Az Európa Tanács leállítaná a CEU- és a civil törvényt

tegnap, 22:03 Módosítva: 2017-04-28 11:39:11
275
Nem lenne szabad addig alkalmazni, amíg alkotmányjogi véleményt nem mond róla a Velencei Bizottság.

Az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlése felszólította Magyarországot, hogy függessze föl a civiltörvény parlamenti vitáját, és ne ültesse át a gyakorlatba a felsőoktatási törvényt, amíg az ET alkotmányjogi tanácsadó testülete, a Velencei Bizottság nem véleményezi azt.

Egy csütörtökön elfogadott határozatban a strasbourgi közgyűlés arra is kérte a magyar hatóságokat, hogy a két törvényről kezdeményezzenek nyilvános párbeszédet a civil társadalommal és a nemzetközi szervezetekkel.

Az 1949-ben létrehozott Európa Tanács védi a demokráciát, az emberi jogokat és a jogállamiságot Európában. Az Európai Uniónál jóval több, 47 tagállama van, szinte a teljes európai kontinenst lefedi. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése évente négyszer ülésezik. 636 tagból áll, őket a nemzeti országgyűlések küldenek a strasbourgi székhelyű szervezetbe. Magyarországot hét küldött képviseli, a magyar delegációt a fideszes Németh Zsolt és a szocialista Mesterházy Attila vezeti.

A civiltörvény kapcsán a közgyűlés hiányolta, hogy a törvényjavaslat vitájába nem vonták be a hazai nyilvánosságot, hogy túl súlyos szankciókat ír elő – például, hogy egy civil szervezetet bezárathatnak, ha nem tartja be a szabályokat – és hogy nem vonatkozik minden nem-kormányzati szervezetre, például a sportszervezetekre és egyházi szervezetekre.

Az Európa Tanács ülése április 25-én.
Az Európa Tanács ülése április 25-én.
Fotó: Vincent Kessler / Reuters

„A közgyűlés egyetért azzal, hogy átlátható kell, hogy legyen, milyen forrásokat használnak a civil szervezetek. Azt a gyanúsítást azonban elfogadhatatlannak tartja, hogy a civil szervezetek külföldi érdekcsoportokat szolgálnak, és veszélyeztethetik egy ország nemzetbiztonságát és szuverenitását pusztán azzal, hogy évente egy bizonyos összegnél nagyobb külföldi támogatást kapnak” – írták.

Fájlalták a magyar vezető tisztségviselők gyanúsító és megbélyegző retorikáját is, amely megadta a törvényjavaslat körüli vita alaphangját.

„A dinamikus civil társadalom az alapköve mindegyik demokratikus társadalomnak – mondta a határozat felelőse, a dán szocialista képviselő, Mogens Jensen, és felajánlotta, hogy az Európa Tanács a teljes szakértelmével a magyar törvénhozó rendelkezésére áll, hogy helyrehozzák a törvényjavaslatot, mielőtt túl késő lenne.

Tovább

Soros György nem ott érkezett Junckerhez, ahol várták

tegnap, 12:59 Módosítva: 2017-04-28 10:26:47
887
Az Európai Bizottság függetlenül dönt a Közép-európai Egyetem ügyében, nem befolyásolja őket Soros György, szögezte le az üzletember látogatása előtt a testület szóvivője.

Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker csütörtök délben találkozott a Nyitott Társadalom Alapítvány elnökével, Soros Györggyel – jelentette be az uniós testület szóvivője. Nemcsak a Közép-európai Egyetemről beszélgetnek, hanem Ukrajnáról is, mondta.

Juncker személyesen nyomon követi az ukrajnai békefolyamatot, amelyben az Európai Bizottság döntő szerepet vállal, ezért kerül szóba a találkozón Ukrajna, tette hozzá.

Soros György nem azon a bejáraton érkezett az Európai Bizottság épületébe, ahol a vendégek szokás szerint be szoktak lépni, és ahol fényképeket lehet készíteni róluk. A szokásos déli sajtótájékoztatón meg is kérdezték a Bizottság szóvivőjét, hogy miért zárták be az üvegajtót is, amelyen keresztül lehetett volna látni az érkező vendéget.

Margaritisz Szkínasz szóvivő azt válaszolta: meglepetten hallja, hogy ez történt, mert ez nem szokás. Később a fülére szóltak, hogy az emeleten biztosítottak szervezett fotólehetőséget, és bejelentette, hogy valószínűleg nem maradt több hely, ezért maradhatott le róla az érdeklődő újságíró.

Juncker maga dönti el, hogy kivel találkozik

Orbán Viktor miniszterelnök kedden a szemére vetette az Európai Bizottságnak, hogy állami vezetőknek kijáró tisztelettel fogadják Soros Györgyöt. Elmondta, hogy pénzügyi spekulánsnak tartja, aki abból gazdagodott meg, hogy más embereket tett tönkre.

„Az elnök saját maga, egyedül dönt róla, hogy kivel találkozik, és nem szokása, hogy másokkal megvitassa a napirendjét – reagált erre Szkínasz. – Ők ketten nagyon régóta ismeri egymást, ezért semmi különösen drámai nincs abban, hogy találkoznak.” A kérdésre, hogy befolyásolja-e az Európai Bizottság álláspontját a Közép-európai Egyetem és a magyar felsőoktatási törvény ügyében Soros György véleménye, leszögezte, hogy az Európai Bizottság teljes függetlenségben hozza a döntéseit, különösen, ha az európai piacot érintő szabályok betartatásáról van szó.

Soros György találkozik négy másik uniós biztossal is a héten: a finn Jyrki Katainennel (munkahelyteremtés, gazdasági növekedés), a cseh Vĕra Jourovával (igazságügy), a portugál Carlos Moedassal (kutatáspolitika) és a holland Frans Timmermansszal (európai alapjogok).

 

Tovább

A lex CEU-ról kell számot adnia Orbánnak Brüsszelben

Index
április 26., 14:47 Módosítva: 2017-04-28 05:34:53
588
  • Magyarországról vitáztak az Európai Parlamentben
  • Az ülés előtt jelentették be, hogy kötelezettségszegési eljárás indul Magyarország ellen a CEU miatt
  • Az ülésen Orbán Viktor azt mondta: az EU-val és egy pénzügyi spekulánssal van a vita, de nem akarják átírni az EU szabályait
  • Szerinte a CEU létét nem veszélyezteti semmi, Magyarország a kerítéssel a svédeket és németeket védi, az EU pénz pedig nem könyöradomány
  • Frans Timmermans az Európai Bizottság alelnöke keményen beolvasott Orbánnak, és ízekre szedte a nemzeti konzultáció kérdéseit
  • Az Európai Néppárt elnöke és több képviselője is bírálta, de nem várható, hogy a Fideszt kizárják
  • Az euroszkeptikus Nigel Farage meghívta Orbánt a brexitklubba, Orbán azt válaszolta: az EU a szabadság földje és ott is akarnak maradni 
  • A szerdai EP-vita után készítendő állásfoglalásról május 1-jén szavaznak a képviselők
  • Orbán szerint a Bizottságnak jogi, technikai aggályai vannak, amikre választ fognak adni

Eljárás indul Brüsszelben a CEU-törvény miatt

április 26., 12:39 Módosítva: 2017-04-26 20:22:31
2731
A szabad szolgáltatásnyújtás elvét korlátozhatja a felsőoktatási törvény, ez ütközik uniós jogba.

