Ez a magyar demokrácia fekete napja Európában

További Eurologus cikkek

Erősen kritikus jelentést tett közzé ma az Európa Tanács az emberi jogok magyarországi helyzetéről. Eközben az EU új demokráciamérő mechanizmus életre hívásáról döntött.

„Magyarországnak többet kellene tennie a média szabadságának biztosítása érdekében, fel kellene lépnie a széles körben elterjedt intolerancia és diszkrimináció ellen, valamint javítania kellene a bevándorlók emberi jogainak védelmét” – nyilatkozta Strasbourgban Nils Muižnieks, az Európa Tanács emberi jogi biztosa, a Magyarországról szóló jelentésének bemutatásakor kedden.

Mi az az Európa Tanács?

Az Európa Tanács egy kormányközi szervezet, amelynek fő célkitűzései:

az emberi jogok, a pluralista demokrácia és a jogállamiság védelme;
az európai kulturális önazonosság és sokszínűség tudatosítása és fejlesztésének előmozdítása;
megoldások keresése az európai társadalom előtt álló olyan kihívásokra, mint a kisebbségek hátrányos megkülönböztetése, az idegengyűlölet, az intolerancia, a terrorizmus és még rengeteg más kérdés;
az európai demokratikus stabilitás megszilárdítása a politikai, törvényhozási és alkotmányos reform végrehajtásának támogatása révén.

Független szervezet az Európai Uniótól, és hosszabb ideje működik mint az EU. 1949-ben alapították, Magyarország 1990-ben csatlakozott. Székhelye Strasbourg.

Fő döntéshozó szerve a 318 tagú Parlamenti Közgyűlés, melynek hét magyar tagja, és hét magyar póttagja van. Őket a magyar Országgyűlés delegálta az intézménybe. A magyar kontingens elnöke a fideszes Németh Zsolt, alelnöke az MSZP-s Mesterházy Attila.

Stefano Montanari, az Európa Tanács emberi jogokért felelős biztosának szóvivője az EUrologusnak elmondta:

Az előző jelentést három évvel ezelőtt adták ki. Az még egészen más témákról szólt. Tartalmazott észrevételeteket például a médiatörvényről, amivel kapcsolatban néhány változtatást is eszközölt a kormány. Ezek a korrekciók hoztak némi előrelépést, például az újságírói források védelme tekintetében, de közel sem oldódott meg minden.

Viszont az elmúlt időszakban annyit változott a magyar jogszabályi környezet, hogy a mostani jelentésben teljesen új témák váltak aggasztóvá.

A szokásos eljárásunk a jelentésekkel az, hogy három héttel a közzététel előtt megküldjük az érintett ország kormányának, hogy véleményezzék azt. Ez nem egyeztetésre való felhívás, hanem egy lehetőség a reakcióra. A kormány meglátásait aztán publikáljuk a honlapunkon a jelentés mellett.

A magyar fél nem élt ezzel a lehetőséggel, nem kaptunk választ

– mondta a szóvivő.

A Magyarországról szóló jelentést áttekintve alább kiemeljük a lényeget:

Média

Komolyan aggódik a jelentés a médiapluralizmus fenyegetettsége miatt, főként a reklámadó és a politikai hirdetésekre vonatkozó korlátozások kapcsán.
A Médiatanács széleskörű szabályozói hatásköre, valamint a média sebezhetősége a politikai befolyással illetve ellenőrzéssel szemben továbbra is problémát jelent.
Javítani kell az újságírók forrásainak védelmén.
Felesleges és sajtószabadság ellen hat a sajtóorgánumok regisztrációs kötelezettsége.
Kéri a rágalmazás kriminalizációjának megszüntetését és az okozott kárral arányos büntetési tételek kidolgozását.
Tény a jelentés szerint, hogy a médiaszabályozási testületek nem tekinthetőek politikai befolyástól és kontrolltól függetlennek.
A médiumokat sújtó magas büntetési tételek, még ha ritkán is alkalmazzák azokat, öncenzúrához vezetnek.

Diszkrimináció, intolerancia:

Durván sújtja az idegengyűlölet a bevándorlókat, beleértve a menekülteket és a menedékjogot kérőket.
Különösen intoleráns a közélet a LGBT emberekkel, a szegényekkel és a hajléktalanokkal szemben.
Hasonlóan rossz a romák általános helyzete, s azon belül is az oktatási rendszerhez való hozzáférésük. A jelentés a roma szegregáció minden formája elleni fellépésre szólít.
A bevándorlókkal szemben alkalmazott különösen hosszú fogvatartási idő régóta fennálló probléma Magyarországon.
A fogyatékkal élők intézményekben tartásának gyakorlatával is fel kell hagynia a magyar államnak.

