A Bizottság felvilágosítást kér Magyarországtól a Déli Áramlat ügyében

2014.11.04. 15:34 Módosítva: 2014-11-04 15:57:37
Egy ma elfogadott törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy EU-s egyeztetés nélkül megépülhessen a Déli Áramlat gázvezeték magyarországi szakasza. Az Európai Bizottság felvilágosítást kér.

Az Országgyűlés ma elfogadta a földgázellátási törvényhez beadott módosító indítványt, amely lényegében lehetővé teszi, hogy Magyarország az Európai Uniót és a nemzetközi egyeztetést megkerülve megkezdje a Déli Áramlat gázvezeték építését. Az Európai Bizottság további magyarázatot vár.

A módosítással olyan gázipari cégek is építhetnek gázvezetéket, amelyek nem rendelkeznek szállítási rendszerüzemeltetési (TSO) engedéllyel. Ezeknek a vállalatoknak nem kötelező követniük a EU-s szinten is jóváhagyott tízéves fejlesztési tervet. A törvénymódosítást tehát akár az uniós előírások megszegéseként is értékelheti a Bizottság.

A keddi sajtótájékoztatón az Európai Bizottság energiaügyekért felelős szóvivője óvatosan fogalmazott.

„A Bizottság fölvette a kapcsolatot a magyar hatóságokkal, és további felvilágosítást kért” – mondta. Az EU végrehajtó testülete is úgy értékeli, hogy a törvénymódosításra azért volt szükség, hogy a kormány bebiztosítsa a Déli Áramlat vezeték megépítését. „Hogy egy cég külön eljárás keretében kapja meg az engedélyt arra, hogy gázvezetéket építsen, és egy másikban arra, hogy a vezetéket üzemeltesse, önmagában nem ütközik a földgáz belső piacát szabályozó irányelvbe” – tette hozzá. „Fontos azonban, hogy ezeket az engedélyeket objektív, nem-diszkrimantív, átlátható és nyilvános feltételek alapján kell kiosztani.

A módosító indítvány alapján nem világos, hogy a magyar nemzeti szabályozó hatóság milyen feltételek alapján adja ki az engedélyeket

– emelte ki.

Akármi történjék is, alapvető fontosságú, hogy ha a nemzeti hatóság megadja a felhatalmazást egy gázvezeték megépítésére, az ne mondjon ellent a vezetéküzemeltetésre vonatkozó EU-s szabályoknak (melyeknek egyik eleme a TSO engedély), és a közbeszerzési szabályoknak sem – figyelmeztetett.

Az EU is az orosz gázra van utalva

Az Európai Unió néhány héttel ezelőtt letesztelte, hogy mi történne, ha Oroszország hat teljes hónapra elzárná a gázcsapot nyugat felé. Finnország, Észtország, Macedónia, Bosznia és Szerbia valószínűleg olyan nehéz helyzetbe kerülnének, hogy a háztartásokat sem tudnák ellátni energiával. Ha azonban az EU-s országok együttműködnek, és nem rövidtávú nemzeti érdekeik mentén kezdenek infrastrukturális fejlesztésekbe, a fogyasztói korlátozások elkerülhetők. Ehhez a nagyobb tartalékokkal és diverzifikált gázellátással rendelkező tagállamoknak szolidaritást kellene vállalniuk az Oroszországtól jobban függő szomszédaikkal, a kelet-közép-európai államoknak pedig nem lenne szabad csak olyan projektekbe fektetniük, amelyek a további orosz energiafüggést erősítik.

A Bizottság is tisztában van vele, hogy ez a felállás egyelőre egy európai álom. Oroszország éppen azon dolgozik, hogy kedvező árajánlatokkal és üzleti megállapodásokkal magához kösse a kelet-közép-európai piacot, és a nyugat-európai államok sem nélkülözhetik az olcsó orosz gázt. Az EB ezért bizonyos fokú megértést tanúsít a Déli Áramlat megépítésével szemben. Ukrán válság, mezőgazdasági embargó ide vagy oda, nem rohannak neki Oroszországnak teljes fegyverzetben.