Figyelmeztető levelet küld a magyar kormánynak az Európai Bizottság, mert az április elején elfogadott felsőoktatási törvény indokolatlanul szigorú feltételekhez köti a külföldi egyetemek működését Magyarországon. Ez az első szakasza annak az eljárásnak, amelyet uniós kötelezettségek megszegése miatt indít az Európai Unió ellenőrző szerve.

A törvény arra kötelezi a budapesti Közép-európai Egyetemet, hogy csak akkor adhat ki amerikai diplomát, ha amerikai kampuszt is nyit, illetve, ha az amerikai kormány nemzetközi egyezményben járul hozzá az egyetem működéséhez Magyarországon. A jogszabály minden más külföldi egyetemre is hasonló korlátozásokat vezet be. 

Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság egyik alelnöke jelentette be szerda délben, hogy megindul az eljárás. „Alapos jogi elemzésnek vetettük alá a törvényt, amelyek alapján főként a szolgáltatásnyújtás és a letelepedés szabadságát korlátozza” – mondta röviden, és hozzátetette, hogy az uniós alapjogok betartatásáért felelő másik alelnök, Frans Timmermans beszél majd a részletekről az Európai Parlamentben. Délután három órakor kezdődik „a Magyarországi helyzetről” szóló vita, ahol Orbán Viktor is felszólal majd.

Az Európai Bizottság nem a Közép-európai Egyetem miatt indít eljárást, hanem mert olyan problémákat lát a törvényben, amelyek általában korlátozhatják a felsőoktatási intézmények működését az Európai Unióban.

A magánpiaci oktatási intézményekre is vonatkozik az az európai uniós alapelv, hogy a szolgáltatások szabad mozgását csak nagyon indokolt esetben lehet korlátozni az EU-ban. Az Európai Bizottság úgy gondolja, hogy a törvény túlságosan korlátoz, amikor például megszabja, hogy egy egyetemet hogyan hívhatnak, illetve, hogy csak akkor végezhet külföldön is oktatási tevékenységet, ha az anyaországában is végez hasonlót.

A Világkereskedelmi Szervezet (WTO) szabályaiba is ütközhetnek ezek a megkötések, ami miatt pedig az EU-nak kell tartania a hátát a világszervezet felé. A WTO-ban az Európai Bizottság képviseli az egész Európai Uniót, és a kereskedelmi biztos, a svéd Cecilia Malström háttérbeszélgetéseken már most jelezte, hogy változtatni kellene a magyar szabályokon, ha az EU el akarja kerülni a konfliktust a WTO-val.

Egy hónapon belül válaszolnia kell a kormánynak

A magyar kormánynak egy hónapon belül reagálnia kell a Bizottság aggályaira egy hivatalos levélben. A magyar válasz fényében ezután eldöntik, hogy van-e rá szükség, hogy változtassanak a törvényen. Ha igen, akkor a Bizottság egy következő levélben felszólítja majd a kormányt, hogy végezze el a módosításokat. Újabb két hónapja lesz rá a kormánynak, hogy rendezze a helyzetet. Ha nem teszi, az Európai Unió Bíróságára kerül az ügy.

A nemzeti konzultáció félrevezető

Az Európai Bizottság elkészítette a válaszait a nemzeti konzultáció állításaira is, amelyek sok helyen „nem felelnek meg a valóságnak, és félrevezetőek – mondta Dombrovskis. – Fontos, hogy helyretegyük a dolgokat, és közzétegyük a saját válaszainkat a kérdőívre” – jelentette ki.

A civil szervezetekről szóló törvénytervezettel is foglalkozik az Európai Bizottság, de eljárást egyelőre nem indít, különösen, hogy a törvényt még el sem fogadták. Problémákat itt is látnak: a tőke szabad mozgását korlátozhatja a törvény. Az egyik tervezett előírás az, hogy azok a magyar civil szervezetek, amelyek évente több mint 7,2 millió forint támogatást kapnak külföldről, külföldről támogatott szervezetnek minősülnek, és ezt a jogállást be kell jelenteniük.

FRISSÍTÉS!!!

A Fidesz délután szűkszavú, egy mondatos közleményben reagált a kötelezettségszegési eljárás kezdeményezésére. Teljes terjedelmében közöljük:

Vajúdtak a hegyek, és egeret szültek.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Tovább

Miért is nekem kell megállítani Brüsszelt?

április 25., 07:50 Módosítva: 2017-04-25 21:17:18
612
A Fidesznek és a kormánynak több, mint száz embere dolgozik Brüsszelben, ők nem tudják megállítani?

Tegyük fel egy pillanatra, hogy az Európai Unió javaslatairól szóló nemzeti konzultáció és az „Állítsuk meg Brüsszelt” plakátkampány nemcsak pofonegyszerű propaganda, ami arra való, hogy ellenségképet teremtsen, és lelkesítse a Fidesz saját szavazótáborát. Tegyük fel, hogy tényleg szükség van minden magyar ember támogatására ahhoz, hogy megvédjük a rezsicsökkentést, kiverjük Brüsszel fejéből az új adókat, elkergessük a migránsokat és megtarthassuk az elmúlt években teremtett új munkahelyeket.

DSZZS20170404001
Fotó: Szigetváry Zsolt

Ha így van, hogyan fog az segíteni, ha befut Budapestre egymillió felhúzott magyar állampolgár válasza? De főleg, miért nekünk kell megállítani Brüsszelt, amikor a Fidesznek és a kormánynak közel kétszáz embere dolgozik az unió fővárosában? Ők közelebb is vannak, jobban is értenek hozzá, hogy miről van szó, és ráadásul pontosan ez a dolguk!

 

Tovább

CEU-rektor Brüsszelben: Hagyjanak minket békén, jó?

április 25., 07:19 Módosítva: 2017-04-25 17:50:08
588
A CEU rektorát nem érdeklik Orbán Viktor politikai céljai, csak azt kéri, hogy az egyetemét hagyják működni.

„A kérésünk lényege, hogy hagyjanak minket békén, hadd csináljuk, amit az egyetemek csinálnak!” – mondta Michael Ignatieff, a Közép-európai Egyetem rektora Brüsszelben hétfő este. A Brüsszeli Szabadegyetem (ULB/VUB) meghívására vett részt egy beszélgetésen az egyetem francia és holland nyelvű részlegének a rektoraival, 150-200 fős nemzetközi hallgatóság előtt. 

„Nem politikai intézmény vagyunk, hanem egy valódi egyetem. Izgalmas dolgokat tanítunk, például középkori történelmet és mikroökonómiát” – magyarázta, hogy miért teljesen érthetetlen, amikor a magyar kormány Soros Györggyel vívott háborújának egyik szereplőjeként tekintenek a Közép-európai Egyetemre.

