag Ciprus északi része 1974 óta török megszállás alatt áll, a török országrész nem tagja az uniónak, és csak Ankara ismeri el önálló államként.

 

Tovább

Soros: A brit kilépés mégsem végzetes

június 30., 12:26 Módosítva: 2016-06-30 17:32:56
146
Évente legalább 30 milliárd eurót kellene elköltenie az EU-nak közös menekültpolitikára a magyar származású üzletember szerint, mert ennél is többet veszíthetünk, ha nem teszünk semmit.

Közgazdasági alapozó kurzust tartott Soros György az Európai Parlamentben csütörtök délelőtt John Keynes tanításának szellemében. A költségvetési, külügyi, emberi jogi és fejlesztési szakbizottság ülésén arról beszélt, hogy alapvetően elhibázott az unió megszorításokra alapuló költségvetési politikája, és óriási kihagyott ziccer, hogy az EU nem használja az első osztályú (AAA) hitelminősítését arra, hogy hitelből növekedést generáló beruházásokat finanszírozzon.

„Nem tudják magukat kispórolni az eladósodottságból. Csak kinőni lehet belőle” – mondta, az eurózóna lemaradására utalva, ami a gazdasági válságból való kigyógyulást illeti. Nem lehet egy háztartás mintájára irányítani nemzeti költségvetéseket, és az EU költségvetését sem. Növekedésre van szükség, ehhez pedig a lekötetlen munkaerőt kell aktiválni és a cégek elcsalt adóbefizetéseit visszanyerni, később pedig összeurópai adók kivetésére is sor kerülhet, de legelőször kormányzati beruházások kellenek, hogy beindítsák a növekedést. Ehhez hitelt kell fölvenni, és teljesen természetes, hogy ha nem tudunk mindent visszafizetni. Soros kritizálta a német nemzeti banknak az uniós pénzügypolitikát uraló hozzáállását, miszerint egyedül az infláció jelent veszélyt a gazdaságra. Ehhez képest most deflációs válsággal nézünk szembe.

Tovább

Ha a britek közös piacot akarnak, el kell fogadniuk a bevándorlókat

június 29., 17:52 Módosítva: 2016-06-30 09:07:11
364
A britek akkor sem fogják tudni kint tartani az uniós munkavállalókat, hogyha kilépnek az EU-ból. Még az is lehet, többe kerül majd nekik a közös piaci tagság, mintha bent maradtak volna.

Nincs „à la carte” választható egységes piaci részvétel az Európai Unióból való kilépésről döntő Nagy-Britannia esetében sem – szögezte le Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az unió 27 tagállama vezetőinek szerdai informális brüsszeli megbeszélései után.

Azt mondta: a 27 tagállam vezetői egyetértettek abban, hogy az uniós egységes piachoz való hozzáférés feltétele, hogy Londonnak a személyek mozgásának szabadságát is el kell fogadnia, számolt be az MTI.

Tusk kifejtette:

ha megmarad a tőke és az áruk szabad mozgása, a szolgáltatások szabadsága, akkor a személyek szabad mozgásának sem szabad elmaradnia.

Orbán Viktor is arról beszélt a találkozó után, hogy a visegrádi országokkal közösen azért fog kiállni, hogy azok a magyarok, csehek, szlovákok és lengyelek, akik a briteknél akarnak tanulni vagy dolgozni, ezután is megtehessék.

 

Tovább

Nagy-Britannia (ki)lép. De hova is?

június 29., 11:38 Módosítva: 2016-06-29 22:09:21
109
A brit választók a referendum eredményével olyan homályba lökték bele országukat, ami legfeljebb távolról látszik rózsaszínben. A kilépés mellett szavazók egy elharapózó közhangulatnak adtak hangot, a jövővel aligha vetettek számot.

A szabad érvényesülés meséje

Az ómódi közgazdaságtani mese szerint Nagy-Britannia üdve és jóléte termelékenységétől és kereskedelmétől függ. A Brexit legendáriumában ez a mese él tovább. A szabadjára engedett szabályozatlan országban a vállalkozó nép tevékenyebb, munkája eredményesebb. Az Európai Unióból való kilépés felszabadítja a brit gazdaságot, és új társadalmi lendület veszi kezdetét.

