Az Európai Bizottság előtt Orbán illiberális állam-ötlete

További Eurologus cikkek

Az EP liberális frakciója az Európai Bizottságot kérdezi Orbán Viktor júliusi kijelentéséről, miszerint “a liberális társadalomszervezési elvekkel, módszerekkel szakítani kell”.

Írásbeli kérdést nyújtottak be az Európai Bizottságnak Orbán Viktor júliusi kijelentéséről , miszerint “a liberális társadalomszervezési elvekkel, módszerekkel szakítani kell”. A kérdés szerzője, Pavel Telička liberális európai parlamenti képviselő felszólította a Bizottságot, mint az EU-s alapszerződés szellemiségének őrzőjét, hogy “szálljon szembe a Magyarországról érkező fenyegetéssel, vagy adjon magyarázatot arra, hogy miért hallgat az ügyben.”

Az EP liberális frakciójánák Orbán Viktor kivágta a biztosítékot.

Fotó: ALDE frakció

Kérdésében azt írja: “A kötelezettségszegési eljárások, a Bizottság vizsgálatai, parlamenti jelentések és az Európai Unió Bíróságának ítéletei sem hatják meg Orbán Viktort. Úgy tűnik, nem látja be, hogy az EU-tagság alapvető szabályai összeegyeztethetetlenek a liberális demokrácia sutba dobásával és egy illiberális állam felépítésével.”

A Bizottság köteles válaszolni

Az Európai Tanács elnökének, a Tanácsnak, a Bizottságnak vagy az Unió közös kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének bármely képviselő tehet fel írásbeli választ igénylő kérdéseket. A Bizottságnak a kérdést hat héten belül meg kell válaszolnia.

A Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) frakció több ízben is kikérte már a Bizottság álláspontját a magyar kormány intézkedéseivel kapcsolatban. A médiatörvény, az új alkotmány elfogadásának körülményei, a bírák nyugdíjazása mind alapul szolgáltak rá, hogy számon kérjék az Unió végrehajtó testületétől: miért nem lépnek fel a demokráciaellenesnek ítélt lépésekkel szemben.

A Bizottság válaszai rendre kitérőek voltak. Vagy technikai síkra terelték a vizsgálatot, mint a médiatörvény esetében, vagy megállapították, hogy nem áll fenn “az egyértelmű veszélye” annak, hogy Magyarország “súlyosan megsértette” az emberi méltóság tiszteletben tartásának elvét, a szabadságot, a demokráciát, az egyenlőséget, a jogállamiságot, valamint az emberi jogokat. Éppen ezért egyszer sem tartotta indokoltnak, hogy az Európai Unió Szerződésének hírhedt 7. cikkének értelmében tüzetes vizsgálat alá vegye a magyar politikai rendszert.

Márciusban elindult egy, Viviane Reding volt igazságügyi biztos nevével fémjelzett folyamat, melynek célja egy, a 7. cikknél egyszerűbben alkalmazható eljárás megalkotása volt. Reding távozásával a kezdeményezés vesztett a lendületéből.

Pavel Telička lehet az új Rui Tavares

Pavel Telička tapasztalt cseh diplomata, politikus és lobbista. A kilencvenes évek végén Csehország EU-csatlakozását egyengette, szolgált külügyi államtitkárként, és egy rövid ideig európai uniós biztosként is.