„Büszke vagyok rá, hogy Soros úr pénzügyi támogatást adott az egyetem működéséhez. Csodálom őt, magyar hazafinak tartom. De ő nem ad nekem utasításokat. – szögezte le. – Az egyetem 21 fős kuratóriumának tartozom felelősséggel. A kurátorok olyan egyetemekről jönnek, mint Oxford, Berkeley, a Stanford és a Columbia.” 

Nem hagyott kétséget afelől, hogy politikai támadásnak tartja a magyar felsőoktatási törvény módosítását, amely előírja a Közép-európai Egyetem számára, hogy csak akkor adhat ki amerikai diplomát, ha az Egyesült Államokban is kampuszt alapít, és ha az USA egy Magyarországgal kötött nemzetközi szerződésben támogatja az egyetem működését. Ha nem teljesítik ezeket a feltételeket, 2018. szeptembertől nem vehetnek fel új hallgatókat az amerikai rendszerű képzésekre. A rektor azt mondta, hogy a kormány nem konzultált velük, mielőtt módosították a törvényt.

A Central European University (CEU) New York államban be van jegyezve oktatási intézményként, de ott nem folytat tevékenységet. Az egyetemi munkát a CEU nevében is a budapesti Közép-európai Egyetem végzi. „Egy identitásunk van, de két útlevelünk – magyarázta a rektor. – Most az egyik útlevelet el akarják venni.” Úgy látja, hogy a kormány szeretné ellehetetleníteni, hogy amerikai diplomát is kiadhasson az iskola. Leszögezte, hogy erről a jogukról nem fognak lemondani, és azt is bizonyosan állította, hogy az egyetem nem fog bezárni. 

 

Tovább

Egyre több a vitánk az EU statisztikai hivatalával

április 24., 13:50 Módosítva: 2017-04-24 17:34:17
42
Továbbra is beszámíttatnák az államháztartásba Matolcsyék alapítványainak bizonyos manővereit és az Eximbankot.

Továbbra is vitában áll az uniós statisztikai hivatal a magyar kormánnyal az államadósságról és a költségvetési hiányról. A helyzet nem egyedi, az Eurostat két másik tagállam adataihoz is fenntartásokat fűzött az április 24-i jelentésében, de hazánknál több problémát is felvetettek.

Tovább

Bedőlt Orbán európai forradalma?

április 23., 00:00 Módosítva: 2017-04-24 09:19:51
471
Eddig nem sok látszott a politikai földrengésből, amit Orbán Viktor jövendölt. Vagy még csak most jön?

„Meggyőződésem, hogy 2017 a lázadás éve lesz”

jelentette ki Orbán Viktor tavaly év végén. A miniszterelnök a több fontos európai országban választásokat hozó év előtt fogta a vonalzóját, és rátette arra az egyenesre, amit Donald Trump győzelme és a brexit jelölt ki.

Tovább

Erdoğan aduja miatt lapíthat az EU

április 21., 13:40 Módosítva: 2017-04-25 21:44:20
102
A török népszavazás miatt berágtak Brüsszelben, de a menekültügyi alku miatt valószínűleg nem lesz nagy tiltakozás.

Valószínűleg alaposan megbonyolítja a múlt heti török népszavazás az ország amúgy sem egyszerű viszonyát az Európai Unióval. Az igenek szűk győzelme jelentősen kiszélesíti az elnök jogköreit, Recep Tayyip Erdoğan államfő így lényegében teljhatalmat szerezhet.

Tovább

Nem tetszik a civilek vegzálása az ET-nek

április 20., 13:53 Módosítva: 2017-04-20 15:41:08
71
Az MTI mintha egy-két helyen elfelejtette volna megemlíteni Magyarország nevét az Európa Tanács emberi jogi jelentésében.

Európa továbbra is a demokrácia "világítótornya" a világban, de az utóbbi években a kontinens számos országában romlott a jogállamiság helyzete, figyelmeztetett csütörtökön közzétett jelentésében az Európa Tanács (ET).

Tovább

Hányféleképp üzenhet Orbánnak az EU? - itt vannak a lehetséges forgatókönyvek

április 18., 13:24 Módosítva: 2017-04-18 18:01:28
246
Kirúgja a CEU-törvényen kiakadó Európai Néppárt a Fideszt? Eljárás indul a migránsok miatt? Nem küldenek több pénzt? Néhány lehetőség, hogy üzenhetnek az Európai Unióból a magyar kormánynak.

Orbán Viktor megint a legforróbb téma lett a brüsszeli sajtóban a húsvét utáni uborkaszezonban. Ezen a héten az eurokraták és a politikusok szokás szerint szabadságra mennek, nincs kit kérdezgetni, az idő pont a legmegfelelőbb a találgatásra, hogy mit tehet a magyar kormánnyal az Európai Unió, ha elszánja magát a cselekvésre.

A Politico szerint Orbán Viktor évek óta szúrja Európa szemét, és Brüsszelben már igencsak fogy a türelem a magyar miniszterelnökkel szemben. Öt forgatókönyvet vázolt föl a lap, hogy mi történhetne, ha lenne rá politikai akarat.

 

Tovább

Jobbról, majd balról is ütötték az EU-t

április 12., 13:56 Módosítva: 2017-04-12 21:53:28
73
Négy egykor vagy jelenleg is aktív politikus között rendeztek vitát az Európai Unió jövőjéről. A fideszes Németh Zsolt felmondta az ismert fideszes kritikákat, míg az LMP-s Schiffer András ezzel vitába szállt, de más problémákat azért említett.

Nehéz lett volna baloldali elfogultsággal vádolni az előadók zömét a Közép-Európa Társaság április 11-i vitáján, amelyet az Európai Unió jövőjéről rendeztek. A megszólalók szinte mindegyikét valahogyan Fidesz-kormányhoz lehetett kötni:

  • Bod Péter Ákost gazdasági főtanácsadóként,
  • Németh Zsoltot külügyminisztériumi államtitkáraként, jelenlegi parlamenti képviselőként
  • és Jeszenszky Gézát nagykövetként.
  • Egyedül Schiffer András lógott ki a sorból, bár az LMP alapítója volt a TASZ ügyvivője, amikor a mára sorosista ügynöknek kikiáltott szervezet Orbán Viktort védte bíróságon.
Tovább

Brüsszel válaszolni fog Orbán EU-ellenes kampányára

április 12., 13:45 Módosítva: 2017-04-12 20:11:15
293
Az Európai Bizottság válaszol a magyar nemzeti konzultáció szerintük hazug állításaira, és kérdőre vonja kormányt. Eljárás egyelőre nem indul.

Az előírások szintjén nincsenek rendszerszintű fenyegetésnek kitéve az európai értékek Magyarországon, mondta Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke szerdán. A jövőkép viszont, amit a kormány felvázol Magyarországról, szerinte nyugtalanító.

