Ez a magyar demokrácia fekete napja Európában

2014.12.16. 20:51 Módosítva: 2014-12-16 23:42:09
Erősen kritikus jelentést tett közzé ma az Európa Tanács az emberi jogok magyarországi helyzetéről. Eközben az EU új demokráciamérő mechanizmus életre hívásáról döntött.

„Magyarországnak többet kellene tennie a média szabadságának biztosítása érdekében, fel kellene lépnie a széles körben elterjedt intolerancia és diszkrimináció ellen, valamint javítania kellene a bevándorlók emberi jogainak védelmét” – nyilatkozta Strasbourgban Nils Muižnieks, az Európa Tanács emberi jogi biztosa, a Magyarországról szóló jelentésének bemutatásakor kedden.

Mi az az Európa Tanács?

Az Európa Tanács egy kormányközi szervezet, amelynek fő célkitűzései:

  • az emberi jogok, a pluralista demokrácia és a jogállamiság védelme;
  • az európai kulturális önazonosság és sokszínűség tudatosítása és fejlesztésének előmozdítása;
  • megoldások keresése az európai társadalom előtt álló olyan kihívásokra, mint a kisebbségek hátrányos megkülönböztetése, az idegengyűlölet, az intolerancia, a terrorizmus és még rengeteg más kérdés;
  • az európai demokratikus stabilitás megszilárdítása a politikai, törvényhozási és alkotmányos reform végrehajtásának támogatása révén.

Független szervezet az Európai Uniótól, és hosszabb ideje működik mint az EU. 1949-ben alapították, Magyarország 1990-ben csatlakozott. Székhelye Strasbourg.

Fő döntéshozó szerve a 318 tagú Parlamenti Közgyűlés, melynek hét magyar tagja, és hét magyar póttagja van. Őket a magyar Országgyűlés delegálta az intézménybe. A magyar kontingens elnöke a fideszes Németh Zsolt, alelnöke az MSZP-s Mesterházy Attila.

Stefano Montanari, az Európa Tanács emberi jogokért felelős biztosának szóvivője az EUrologusnak elmondta:

Az előző jelentést három évvel ezelőtt adták ki. Az még egészen más témákról szólt. Tartalmazott észrevételeteket például a médiatörvényről, amivel kapcsolatban néhány változtatást is eszközölt a kormány. Ezek a korrekciók hoztak némi előrelépést, például az újságírói források védelme tekintetében, de közel sem oldódott meg minden.

Viszont az elmúlt időszakban annyit változott a magyar jogszabályi környezet, hogy a mostani jelentésben teljesen új témák váltak aggasztóvá.

A szokásos eljárásunk a jelentésekkel az, hogy három héttel a közzététel előtt megküldjük az érintett ország kormányának, hogy véleményezzék azt. Ez nem egyeztetésre való felhívás, hanem egy lehetőség a reakcióra. A kormány meglátásait aztán publikáljuk a honlapunkon a jelentés mellett.

A magyar fél nem élt ezzel a lehetőséggel, nem kaptunk választ

– mondta a szóvivő.

A Magyarországról szóló jelentést áttekintve alább kiemeljük a lényeget:

Média

  • Komolyan aggódik a jelentés a médiapluralizmus fenyegetettsége miatt, főként a reklámadó és a politikai hirdetésekre vonatkozó korlátozások kapcsán.
  • A Médiatanács széleskörű szabályozói hatásköre, valamint a média sebezhetősége a politikai befolyással illetve ellenőrzéssel szemben továbbra is problémát jelent.
  • Javítani kell az újságírók forrásainak védelmén.
  • Felesleges és sajtószabadság ellen hat a sajtóorgánumok regisztrációs kötelezettsége.
  • Kéri a rágalmazás kriminalizációjának megszüntetését és az okozott kárral arányos büntetési tételek kidolgozását.
  • Tény a jelentés szerint, hogy a médiaszabályozási testületek nem tekinthetőek politikai befolyástól és kontrolltól függetlennek.
  • A médiumokat sújtó magas büntetési tételek, még ha ritkán is alkalmazzák azokat, öncenzúrához vezetnek.

Diszkrimináció, intolerancia:

  • Durván sújtja az idegengyűlölet a bevándorlókat, beleértve a menekülteket és a menedékjogot kérőket.
  • Különösen intoleráns a közélet a LGBT emberekkel, a szegényekkel és a hajléktalanokkal szemben.
  • Hasonlóan rossz a romák általános helyzete, s azon belül is az oktatási rendszerhez való hozzáférésük. A jelentés a roma szegregáció minden formája elleni fellépésre szólít.
  • A bevándorlókkal szemben alkalmazott különösen hosszú fogvatartási idő régóta fennálló probléma Magyarországon.
  • A fogyatékkal élők intézményekben tartásának gyakorlatával is fel kell hagynia a magyar államnak.