Demokrácia és jogállam

Aggodalmát fejezi ki a jelentés a független intézmények hatásköreinek kurtítása (pl. Kúria, Adatvédelmi Ombudsman hivatala, médiaszabályozó hatóságok) miatt.
Az utóbbi öt évben készült új magyar alaptörvény (annak öt módosításával együtt) és a 600 törvény kapcsán 11 véleményt tett közzé az Európa Tanács Velencei Bizottsága az utóbbi három évben. Az ET szerint ezek a széles körű módosítások gyakran átláthatatlanul, a hazai és nemzetközi érdekképviseletekkel történő egyeztetések nélkül vagy nem megfelelő konzultáció mellett lettek a jogrendbe ültetve.
A jogállamiság eróziójának kritikáját erősítették a jelentés szerint a civil szervezetek és kritikus hangok mozgásterének beszűkítését célzó intézkedések.
Muižnieks hangsúlyozta, hogy a magyar kormánynak júniusban küldött levél is a civil szféra szerepének alapvető fontosságára igyekezett felhívni a figyelmet.

Eközben Brüsszelben

arról döntöttek, hogy az EU vizsgálhatja az alapjogok betartását a tagállamokban.

Az Európai Unió tagállami miniszterei írásos ígéretet tettek arra, hogy évente egyszer összeülnek, és a körmére néznek azoknak az EU-s kormányoknak, amelyek nem tartják maximális tiszteletben az alapvető európai értékeket.

Sandro Gozi, Olaszország európai ügyekért felelős államtitkára, és a miniszterek tanácsának soros elnöke szerint nem volt könnyű tető alá hozni a megállapodást. „Nagyon kényes tárgyalásokon vagyunk túl – mondta kedden délután.

Az alapjogokat érintő ellenőrzés egy új politikaterületté válhat az Európai Unióban.

Ez lehet az [Európai Bizottság által is hirdetett] új politikai kurzus egyik oszlopa.”

A magyar kormány tevékenysége körüli vita volt az egyik megindítója annak a kezdeményezésnek, hogy az EU rendszeresen ellenőrizze, a kormányok a következő, EU-s alapszerződésben foglalt értékek mentén politizálnak:

az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletben tartása,
a szabadság,
a demokrácia,
az egyenlőség,
a jogállamiság.

Tavaly márciusban Dánia, Finnország, Németország és Hollandia javasolta, hogy szükség van egy új ellenőrző mechanizmusra. Sokáig noszogatták az EU-s jogszabályok végrehajtásáért felelős Európai Bizottságot, hogy adjanak jogi formát a vágyaiknak, mire előálltak egy javaslattal. Az olasz elnökség aztán beleállt az ügybe, és felgyorsult a folyamat.

A miniszterek november közepén állapodtak meg arról, hogy az EU-nak nagyobb figyelmet kell fordítania a demokrácia állapotára a saját határain belül is. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter akkor azt mondta: konstruktívan áll a vitához, de ahhoz ragaszkodik, hogy a vizsgálatoknak objektívnek, diszkriminációmentesnek és pártfüggetlennek kell lenniük, ítéletet csak bizonyítékok alapján mondhatnak ki, valamint egyenlő elbánást kell biztosítaniuk minden tagállamnak.

Ezek a feltételek szóról szóra bekerültek a megegyezés szövegébe. Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség uniós ügyekért felelős államtitkára a tanácskozást követően elmondta, hogy a megszületett kompromisszum Magyarország számára is elfogadható, „kőbe vési” a párbeszéd alapelveit, s kimondja, hogy a meglévő intézmények is kellő keretet biztosítanak a viták lefolytatásához, számolt be róla az MTI.

A mostani ötlet az, hogy a miniszterek évente egyszer összeülnek, rámutatnak azokra az országokra, ahol problémák lehetnek, azután pedig megelőző megbeszéléseket tartanának a veszélyeztetettnek vélt tagállamok kormányával, hogy elkerülhessék a nagyobb bajt. Ugyanakkor

a miniszterek tanácsának arra is lehetősége lesz, hogy szükség esetén konkrét témák kapcsán is vitát kezdeményezzen.

A mindenkori elnökség dönthet majd arról, hogy napirendjére vesz-e extra tárgyalásokat. Ez számunkra akkor lehet különösen érdekes, ha egy, a magyar kormánnyal kifejezetten ellenszenvező tagállami vezetés kezében lesz a soros elnökség.

A dokumentumban nem esik szó szankciókról, és a lebonyolítás részleteiről. A következő évben derül ki, hogy milyen erős műszerrel bővült az EU eszköztára.