A valóságban hol vagyunk ettől a mesétől? A nemzeti jövedelem nem más, mint alig áttekinthető szabályozások terméke. Szabályrendszerek szükség esetén erőszakos betartatása élteti a pénzügyi szektort, a közoktatást, az egészségügyi ellátó rendszert, a szellemi tulajdon kereskedelmét, a bonyolult technológiai termékek gyártását és a környezetvédelmi ipart egyaránt.

futurologus banner

Az Európai Unióhoz való tartozás egy sor ilyen jövedelemtermelő kötöttségbe való befizetés. Ezeket csak más hasonló megállapodás, szabály- és erőszakrendszerekkel lehet helyettesíteni.

Ennek a liberális európai szabályrendszernek része a munkaerő szabad beáramlása is, amely a munka árának leszorításával a fenti nagy szabályrendszerek minden haszonélvezőjének további hasznot hoz. Felfelé hajtja az ingatlanárakat, lenyomja az élelmiszer és a közszükségleti cikkekét. Ezekért jó brit polgárnak lenni, alsó középtől felfelé. Hivatalban dolgozónak, menedzsernek, tulajdonosnak, örökösnek egyaránt.

Tovább

Zengett a brüsszeli kocsmában a Ria, ria, Hungária!

június 27., 12:32 Módosítva: 2016-06-28 00:58:17
119
Öröm volt a belga szurkolók között a magyar válogatottnak drukkolni.

Tömve volt a brüsszeli söröző belgákkal, vörös-fekete szerelésben, ördögszarvas hajpánttal, fekete-sárga-piros mikrofonfej parókákkal, és a hely kellős közepén szurkoltunk mi: hét vagy nyolc magyar, a vasárnapi magyar-belga Eb-nyolcaddöntőn. Hogy ne lehessen minket eltéveszteni, volt nálunk magyar zászló Puskás Ferenc arcával, és nagyon hangosan eresztettük a biztatást a csapatnak.

Egy belga tenger közepén fújtuk, hogy Király Gabi a legnagyobb király, és elfértünk! Nem néztek le minket, nem kötöttek belénk, sőt örültek, hogy ott vagyunk, ettől lett valódi a játék. Tiszteletet parancsolt, hogy ilyen lelkesen drukkolunk az esélytelenebb csapatnak.

Annyira nem volt lefutott a meccs, hogy amikor a második félidő elején a magyar válogatott beszorította a belgákat a saját térfelükre, húsz percre kicsit megfagyott a levegő. Csak mi örültünk, és fogadtuk a berezelt pillantásokat. A belgáknak egyébként sem kenyere a nagyképűsködés, és itt sem fölényeskedve szurkoltak, hanem izgultak, hogy mi lesz a vége. Brüsszelben is nézték az előző három magyar meccset, és féltek, hogy lehet meglepetés. 

Nem lett, de már azért bőven megérte végignézni a játékot, hogy ilyen emelt fővel szurkolhattunk. Pár magyar, nem is ismertük egymást, az örömünnepet ülő belgák között. Akik a meccs végén sorban odajöttek hozzánk gratulálni, hogy szépen játszottunk. Köszönjük a csapatnak ezt az élményt!

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán  !

Szerdán már a britek nélkül ülnek össze a tagállamok

június 27., 08:43 Módosítva: 2016-06-27 15:51:28
22
Kedden és szerdán EU-csúcstalákozó lesz Brüsszelben. Nem számítanak arra, hogy David Cameron most nyújtja be a kilépési kérvényt.

Kedden csúcstalálkozóra gyűlnek össze az uniós állami vezetők Brüsszelben. David Cameron brit miniszterelnök az aznapi munkavacsora alatt számol be a terveiről.

 

Tovább

A brüsszeli magyar nagykövet videón üzent a belgáknak a meccs előtt

június 26., 11:00 Módosítva: 2016-06-26 17:46:04
53
Megtiszteltetés számunkra, hogy Magyarország Belgium ellen játszik a nyolcaddöntőben, mondja Nagy Zoltán.

Hollandul és franciául is üzent a belgáknak Nagy Zoltán, a brüsszeli magyar nagykövet a vasárnapi belga-magyar meccs előtt egy videóban a Facebookon.