Timmermans megismételte, hogy vizsgálatot indít az Európai Bizottság a magyar felsőoktatási törvény előző heti módosításával kapcsolatban, amely sokak szerint bezárással fenyegeti a budapesti Közép-európai Egyetemet (CEU). Az alelnök arról is beszélt, hogy az Európai Bizottság saját válasszal fog előállni a magyar kormány Állítsuk meg Brüsszelt! nevű kampányára.

Emellett az összes Magyarországgal kapcsolatos ügy, amelyek az uniós intézmények asztalain összegyűltek az elmúlt hónapokban, aggasztják a Bizottságot, ezért politikai párbeszédet kezdenek a magyar hatóságokkal.

A következő hónapban felpörgetik a cigányok oktatásban való diszkriminációjáról szóló kötelezettségszegési eljárást, válaszolnak a nemzeti konzultáció hazugságaira, kiértékelik, hogy a felsőoktatási törvény sérti-e az európai szabadságjogokat, nagyon odafigyelnek a civil szervezeteket megbélyegző törvénymódosításra, és megkérdezik Orbán Viktortól, hogy merre szeretné elvinni az országot. 

Az uniós biztosok mind egyetértettek, hogy most már indokolttá vált, hogy az európai alapértékek védelmében az összes rendelkezésükre álló eszközt bevessék a Magyarországgal kapcsolatos ügyekben, de egyelőre nem teszik meg.

Timmermans többször kiemelte, hogy a magyar hatóságok mindig hajlandóak voltak a párbeszédre, és arra számít, hogy ez most sem lesz másként. Arról, hogy Orbán Viktor nem tisztel a nyugati demokráciákban alapvetőnek számító értékeket, és illiberális államot épít, azt mondta:  természetesen joga van a magyar vezetésnek olyan irányba vinni az országot, amilyenbe szeretné. De most már nagy szükség van rá, hogy tisztázzák, mik Orbán céljai.

Az illiberalizmus fontos politikai tényező Európában, mondta. Egy sokszínű és nyitott társadalom képe azért ijeszt meg sokakat, mert egy fenyegetésnek fogják föl, pedig nem az. Világos, hogy politikai és kulturális különbségek vannak közöttünk, de a jövő a sokszínűség. Azt mondta, keményen harcolt érte holland politikusként, hogy bővítsék az Európai Uniót a kelet-európai tagállamokkal, mert történelmi felelősségnek érezte, hogy a kelet és a nyugat többé ne jelentsenek erkölcsi kategóriákat. Úgy látszik, hogy ennek a munkának még messze nincs vége.

 

Tovább

Többről van szó Brüsszelben, mint a CEU

április 12., 08:54 Módosítva: 2017-04-12 14:05:06
448
Magyarország összes Európai Uniót érintő ügyét elemzi szerdán az Európai Bizottság. Lehet, hogy a kormány szeretné kiprovokálni az eljárást Magyarország ellen.

Nemcsak a magyar felsőoktatási törvény módosításáról tárgyalnak szerdán az európai uniós biztosok Brüsszelben. A civil szervezetekre vonatkozó szabályok tervezett szigorítása, az „állítsuk meg Brüsszelt” nemzeti konzultáció, a migrációs politika és a jelenleg futó kötelezettségszegési eljárások együtt lesznek a terítéken az Európai Bizottság politikai vezetőségének az ülésén.

Az  EU-s jogszabályokat betartató testület főnökei azt próbálják majd megállapítani, hogy mennyire egyeztethető össze a magyar kormány tevékenysége az európai értékekkel.

 

Tovább

Szokatlan nyíltsággal beszélt a magyar demokráciáról egy EU-biztos

április 10., 12:59 Módosítva: 2017-04-12 14:02:35
89
A magyar emberek feladata, hogy felszólaljanak a változásért, monda Věra Jourová.

Az Európai Bizottságtól szokatlan nyíltsággal beszélt a magyarországi demokrácia helyzetéről az igazságügyi biztos, Věra Jourová. A cseh centrista-liberális politikus hétfőn a Bruxinfo kérdésére azt mondta az elmúlt napok magyarországi eseményeiről:

„Örülök, hogy azt látom, hogy az emberek bátrak, nyitottak, kiállnak a véleményükért és hallatják a hangjukat. Az Európai Bizottság erre biztatja az embereket. Adminisztratív lépések, kötelezettségszegési eljárások nem segítenek túl sokat.

Az uniós tagállamok polgárai kell, hogy felszólaljanak a változásért.

A felsőoktatási törvény módosításáról még zajlik a vizsgálat, szögezte le, de a saját véleménye az, hogy mivel vannak olyan kitételei, amelyek egyetlen oktatási intézményre vonatkoznak, ezért nem felel meg a jogszabályokkal szembeni alapvető elvárásnak: hogy általánosak legyenek.

Szerdán tárgyalja a biztosok testülete a törvényt. Ennek kapcsán kijelentette: éppen itt az ideje, hogy az Európai Bizottság foglalkozzon Magyarországgal, mert aggasztó fejleményeket látnak.

A New York Times arról kérdezte, mit szól hozzá, hogy Magyarország bevallottan illiberális demokráciát épít. 

„A jelenlegi kormány szabad választások után kezdte a munkáját. Fareed Zakaria azt írta, hogy a szabad választások néha olyan rezsimeket juttatnak hatalomra, amelyek nem liberálisak.

A szabad választások önmagukban nem jelentenek garanciát. 

A független bíróságnak is végeznie kell a dolgát.”

Hozzátette: attól félek, hogy Magyarországon igyekeznek csökkenteni a civil társadalom erejét és befolyását, és igyezekeznek csökkenteni a politikai pluralizmust.

Jourová az Európai Unió éves jelentését ismertette az EU-s országok igazságügyi rendszereiről. Magyarországgal kapcsolatban azt mondta: a tavalyi eredményekből nem látszik, hogy károsodott volna az igazságszolgáltatás függetlensége, és nincsenek aggasztó jelek. Ennek ellenére attól tart, hogy a jövőre megjelenő felmérés más képet mutat majd.

 

Tovább

Az oktatási államtitkár Brüsszelbe utazik CEU-ügyben

április 7., 13:31 Módosítva: 2017-04-08 14:33:10
324
Palkovics László kedden az Európai Bizottságban tárgyal a felsőoktatási törvényről.

A felsőoktatásért felelős államtitkár, Palkovics László kedden Brüsszelbe látogat, és találkozik az Európai Bizottság első alelnökével, Frans Timmermansszal, valamint az oktatási biztossal, Navracsics Tiborral.

Tovább

Brüsszelben vizsgálják a CEU-törvényt

április 5., 12:47 Módosítva: 2017-04-07 10:54:46
628
Jövő héten újból tárgyalják a magyar felsőoktatási törvényt az Európai Bizottság vezetői. Navracsics Tibor után újabb uniós biztosok aggódnak.

„Most kielemezzük a törvényt. Jövő héten az első alelnök, Frans Timmermans bemutatja majd az ügyet a kollégiumi ülésen, és a biztosok megtárgyalják majd” – mondta az EUrologus kérdésére Alexander Winterstein, az Európai Bizottság szóvivője, amikor arról kérdeztük, hogy hogyan fog reagálni az Európai Bizottság a már elfogadott CEU-törvényre. Korábban azzal hárította el a Bizottság a hivatalos reakciót, hogy javaslat-fázisban álló törvénymódosításokat nem kommentálnak. 

