Merész bizottsági jelölt a kombájnos EP-képviselő mellé – az Európai Zöldpárt

További Eurologus cikkek

Az Európai Zöldpárt három fő ismérve: hosszú idő után immár nem Daniel Cohn-Bendit vezeti, az első európai párt, mely nyílt előválasztáson döntötte el ki legyen a csúcsjelöltje, és nevével ellentétben régen több, mint egytémás politikai formáció.

Kiemelt szerepe van ugyan a környezetvédelemnek és a fenntartható fejlődés támogatásának az Európai Zöldpárt választási programjában, ezek mellett azonban az egyén szabadsága, a közvetlen demokrácia, a diverzitás megőrzése, a nemek közti egyenlőség és az erőszakmentesség is a párt politikai alappillérei között szerepel.

Kinőtték magukat

Az európai zöldek 1984-ben, vagyis a második közvetlenül választott európai parlamenti választáson jutottak be először az EP-be, miután a 70-es évektől egyre több nyugati tagállamban megjelentek a zöld pártok. Főbb bástyáik Németország, Hollandia és Belgium, ezekből az országokból a kezdetektől vannak EP-képviselőik. A legutóbbi választáson már 46 helyet nyertek el a „Az új európai zöld new deal-programjukkal”.

Az utóbbi öt év Daniel Cohn-Bendit és Rebecca Harms társelnökölte időszakának egyértelmű kudarca, hogy a tizenkét 2004 után csatlakozott új kelet-európai tagállam közül egyikből sem sikerült zöld jelöltet Brüsszelbe juttatni.

A zöld program lényege

A párt európai programját böngészve meglepő lehet a magyar politikai valósághoz szokott szemnek, hogy részletesen kidolgozott ígéretei vannak a zöldeknek. Sőt a kampány weboldalain abban is segítik az érdeklődőt, hogy visszakereshesse, milyen témákban, hogyan szavaztak a zöldek az elmúlt ciklusban.

Általában véve hangosan és harciasan kiáll a párt a brüsszeli ügyek átláthatóságáért, az egyenlő bánásmódért, és a szabadságjogok védelméért, legyen szó az NSA-botrányról, génmódosított terményekről vagy a szegénység elleni küzdelemről. Az Unió jövőjének 10 prioritása listájuk szerint a fiataloknak vissza kell adni a jogot, hogy jövőjükről dönthessenek, sokkal határozottabban kell harcolni az adóelkerülés ellen és meg kell erősíteni a polgárok online szabadságjogainak védelmét. (Aki részletesebben kíváncsi programjukra, az angolul elolvashatja negyven oldalban itt.)

Merész bizottsági elnökjelölt

A közvetlen demokrácia eszközeinek alkalmazása szintén jellemző a zöldekre. Ezzel Magyarországon ugyan nem sikerült megfogni a választók figyelmét, de a nyugat-európai politikai arénában sikerült feltűnést kelteniük az online előválasztási kampányukkal idén év elején. A többi régi vágású európai párttal szemben merésznek mondható, hogy a korábban kevéssé ismert, német Ska Kellert választották a zöld bizottsági elnökjelöltnek.

Az 1981-ben a lengyel-német határhoz közel, Kelet-Németországban született Ska Keller erőssége a bevándorláspolitika és a szociális igazságosság. A berlini Freie Universitaten iszlám, zsidó és török tanulmányokat folytatott és a német zöldek szóvivőjeként is dolgozott, férje finn aktivista. Német anyanyelvén kívül angolul, franciául, spanyolul beszél kiválóan, de elboldogul a törökkel és az arabbal is.

„Egy olyan Európáért harcolok, mely az embereket a bankok elé helyezi, mely megóvja a menekülteket, mely dolgozik a globális igazságosságért és odafigyel a lakosaira” – mondta Keller többször is a kampánya során. Legutóbb például az EB elnökjelölti vitán, ahol egyedüli nőként állt ki a régi motoros Juncker-Schulz-Verhofstadt triumvirátusával szemben.

Online streamet nyomnak

Mindent a Zöld párt EP kampányáról. A zöldek az interakció jegyében a választások hétvégéjén három napon át folyamatos online streamet tolnak. Itt követhető a webes adás!

Ska Keller mögött a korábban az EUrologus Kemény EP képviselők rovatában részletesen bemutatott José Bové áll, mint a zöldek kampányának másik fő arca. Bové volt már anarchista, birkapásztor, roquefort-sajtkészítő, de mobilizált már parasztokat katonai bázis építése ellen is. Részt vett a Greenpeace legendás Rainbow Warrior hajójának csendes-óceáni akciójában a 80-as évek közepén. A génmódosított marhahús elleni tiltakozásképpen pedig 1999-ben szétvert kalapáccsal egy épülő McDonald's éttermet – mely utóbbi húzás meg is hozta neki az országos ismertséget 45 nap elzárás mellett.

Legismertebb afférja Bovénak azonban talán az volt, amikor egy kombájnnal letarolt több hektár génmódosított gabonát, vádlói szerint több millió frank kárt okozva. 2007-ben a francia köztársasági elnöki székért is elindult, de hamar elbukott. A legutóbbi EP-ciklus óta azonban oszlopos tagja az Európai Zöldeknek, ahol a Mezőgazdasági Bizottság alelnökeként elismert munkát végez.