„Kedves Belga Barátaink!
Igazi megtiszteltetés számunkra, hogy Magyarország Belgium ellen játszik majd a labdarúgó Európa-bajnokság nyolcad döntőjében most vasárnap Toulouse-ban. A Vörös Ördögöknek kiemelkedő játékosai vannak, akikre Belgium minden polgára büszke lehet. De mi magyarok is büszkék vagyunk a csapatunkra, amely – fantasztikus csapatszellemének köszönhetően – első helyen jutott tovább csoportjából. Szurkoljunk csapatainkért sportszerűen most vasárnap és győzzön a jobbik!”

Jogi agyrém a brit kilépés

június 25., 13:45 Módosítva: 2016-06-26 09:54:37
60
Mi lesz például a hétéves költségvetéssel, a 2017-es soros brit EU-elnökséggel, a náluk található uniós ügynökségekkel?

Iszonyatosan bonyolult aprómunka vár azokra, akiknek majd szét kell szálaznia az Európai Unió és az Egyesült Királyság kapcsolatát. Túl azon, hogy például el kellene dönteni, egyáltalán milyen lesz a jogi viszonyuk a jövőben, olyan kevésbé szem előtt lévő apróságok is vannak, amik miatt rengeteget kell majd vakarnia a fejét mindkét félnek. Még az Európai Bizottság szakértői is csak szűkszavúan válaszolgattak az újságíróknak tartott brüsszeli techikai eligazításon, amikor a részletekről kérdezték őket.

Tovább

De Gaulle-nak igaza volt: a britek mindig kilógtak

június 25., 09:53 Módosítva: 2016-06-25 17:35:33
444
Mire rájöttek, hogy mégis beszállnának az európai integrációba, már késő volt. A kilépés mai okai közül sokat maguknak köszönhetnek.

Anglia valójában elszigetelt. Kapcsolatai, piacai, ellátási vonalai a legkülönbözőbb és sokszor a legmesszebbi országokhoz kötik. Minden tekintetben nagyon jellegzetes és nagyon eredeti szokásai és hagyományai vannak.

Ezek Charles de Gaulle több mint ötven évvel ezelőtti szavai, a francia államférfi a legendás brit egyediség hangsúlyozásával ahhoz igyekezett diplomatikus érveket felhozni, hogy miért nem támogatta 1963-ban Nagy-Britannia felvételét az EU elődjeként működő Közös Piacba. A brit euroszkeptikusok most teljes egyetértésben idézik ezt: lám, de Gaulle-nak igaza volt, az Egyesült Királyság történelmi különállása miatt soha nem volt, nem lehetett integráns része az „európai projektnek”.

De Gaulle valóban hevesen ellenezte és 1969-es lemondásáig teljes sikerrel akadályozta is az emiatt aztán csak 1973-ban megvalósult brit csatlakozást. Az európai integráció akkori élharcosának számító Franciaországnak több oka is volt rá, hogy ne lelkesedjen a brit csatlakozásért.

Mindenekelőtt féltették a saját vezető szerepüket, de az angolszászokkal szemben gyanakvó de Gaulle attól is tartott, hogy az Egyesült Királyság az USA „trójai falova” lenne a Közös Piacban. (Ezen egyébként érdemes elgondolkodni például az Edward Snowden által leleplezett információgyűjtési programban játszott szerepük után.) A mostani kilépési döntés tükrében azonban a francia elnök legfontosabb, és utólag is bőven megalapozottnak tűnő félelme az volt, hogy a túl hamar beengedett britek hátráltatni fogják a még szorosabb integrációt, az erőteljesebb páneurópai politikát.

Tovább

Szétszakadhat az Egyesült Királyság, és csak maguknak köszönhetik

június 24., 20:58 Módosítva: 2016-06-25 11:24:14
2195
A skót és az északír nemzeti párt már bejelentette, hogy népszavazásra készülnek az Egyesült Királyságból való elszakadásról. Londonban petíció indult, hogy kiváljanak az országból. Földrengés indulhat a Brexit után.

Maga alatt vághatta a fát az Egyesült Királyság. Azzal, hogy kilép az EU-ból, egyben Angliától is leválaszthatja a többi országrészét – sőt, akár fővárosát is –, mert ők köszönik, de jól megvoltak uniós tagokként.