Arra a kérdésre, hogy pontosan milyen eljárás alapján tárgyalják majd, azt válaszolta: „nincsen eljárás, csak az első eszmecserére fog sor kerülni jövő héten.”

A kutatási és az alapjogi EU-biztos is kiakadt

Korábban Navracsics Tibor oktatásért is felelős EU-biztos az EUrologusnak adott interjújában kiállt a CEU mellett. Szerdán újabb kollégái csatlakoztak hozzá.

„Kutatásért, tudományért és innovációért felelős uniós biztosként mélyen aggasztanak a magyar felsőoktatási törvény tegnap elfogadott változtatásai”, írja közleményében Carlos Moedas. Az Európai Bizottság portugál tagja attól tart, hogy ez a lépés „egyenesen szembemegy a tudományos kutatás szabadságával” és a nyíltság uniós értékével.

Az Európai Unió tagjaként Magyarország elkötelezte magát az uniós alapértékek fenntartása mellett, beleértve az oktatás biztosítását. Attól tartok, hogy ez a fejlemény egy nem szívesen látott példát teremthet az magyarországi felsőoktatási intézmények autonómiájára nézve

– írta. A CEU fontos szerepet játszott a magyar felsőoktatási közösség összekötésében a világ maradékával, és az Európai Unió egy tucatnyi alkalommal nyújtott támogatást egyetemi projektekre az Európai Kutatási Tanácson keresztül.

Az Európai Bizottság teljes és átfogó elemzést készít a jogszabályról és arról, betartja-e az uniós előírásokat. Addig is Carlos Moedas arra szólította fel a magyar hatóságokat, hogy tartózkodjon az olyan döntésektől, amelyek korlátozzák a tudományos és egyetemi szabadságot, Magyarország egyetemi jó hírét és a kapcsolatait más uniós partnerekkel.

A portugál biztos nem csak a saját nevében adta ki a nyilatkozatát, az Európai Bizottság második embere, az alapjogok betartatásáért felelős Frans Timmermans is „teljes mértékben támogatja”.

A dán biztos a nacionalista tendenciáktól tart

Dán kollégájukat, Marghrete Vestagert az Euractiv kérdezte arról, hogy mit gondol a brüsszeli támadásokat emlegető magyar nemzeti konzultációról. Azt válaszolta: őt az zavarja, hogy úgy tűnik, egyre gyakrabban megkérdőjeleződik az európai demokrácia állapota. „Látom az előnyeit annak, hogy nem csak helyi és nemzeti szintű, hanem európai szintű demokráciát is felépítettünk.”

Aggódom, amikor nacionalista tendenciákat látok, és azt, hogy országok önmagukba fordulnak.

Emlékeztetett rá, hogy ezzel nincs egyedül. Azt mondta, egyetért azzal, amiről a német államfő, Frank-Walter Steinmeier kedden beszélt az Európai Parlamentben. A német szövetségi elnök ebben a beszédében többek között aggodalmát fejezte ki a Közép-európai Egyetem működését ellehetetlenítő törvényjavaslat miatt.

Már egy hete elemzik a törvényt

Brüsszeli forrásból úgy tudjuk, hogy az Európai Bizottság oktatási főigazgatósága már legalább a törvényjavaslat közzététele óta vizsgálja, hogy az megfelel-e az uniós előírásoknak. A 444.hu szerdán arról számolt be, hogy információik szerint három másik főigazgatóságot is ráállítottak az ügyre.

Azt is vizsgálják, hogy a felsőoktatási rendszereket szabályozó, úgynevezett „Bolognai folyamat” nevű megállapodást sérti-e a magyar törvény. Ez nem EU-s szerződés, hanem tágabb annál, 48 ország írta alá 1999-ben, és ez alapján beszélünk a magyar felsőoktatásban „bolognai rendszerről”. A megállapodásban lefektetett kutatási szabadságot sértheti az új magyar törvény.

A bizottság már kigyűjtötte, hogy mennyi támogatást nyert eddig az EU-tól a CEU, és milyen futó közös programok vannak. A mostani, 2014–2020-as pénzügyi ciklusban tizenhét program fut a CEU-n, amelyeket összesen 6,6 millió euróval, kb. 2 milliárd forinttal támogat Brüsszel. Három program esetében a CEU koordinátorként vezeti a több országban is zajló munkát.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Tovább

Lázár adott egy kis fölösleges munkát az Európai Bizottságnak

április 4., 07:15 Módosítva: 2017-04-04 12:12:26
28
Három hónapig dolgoznak majd az okafogyottá vált Heineken-törvényen Brüsszelben.

Az Európai Unió nemcsak ugatja, hogy az európai piacon szabadság kell, hogy legyen. Részletesen ellenőrzik, hogy az uniós országok hoznak-e olyan törvényeket, amelyek alapos ok nélkül akarnak kizárni termékeket a piacról. Ezért minden olyan törvényjavaslatról értesíteni kell az EU ellenőrző szervét, az Európai Bizottságot, amelyek megszabják egy termék tulajdonságait.

Ez történt, amikor a magyar kormány a Heineken gyárra akart nyomást gyakorolni, hogy hagyja békén az Igazi Csíki Sört, és törvényileg tiltotta volna be a Heineken palackok jól ismert vörös csillagos dizájnját. „Védjegyügyre védjegyüggyel kell válaszolni” – adott magyarázatot Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter arra, hogy miért támadják be az egyébként stratégiai szövetséges magyar Heinekent az anyacég romániai leányának a román-holland tulajdonú Csíki Sörrel vívott védjegyvitája után.

A tervezett jogszabály megtiltaná, hogy Magyarországon horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vöröscsillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet haszonszerzés céljából jelenítsenek meg. Méghozzá azért, hogy nehogy „lopakodva” legitimálja valaki a diktatúrákat. Vagyis a Heineken esetében, hogy ne legyünk minden korty sörrel egyre kommunistábbak.

D NOE20170330026
Fotó: Bruzák Noémi / MTI

A törvényjavaslatról  annak rendje és módja szerint az Igazságügyi Minisztérium kikérte az Európai Bizottság véleményét.

A fenyegetés hatásos lehetett, mert a Heineken   megegyezett   a Csíki Sör Manufaktúrával, hogy mégiscsak békésen meg fognak férni egymás mellett a piacon.  

Tovább

Háborús fenyegetések röpködnek Gibraltár körül

április 3., 18:04 Módosítva: 2017-04-03 20:48:00
55
Kissé eldurvult a brexit miatt a brit-spanyol vita a Szikláról. London fullba nyomja a politikai melldöngetést.

Nem fog megváltozni Gibraltár szuverenitása az Egyesült Királyság beleegyezése nélkül, jelentette ki Boris Johnson. A brit külügyminiszter azután nyilatkozta ezt a brit fennhatóság alatt álló Szikláról Spanyolország déli csücskében, hogy a brexit miatt ismét kiéleződött a háromszáz éves vita a területről.

