Az Európai Bizottság előtt Orbán illiberális állam-ötlete
További Eurologus cikkek
-
Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban - 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Magyarország kiadta az antifa-támadások másodrendű vádlottját Németországnak
- Mennyi ereje és ideje maradt Iránnak, hogy újjáépítse ripityára vert szövetségeseit?
- Azerbajdzsán szerint az oroszok lőhették le a lezuhant gépet
- A magyar kormány milliókkal támogatja a szír keresztényeket
- Tűz ütött ki karácsony első napjának éjjelén egy segesvári szórakozóhelyen
- Letartóztattak egy boszniai minisztert, miután durva vádak érték őt
- Meghalt a szlovén Alpokban eltűnt magyar túrázó
- Amikor karácsonykor együtt fociztak a lövészárkok között az ellenséges katonák
- Friss kutatásban kérdezték a lengyeleket a Magyarországon menedéket kapó lengyel politikusról
- Az elsüllyedt orosz teherhajó tulajdonosa szerint terrortámadás áldozatai lettek
Írásbeli kérdést nyújtottak be az Európai Bizottságnak Orbán Viktor júliusi kijelentéséről , miszerint “a liberális társadalomszervezési elvekkel, módszerekkel szakítani kell”. A kérdés szerzője, Pavel Telička liberális európai parlamenti képviselő felszólította a Bizottságot, mint az EU-s alapszerződés szellemiségének őrzőjét, hogy “szálljon szembe a Magyarországról érkező fenyegetéssel, vagy adjon magyarázatot arra, hogy miért hallgat az ügyben.”
Kérdésében azt írja: “A kötelezettségszegési eljárások, a Bizottság vizsgálatai, parlamenti jelentések és az Európai Unió Bíróságának ítéletei sem hatják meg Orbán Viktort. Úgy tűnik, nem látja be, hogy az EU-tagság alapvető szabályai összeegyeztethetetlenek a liberális demokrácia sutba dobásával és egy illiberális állam felépítésével.”
A Bizottság köteles válaszolni
Az Európai Tanács elnökének, a Tanácsnak, a Bizottságnak vagy az Unió közös kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének bármely képviselő tehet fel írásbeli választ igénylő kérdéseket. A Bizottságnak a kérdést hat héten belül meg kell válaszolnia.
A Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) frakció több ízben is kikérte már a Bizottság álláspontját a magyar kormány intézkedéseivel kapcsolatban. A médiatörvény, az új alkotmány elfogadásának körülményei, a bírák nyugdíjazása mind alapul szolgáltak rá, hogy számon kérjék az Unió végrehajtó testületétől: miért nem lépnek fel a demokráciaellenesnek ítélt lépésekkel szemben.
A Bizottság válaszai rendre kitérőek voltak. Vagy technikai síkra terelték a vizsgálatot, mint a médiatörvény esetében, vagy megállapították, hogy nem áll fenn “az egyértelmű veszélye” annak, hogy Magyarország “súlyosan megsértette” az emberi méltóság tiszteletben tartásának elvét, a szabadságot, a demokráciát, az egyenlőséget, a jogállamiságot, valamint az emberi jogokat. Éppen ezért egyszer sem tartotta indokoltnak, hogy az Európai Unió Szerződésének hírhedt 7. cikkének értelmében tüzetes vizsgálat alá vegye a magyar politikai rendszert.
Márciusban elindult egy, Viviane Reding volt igazságügyi biztos nevével fémjelzett folyamat, melynek célja egy, a 7. cikknél egyszerűbben alkalmazható eljárás megalkotása volt. Reding távozásával a kezdeményezés vesztett a lendületéből.
Pavel Telička lehet az új Rui Tavares
Pavel Telička tapasztalt cseh diplomata, politikus és lobbista. A kilencvenes évek végén Csehország EU-csatlakozását egyengette, szolgált külügyi államtitkárként, és egy rövid ideig európai uniós biztosként is.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon