Az EU hatalmas pénzinjekciót adna a gazdaságnak

2014.11.26. 13:29 Módosítva: 2014-11-26 14:43:06
A terv kockázatos, Magyarországnak is kiszámíthatóbb befektetési környezetre van szüksége a sikerhez, írják.

Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker nagyszabású befektetési programot hirdetett meg szerda délelőtt Strasbourgban. A következő három évben 315 milliárd eurós összeget szeretne mobilizálni, állami és magánforrásokra egyaránt támaszkodva. Azt ígérte, hogy az infrastruktúra, az oktatás, a kutatás és az innováció fog előnyt élvezni a beruházásokban. És közben államadósság sem keletkezik majd. Hogy lehet ez?

8 milliárdból 300 milliárd

Igazság szerint Juncker azt szeretné, ha 8 milliárd euró fialna 315 milliárdot a következő három évben. Ennyit áll ugyanis az Európai Unió a saját költségvetési tartalékából. Kilátásba helyeztek további 8 milliárd euró garanciát, ha az értő gonddal megválogatott beruházási  projektek mégis a falnak mennének. Közben minden döntéshozó imádkozik, hogy erre ne legyen szükség. Ezen kívül ötmilliárd euró az Európai Beruházási Bank által még rendelkezésre bocsátott hitel. Így áll össze a 21 milliárd eurós „Európai Stratégiai Beruházási Alap” (ESBA).

A nagy döntéseket az ESBA élére állított testület fogja hozni. Jyrki Katainen, a Bizottságnak az európai növekedés megteremtéséért felelős alelnöke esküdözött a szerdai sajtótájékoztatón, hogy a döntőbizottság egyik gazdasági szektort és egyik tagállamot sem fogja előnyben részesíteni a pénzek kiosztásánál. Ennek némileg ellentmond, hogy korábban azt nyilatkozta,

ezer potenciális projektet már ki is néztek magunkak

a Juncker-tervhez. Azt szeretnék, ha a legsikeresebb befektetések EU-s címke alatt futnának.

Screen Shot 2014-11-26 at 11.20.26 copy
Fotó: Európai Bizottság

Az Európai Beruházási Bank az új megmentő

A kulcsfigura Werner Hoyer, az Európai Beruházási Bank elnöke. Az EIB eddig a megbízhatóságáról volt híres, AAA-s hitelminősítése évek óta érintetlen. Ezt is kockáztatja azzal, hogy a bankot beviszi a Juncker csomagba.

„Persze, játszhatnánk a biztonsági játékot is, – mondta Hoyer – aki kevesebbet üzletel, kisebb kockázattal operál. Most úgy döntöttünk, hogy a nagyobb volumenű beruházások felé fordulunk. Ezért van szükség az EU-s garanciára.”

A tagállamoknak kell vonzaniuk a befektetést

A garancia mellett a terv másik sarokköve, hogy a lehető legvonzóbbá tenné a befektetési környezetet az összes tagállamban. Egy szerdán nyilvánosságra hozott összefoglalóban a Bizottság elmarasztalja Magyarországot ezen a területen:

„[Magyarországon]

a nettó közvetlen külföldi befektetések szintje jelentősen csökkent, részben a kiszámíthatatlan üzleti környezet miatt

– írják. A bankok hitelezési kapacitását pedig visszavetik a magas ágazatspecifikus terhek, mint például a banki adó és a nemteljesítő hitelek.”

A dokumentum kitér az uniós pénzek eddigi felhasználásra is:

„Bár Magyarország az uniós alapok egyik legnagyobb kedvezményezettje, a pénzeszközök hatékony felhasználására vonatkozó kapacitása továbbra is gyenge. […] Az állami beruházásokat jórészt uniós forrásokból finanszírozták. Ami a magánszektort illeti, a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a kkv-k csak korlátozottan integrálódtak a termelési láncba a nagyobb, nemzetközi vállalatok beszállítójaként.”

Még nagyobb buborékot!

Miközben a tagállamok már most húzzák a szájukat a csomagba épített költségvetési átcsoportosítás miatt, az európai politikai pártok keveslik az előirányzott összegeket. Amióta az EU új szlogenje a növekedés és a munkahelyteremtés, egymásra licitálnak a gazdaságösztönző csomagjaik méretével. A szociáldemokrata frakció (S&D) múlt héten arról beszélt, hogy Európának „sokkterápiára” van szüksége, és ehhez 400 milliárd eurós injekciót kell adni a gazdaságnak. A liberálisok 700 milliárd alatt meg sem állnának, és hozzáteszik, hogy az alapból származó tőkejövedelmek adómentesek kellene, hogy legyenek. Ugyancsak elengedhetetlen, hogy a digitális és az energiapiac valóban egységessé váljon, és a befektetőknek „ne 28 tagállam 28 különböző regisztrációs eljárásával kelljen bajlódniuk”.

A decemberi EU-csúcs dönt

Európa szeme most a tagállami vezetőkön van. A karácsony előtti EU-csúcs fő témája lesz a befektetési csomag, fennáll azonban a veszély, hogy a tanácskozás nem hoz eredményt. A francia gazdasági miniszter a múlt héten arról beszélt, hogy az alap hamis pénzzel próbál operálni. Angela Merkel szóvivője szerint a német kancellár támogatja ugyan az ötletet, de biztosra kell menni, hogy a pénz jó helyre kerül majd.

Mindeközben kilátástalannak tűnik, hogy az EU egyáltlán a jövő évi költségvetéséről meg tudjon állapodni december vége előtt. A többek között a Bizottság által kért pótlólagos tagállami hozzájárulások miatt kitört vita miatt pénteken új költségvetési terv kerül a Tanács és a Parlament elé. Két hetük lesz rá, hogy megegyezzenek.