Az Egyesült Királyság négy fő nemzetből jön össze: Angliából, Wales-ből, Skóciából (ezek együtt adják Nagy-Britanniát) és Észak-Írországból. Az utóbbi kettőben az a közös, hogy a tegnapi népszavazáson mindegyikben uniópárti többség volt, úgyhogy sokan lehetnek zabosak, amiért az akaratuk ellenére kivonszolhatják őket az angol falusiak az EU-ból. Wales-ben is csak kis különbséggel győzött a kilépés.

Ehhez jön hozzá, hogy alapból sem mindenki boldog az Egyesült Királyság részeként, főleg az utóbbi időben egyre öntudatosabb skótok és a protestánsok ellen évtizedekig gyakran terrormódszerekkel polgárháborút vívó északír katolikusok.

Tovább

Semmitmondó levélben nyugtatja Juncker a Brüsszelben dolgozó briteket

június 24., 13:45 Módosítva: 2016-06-25 08:46:24
42
Szabály szerint csak uniós állampolgárok dolgozhatnak az európai uniós intézményekben. Több ezer brit van állásban az Európai Bizottságban, Juncker kora délután emailben nyugtatta őket, hogy segít nekik. Azt nem írta egyértelműen, hogy maradhatnak, viszont a levélből kitűnik, hogy aggódik a következő hetek eseményei miatt.
Tovább

Eldőlt: a britek kilépnek az Európai Unióból

június 24., 07:58 Módosítva: 2016-06-25 17:08:14
7729
Valóra vált az EU rémálma: a brit szavazók szoros eredménnyel, de leszavazták az uniós tagságot. Újra kell gondolni az európai integrációt, de Nagy-Britannia jövője is bizonytalanná vált. A csütörtöki népszavazás után óriási a bizonytalanság, a font 31 éves mélypontra zuhant.

Magyar idő szerint csütörtök éjjel 11-kor véget ért a mindent eldöntő népszavazás az Egyesült Királyság EU-tagságáról.  Már több korai eredményből is az látszott, hogy a kilépéspártiak az előrejelzéseknél erősebbek lehetnek, és eldőlt, hogy a britek kilépnek az EU-ból. A népszavazás napjának alakulását és az eredmények beérkezését itt olvashatja vissza percről percre>>>

51,9-48,1 lett a vége

Az elmúlt hetekben volt, hogy megerősödtek a kilépést támogatók, azonban az utolsó felmérésekből úgy tűnt, hogy a végén a maradást támogatók lehetnek kis többségben, és a fogadási oldalakon is a tagság fenntartását valószínűsítették. A piacokon is az látszott, hogy nem gondolják igazán reális lehetőségnek a Brexitet.

Exit poll ugyan nem volt, de a YouGov napközben készített felmérése is azt jósolta, hogy győznek az EU-pártiak, és hasonlóan gondolta Nigel Farage, az euroszkeptikus UKIP és így a Brexit-kampány vezetője is. Később azonban nem győzött egyre finomítani álláspontján, míg reggelre eljutott egy győzelmi beszédig is.

Ugyanis már több korai eredményből is az látszott, hogy a kilépéspártiak az előrejelzéseknél erősebbek lehetnek. A kérdés a végletekig megosztotta a briteket, ami abból is kitűnt, hogy a kilépéspárti területeken a vártnál nagyobbat nyertek a brexitesek, míg London és több nagyváros viszont erősebb bástyája maradt az EU-pártiaknak. Azonban szinte végig a kilépés hívei vezettek, és végül 51,9-48,1-re döntöttek Nagy-Britannia EU-tagságának megszüntetéséről.

A Brexit győzelme után Cameront 80 kilépéspárti párttársa nyílt levélben arról próbálta meggyőzni, hogy maradjon miniszterelnök, és próbálja megőrizni a stabilitást. Nem véletlenül lenne ennyire sietős a pártegyesítés a toryknak, a kampány ugyanis a végletekig megosztotta a kormányzó Konzervatív Pártot. Cameron bejelentette, hogy a népszavazás eredménye miatt lemond, de a kormány októberig, a toryk országos kongresszusáig hivatalban marad. Utódjának kell majd megkezdeni a tárgyalásokat a kilépésről az EU-val.

Tovább