Demokrácia és jogállam

  • Aggodalmát fejezi ki a jelentés a független intézmények hatásköreinek kurtítása (pl. Kúria, Adatvédelmi Ombudsman hivatala, médiaszabályozó hatóságok) miatt.
  • Az utóbbi öt évben készült új magyar alaptörvény (annak öt módosításával együtt) és a 600 törvény kapcsán 11 véleményt tett közzé az Európa Tanács Velencei Bizottsága az utóbbi három évben. Az ET szerint ezek a széles körű módosítások gyakran átláthatatlanul, a hazai és nemzetközi érdekképviseletekkel történő egyeztetések nélkül vagy nem megfelelő konzultáció mellett lettek a jogrendbe ültetve.
  • A jogállamiság eróziójának kritikáját erősítették a jelentés szerint a civil szervezetek és kritikus hangok mozgásterének beszűkítését célzó intézkedések.
  • Muižnieks hangsúlyozta, hogy a magyar kormánynak júniusban küldött levél is a civil szféra szerepének alapvető fontosságára igyekezett felhívni a figyelmet.

Eközben Brüsszelben

arról döntöttek, hogy az EU vizsgálhatja az alapjogok betartását a tagállamokban.

Az Európai Unió tagállami miniszterei írásos ígéretet tettek arra, hogy évente egyszer összeülnek, és a körmére néznek azoknak az EU-s kormányoknak, amelyek nem tartják maximális tiszteletben az alapvető európai értékeket.

Sandro Gozi, Olaszország európai ügyekért felelős államtitkára, és a miniszterek tanácsának soros elnöke szerint nem volt könnyű tető alá hozni a megállapodást. „Nagyon kényes tárgyalásokon vagyunk túl – mondta kedden délután.

Az alapjogokat érintő ellenőrzés egy új politikaterületté válhat az Európai Unióban.

Ez lehet az [Európai Bizottság által is hirdetett] új politikai kurzus egyik oszlopa.”

A magyar kormány tevékenysége körüli vita volt az egyik megindítója annak a kezdeményezésnek, hogy az EU rendszeresen ellenőrizze, a kormányok a következő, EU-s alapszerződésben foglalt értékek mentén politizálnak:

  • az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletben tartása,
  • a szabadság,
  • a demokrácia,
  • az egyenlőség,
  • a jogállamiság.

Tavaly márciusban Dánia, Finnország, Németország és Hollandia javasolta, hogy szükség van egy új ellenőrző mechanizmusra. Sokáig noszogatták az EU-s jogszabályok végrehajtásáért felelős Európai Bizottságot, hogy adjanak jogi formát a vágyaiknak, mire előálltak egy javaslattal. Az olasz elnökség aztán beleállt az ügybe, és felgyorsult a folyamat.

A miniszterek november közepén állapodtak meg arról, hogy az EU-nak nagyobb figyelmet kell fordítania a demokrácia állapotára a saját határain belül is. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter akkor azt mondta: konstruktívan áll a vitához, de ahhoz ragaszkodik, hogy a vizsgálatoknak objektívnek, diszkriminációmentesnek és pártfüggetlennek kell lenniük, ítéletet csak bizonyítékok alapján mondhatnak ki, valamint egyenlő elbánást kell biztosítaniuk minden tagállamnak.

Ezek a feltételek szóról szóra bekerültek a megegyezés szövegébe. Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség uniós ügyekért felelős államtitkára a tanácskozást követően elmondta, hogy a megszületett kompromisszum Magyarország számára is elfogadható, „kőbe vési” a párbeszéd alapelveit, s kimondja, hogy a meglévő intézmények is kellő keretet biztosítanak a viták lefolytatásához, számolt be róla az MTI.

A mostani ötlet az, hogy a miniszterek évente egyszer összeülnek, rámutatnak azokra az országokra, ahol problémák lehetnek, azután pedig megelőző megbeszéléseket tartanának a veszélyeztetettnek vélt tagállamok kormányával, hogy elkerülhessék a nagyobb bajt. Ugyanakkor 

a miniszterek tanácsának arra is lehetősége lesz, hogy szükség esetén konkrét témák kapcsán is vitát kezdeményezzen.

A mindenkori elnökség dönthet majd arról, hogy napirendjére vesz-e extra tárgyalásokat. Ez számunkra akkor lehet különösen érdekes, ha egy, a magyar kormánnyal kifejezetten ellenszenvező tagállami vezetés kezében lesz a soros elnökség.

A dokumentumban nem esik szó szankciókról, és a lebonyolítás részleteiről. A következő évben derül ki, hogy milyen erős műszerrel bővült az EU eszköztára.