Tovább

Navracsics is kiállt a CEU mellett

április 2., 13:07 Módosítva: 2017-04-03 11:33:27
3142
A Közép-európai Egyetem egyike a legfontosabb felsőoktatási intézményeknek nemcsak Magyarországon, de az egész európai felsőoktatási térségben, mondta az uniós biztos.

Kedden délután interjút adott nekünk Navracsics Tibor EU-biztos. Még azelőtt beszélgettünk, hogy nyilvánossá vált volna a törvényjavaslat, ami ha életbe lép, ellehetetleníti a budapesti székhelyű amerikai-magyar Közép-európai Egyetem (CEU) működését, így ez a téma nem került szóba. Miután hallgatók, tanárok, tudósok, diplomaták és politikusok sora emelt szót a lépés ellen, nem szerettük volna úgy kiadni az interjút, hogy az oktatásért felelős magyar európai uniós biztos nem szól hozzá az ügyhöz.

Szerdán már beszéltek a törvényjavaslatról az Európai Bizottság politikai vezetőinek, a biztosoknak az értekezletén. Navracsics akkor annyit mondott: „egyelőre tájékozódunk” az ügyben. Vasárnap délelőtt írásban ezt tette hozzá:

A Közép-európai Egyetem egyike a legfontosabb felsőoktatási intézményeknek nemcsak Magyarországon, de az egész európai felsőoktatási térségben. Ezért tartom fontosnak, hogy az esetleges szabálytalanságok korrekciója után zavartalanul folytathassa működését Budapesten.

Kelet-Európa robbantotta ki a botrányt az EU-ban

Olvasson tovább, mondott még érdekeseket Navracsics Tibor:

  • Lehet, hogy korábban arról szólt a biztosi munka, hogy havonta megkeresték egy kisautó árát és eljártak kirándulni, de mostanra, hogy naponta az Európai Unió halálhírét keltik, bedurvult a rendszer.
  • Az oktatásnak az kell, hogy legyen a célja, hogy megtartsa az európai közösség stabilitását, és erre egyre többen jönnek rá.
  • Mindegyik országban az a cél, hogy gyakorlatibb oktatás legyen, de senki nem áll vele túl jól.
  • Míg a magyar kormány az Európai Bizottság sunyi módszereit szidja, amivel rá akarják erőltetni az akaratukat az uniós országokra, az Európai Bizottságban arra panaszkodnak, hogy a kormányok beleegyeznek valamibe, nem hajtják végre, és aztán amikor a Bizottság eljárást indít ellenük, brüsszeli támadást kiáltanak.
  • Mondhatjuk, hogy válságban van az Európai Unió, de ez nem párját ritkító az EU történetében. Sőt, éppen a válság vezethet oda, hogy létrejön egy európai politikai tér, amit sokan hiányolnak. A következő EP-választáson egy európai téma már biztosan lesz: a bevándorlás.
  • A menekültválság már évek óta zajlik, de amíg nem érte el Kelet-Európát, nem lett belőle botrány. A kelet-európaiak olyan sokkal reagáltak rá, amire nem számítottak Brüsszelben, és azóta vitatkoznak Európa jövőjéről.
Tovább

Mítoszok terjednek Brüsszelről

április 1., 14:51 Módosítva: 2017-04-02 12:19:13
339
Hiába jelölte ki a magyar kormány az egyik ellenfeleként Brüsszelt, az Európai Bizottság magyar képviselet-vezetője inkább az európai integráció előnyeire emlékeztetett. Kijelentette, hogy ők más dimenzióban kommunikálnak, és nem másznak bele belpolitikai vitákba.

A római szerződés évfordulója olyan alkalom, amikor „fontos emlékeztetni magunkat azokra az értékekre és előnyökre, amelyek nem lennének az európai integráció nélkül” – mondta az EUrologusnak Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője. Az ünnepre a Bizottság, a tagállamok együtt és különböző csoportokban (például a visegrádi négyek) is javaslatokat tettek le az asztalra. A közös bennük, hogy leírják: az EU a legjobb megoldás az előttünk álló kihívások kezelésére.

Zupkó Gábor

Zupkó Gábort 2015-ben nevezte ki az Európai Bizottság a magyar képviselete vezetőjévé. Elődje, Szűcs Tamás korábban többek között az MSZP-kormányok által kinevezett uniós biztosok, Balázs Péter és Kovács László mellett dolgozott.

Zupkó Gábor 1990 és 1998 között fideszes polgármester-helyettes, majd polgármester volt Kispesten. Innen egy banki kitérő után a Külügyminisztériumhoz került. 2002-ben, az MSZP-SZDSZ koalíció hatalomra kerülése után nem sokkal finnországi nagykövetté nevezték ki, amit akkoriban gesztusként értékeltek a fideszes képviselők. 2005-től a kinevezéséig Brüsszelben dolgozott az Európai Bizottságnál.

„Arról lehetnek és lesznek viták, hogy milyen legyen az EU jövője” – közölte Zupkó Gábor. „Vannak olyan területek, ahol bizonyos tagországok már ma is mélyebben működnek együtt, de ha ez nem sérti a többiek érdekeit és később csatlakozhatnak, nem szokták ellenezni”.

Tovább

Brüsszelből nem csak rossz dolgok jönnek

március 31., 11:18 Módosítva: 2017-03-31 13:54:07
1
A kormány és az EU is elégedett a gazdasági mutatóinkkal, de ha nem fekszünk rá az oktatásra, hosszú távon bajok lehetnek.

Uniós, kormányzati és civil szakértők vitatkoztak március 23-án arról az idei országjelentésről, amelyet az Európai Bizottság készített Magyarországról.

Tovább

Indul a brit kilépés

március 29., 13:38 Módosítva: 2017-03-31 10:23:16
507
Az Egyesült Királyság benyújtotta a hivatalos elszakadási kérelmét az Európai Uniótól. Theresa May erősebb, globálisabb Nagy-Britanniát képzel, Donald Tusk érzelmes búcsút vett.

Kézbesítették a levelet Brüsszelben, amit Nagy-Britannia miniszterelnöke, Theresa May írt az Európai Unió politikai vezető testületének a brexit megindításáról. Az EU-s alapszerződés 50. cikkét követve az Egyesült Királyság az uniós államfőkből és kormányfőkből álló Európai Tanácstól kérte, hogy indítsák meg a folyamatot, amelynek a végén Nagy-Britannia kilép az Európai Unióból.

 

Tovább

Brüsszelben is téma lett a CEU-ellenes törvény

március 29., 12:44 Módosítva: 2017-03-29 19:07:30
687
Az uniós biztosok heti ülésén már a hír másnapján szóba került a külföldi egyetemeket szabályozó törvénymódosítás, ami gyanúsan a Soros György szervezete által alapított Közép-európai Egyetemre van kihegyezve.

Az Európai Bizottság első alelnöke, a holland szociáldemokrata Frans Timmermans a biztosi kollégium szerda délelőtti ülésén napirenden kívül szóba hozta, hogy a magyar kormány szigorítani tervezi a felsőoktatási törvényt, hogy az kimondja: az EU-n kívüli egyetemek csak nemzetközi egyezmény alapján folytathatnak képzést és adhatnak ki diplomát Magyarországon.

Végzõs hallgatók a Közép-európai Egyetem (Central European University CEU) diplomaosztó ünnepségén a Mûvészetek Palotája Bartók Béla termében 2013. június 13-án. MTI Fotó: Marjai János
Végzõs hallgatók a Közép-európai Egyetem (Central European University CEU) diplomaosztó ünnepségén a Mûvészetek Palotája Bartók Béla termében 2013. június 13-án. MTI Fotó: Marjai János
Fotó: Marjai János / MTI

A keddi törvényjavaslat ellehetetlenítené a budapesti székhelyű Közép-Európai Egyetem (CEU) működését, mondta a CEU elnök-rektora. A CEU-nak a Soros György által létrehozott, New York-i székhelyű Nyílt Társadalom Alapítvány a tulajdonosa, ezért nem nehéz belelátni a lépésbe, hogy annak a harcnak a következő felvonása, amit a kormány a Soros Györgyhöz köthető szervezetek ellen hirdetett meg.

Az európai uniós intézményektől szokatlan gyorsasággal, már a hír másnapján szóba került az ügy az EU javaslattevő, ellenőrző testületének, az Európai Bizottságnak a legfelső vezetésében. Az oktatásért felelős magyar biztos, Navracsics Tibor beszámolt Frans Timmermansnak és a többi uniós országból érkezett biztosnak a törvényjavaslatról. A Bizottság felvette a kapcsolatot az ügyben a magyar kormánnyal.

Minden uniós tagállam saját maga dönt arról, hogy hogyan szabályozza az oktatási rendszerét. Főszabály szerint az Európai Uniónak nincs beleszólása oktatási ügyekbe, csak javasolhat, támogathat, esetleg felszólalhat jogsértő nemzeti intézkedések ellen. A magyar biztos múlt héten levélben kérte a román oktatási minisztert, hogy tegyen eleget a romániai törvényi kötelezettségének, és hozzanak létre magyar tanszékeket a marosvásárhelyi orvosi egyetemen.

A CEU-t sújtó törvényjavaslat ügyében „egyelőre tájékozódunk” – mondta kérdésünkre Navracsics Tibor.

Az USA nagykövetsége is kiáll a CEU mellett

A budapesti Amerikai Nagykövetség ideiglenes ügyvivője, David Kostelancik nyilatkozatban reagált a CEU-ról szóló hírekre:

Az Egyesült Államok nagy aggodalommal tekint a magyar kormány által tegnap benyújtott törvénymódosítási javaslatra, amely súlyosan akadályozná a Közép-Európai Egyetem (Central European University) működését Budapesten.

A Közép-Európai Egyetem (Central European University) az Egyesült Államokban és Magyarországon is rendelkezik akkreditációval, és magyarok ezreit oktatta és alkalmazta.  Elsőrangú felsőoktatási intézmény, kiváló hírnévnek örvend Magyarországon és szerte a világon, a tanszabadság fontos központja a térségben.

Az Egyetem továbbá fontos sikertörténete az amerikai-magyar kapcsolatoknak, és erős kétpárti támogatást élvez az amerikai kormányban.  Az Egyesült Államok ellenez bármilyen törekvést, amely veszélyezteti az Egyetem működését vagy függetlenségét.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Nem köt bele rögtön az EU a határzárunkba

március 28., 12:34 Módosítva: 2017-03-28 15:25:26
23
Közös munkacsoport vizsgálja, sérti-e az uniós jogot a ma életbe lépett megerősített határzár.

Éppen a megerősített határzár életbe lépésének napján látogatott Magyarországra az Európai Bizottság migráció- és menekültügyi biztosa, aki ebből az alkalomból interjút is adott az EUrologusnak. Dimitrisz Avramopulosz elmondta, „gyümölcsöző”, „jó beszélgetést” folytattak az EU és Magyarország migrációs politikájáról Pintér Sándor belügy- és Trócsányi László igazságügyi miniszterrel.

Tovább

A lezárt határok csak elterelik a migrációt, nem állítják meg

március 28., 10:12 Módosítva: 2017-03-28 12:38:40
91
Pintér Sándorral találkozik az uniós biztos, hogy megtárgyalja, Magyarország hogyan bánik a bevándorlókkal.

Ma lép életbe a szigorított jogi határzár Magyarországon, ami többek között azt jelenti, hogy a menedékkérőknek a határon a tranzitzónában kell megvárnia, hogy elbírálják a kérelmüket. Magyarországon nem mozoghatnak szabadon, csak Szerbia felé hagyhatják el a zónát. A szabályozást elítélte az Európa Tanács, mert szexuális kizsákmányolásnak teheti ki a kiskorúakat, az Európai Parlament vizsgálatot kezdeményezne, hogy megfelel-e az uniós irányelvnek. A strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság egy korábbi ügyben elmarasztalta Magyarországot, és kimondta, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményébe ütközik az, ahogy Magyarország a menedékkeresőkkel a határ mellett felállított tranzitzónákban bánik.

Az EU ellenőrző testülete, az Európai Bizottság nem foglalt állást, hogy a magyar törvény sért-e uniós szabályt. Először Budapestre küldték a migrációért felelős EU-biztost, a görög Dimitrisz Avramopuloszt, hogy megbeszélje az ügyet Pintér Sándor belügyminiszterrel.

„Ha lezárjuk a határokat, az nem fogja megállítani a migrációt, egyszerűen csak eltereli” – mondta az EUrologusnak Dimitrisz Avramopulosz. Az uniós biztos is kiemeli, hogy fontos védeni az EU külső határait, de Magyarországnak ezt úgy kell megtennie, hogy tiszteletben tartja az emberek méltóságát, akik menedéket keresnek. Más módon is rá lehet venni a menedékkérőket, hogy ne utazzanak tovább nyugat felé, nem kell őket bezárva tartani.

„Az európai menedékjogi szabályok reformjával az Európai Bizottság is szigorúbb szabályokat és szankciókat javasolt, hogy elvegyük az emberek kedvét attól, hogy továbbálljanak, mielőtt jóváhagyják a menedékkérelmüket. Például csak abban az országban jogosultak lakhatási és szociális támogatásra, ahol regisztrálták őket menedékkérőként, és csak abban az országban kaphatnak védelmet. Védelmet kell nyújtanunk azoknak, akiknek szüksége van rá, de nem választhatják ki, hogy melyik uniós országban lesznek menekültek. Ez nem egy piac, ahol válogathatnak.

Ugyanakkor, a menedékkérők nem bűnözők, és nem is szabad őket így kezelni. Őrizet alatt csak akkor lehet tartani valakit, ha muszáj.”

 

Tovább

Az Európai Néppárt azt szeretné, ha az EU-n kívülről nyújtanák be a menekültkérelemeket

március 26., 14:17 Módosítva: 2017-03-27 08:54:17
62
Az Európai Néppárt olyan javaslatot készít, amely szerint az Európába érkezett illegális bevándorlók minél hamarabb térjenek vissza származási országukba, a menedékkérelmeket pedig ezentúl csak az EU-n kívülről lehessen beterjeszteni.

Az Európai Néppárt (EPP) a migrációs válság rendezéséről készül határozatot elfogadni közelgő kongresszusán. Ebben az javasolják, hogy valamennyi menedékkérő az Európai Unión kívül, származási országában, vagy az unió határain kívül lévő menekültközpontokban várja meg kérelme elbírálását. Ezt Siegfried Muresantól, az EPP szóvivőjétől tudta meg a román News.ro hírügynökség, amely az EPP március 29-30-án Máltán megrendezendő kongresszusáról közölt interjút az EP-képviselővel vasárnap, írja az MTI. 

"Jelenleg mindenki bejöhet az EU-ba, aki azt állítja, hogy hazájában politikai üldöztetésnek van kitéve, menedékkérelmének elbírálása pedig hónapokat vesz igénybe. Aztán ha kiderül, hogy mégsem jogosult a menedékre, uniós pénzen kell visszaszállítani származási országába, miután szintén az uniós adófizetők pénzén töltött több hónapot Európában. Ennek véget akarunk vetni" - magyarázta a szóvivő.

Tovább

Csak azért hagyjuk ott az EU-t, mert már unalmas?

március 25., 16:35 Módosítva: 2017-03-26 11:58:16
1289
Az Európai Tanács elnöke keményen odaszólt az európai egységre fintorgó politikusoknak az EU születésnapján.

Ugyanabban a teremben gyűlt össze szombaton az Európai Unió összes vezetője, ahol hatvan évvel ezelőtt aláírták az európai összefogást megalapozó szerződést. 1957. március 25-én Rómában indult el az európai gazdasági közösség, és ide tértek vissza a miniszterelnökök, az államfők és az uniós intézmények vezetői, hogy újból elkötelezzék magukat a közös jövő mellett.

Az elmúlt három év eseményei után úgy tűnt, hogy szükség van rá, hogy közösen kiálljanak, és határozottan kijelentsék, hogy kellünk egymásnak és folytatjuk az Európai Uniót. Sűrűn emlékeztették magukat arra, hogy hatvan éve egy olyan háború után voltak képesek Európa vezetői megegyezni arról, hogy közösen könnyebb lesz, ami az egész világot fölégette. Ehhez képest hol vannak a mostani problémák: a bevándorlás és a lassan növekedő gazdaság?

„Akkoriban nem a többsebességes Európa volt a téma, nem azt tervezték, hogy hogyan lehet kilépni, hanem a közelmúlt összes tragédiája ellenére minden hitüket Európa egységébe helyezték – mondta határozottan Donald Tusk, az EU politikai irányító testületének elnöke az összegyűlt vezetőknek. – Szóval mondjátok meg: miért kellene ma elvesztenünk az abba vetett bizalmunkat, hogy van célja az egységnek?

Csak azért, mert ez lett a mindennapi valóságunk? Vagy csak mert már unjuk, és belefáradtunk?

Elmesélte, hogy szerinte mi az alternatívája az egységes Európának. Ő is idén hatvan éves, pont, mint az EU, ezért emlékszik rá, hogy honnan indultak és hová jutottak el, mondta. „A szülővárosomat, Gdańskot évszázadokon át építették lengyelek, németek, hollandok, zsidók, skótok és franciák. 1945-ben, véletlenül éppen márciusban, Hitler és Sztálin napok alatt lerombolta.” A második világháború nem egy elvont dolog volt a számára: nyolcévesen még mindig a romok között vezetett az útja az iskolába.

Amikor 1980-ban Gdańskban elindult a lengyel Szolidaritás, és elkezdtek tiltakozni a szovjet rezsim ellen, ő is a hajógyárban dolgozott, ahonnan a mozgalom az útjára indult. Harminc év telt el, mire miniszterelnökként felavatta Európa egyik legmodernebb stadionját a városban, európai uniós támogatással.

Több, mint a fél életemet a vasfüggöny mögött éltem le, ahol álmodni is tilos volt olyan értékekről, mint a szabadság, méltóság, demokrácia és függetlenség – mondta Tusk.

Igen, akkoriban az volt a valódi kétsebességes Európa.

„Ezért van jogom hozzá, hogy ma hangosan elismételjem azt az egyszerű igazságot, hogy az életünkben semmi sincs garantálva örökre. Hogy idő, óriási erőfeszítés, és áldozat kell hozzá, hogy felépítsünk egy szabad világot. Elpusztítani egy ilyen világot viszont nagyon könnyű. Csak egy pillanat. Ahogy egyszer megtörtént Gdańskban.”

Európa az emberek számára nem a szlogenekről, az eljárásokról és a szabályokról szól. Az uniónk egy garancia, hogy ezek az értékek nem csak álmok, hanem a mindennapi valóság, jelentette ki.

„Bizonyítsátok be ma, hogy ti vagytok Európa vezetői, és hogy számít nektek ez a nagyszerű örökség, amit az európai egység hőseitől kaptunk hatvan évvel ezelőtt” – fejezte be a beszédét.

 

Tovább

Mit ünnepel ma az Európai Unió Rómában?

március 25., 11:09 Módosítva: 2017-03-26 19:56:08
81
Az Európai Unió születésében már benne volt a mostani válság, de pont a hasonló alkalmak vitték előre az európai integrációt.

„Azt hiszem, nem túlzás azt állítanunk, hogy 1957. március 25. fontos pillanat Európa történetében.

Ki gondolta volna a harmincas években, sőt, akár csak a háború utáni első évtizedben, hogy azon európai államok, amelyek évszázadokon át öldökölték egymást,” úgy döntenek, hogy „közös piacot hoznak létre?”

– mondta Robert Marjolin, a diplomata, aki Franciaországot képviselte egy európai gazdasági közösségről szóló tárgyalásokon az ötvenes években. Ezeknek a tárgyalásoknak a végére tett pontot hatvan évvel ezelőtt a Római Szerződés, a dokumentum, ami sokszor módosítva ma az Európai Unió egyik alapszerződése. Az évforduló ünneplésére Orbán Viktort is Rómába rángatták a portugál-magyar meccs helyett. De miért lehet érdekes ma is ez a szerződés?

Tovább

Erdoğan: Törökország felül fogja vizsgálni politikai kapcsolatait az EU-val

március 23., 22:21 Módosítva: 2017-03-24 11:20:37
49

Törökország fenntartja gazdasági kapcsolatait az Európai Unióval, de felülvizsgál minden politikai és közigazgatási szálat, köztük a Brüsszellel tavaly kötött menekültügyi megállapodást is a török elnöki rendszerről döntő április 16-i népszavazás után – nyilatkozta Recep Tayyip Erdoğan török elnök a CNN Türk török hírtelevíziónak adott csütörtöki interjújában.

Tovább