Orbán: Ami a finneknek jó, nekünk is jó lesz
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Magyarország tizenhét másik állammal üzent a Hamásznak
- Döntenek Trump sorsáról, örökre megváltozhat az elnöki intézmény
- A fizetős belépés ellenére is özönlöttek a turisták Velencébe
- Agyrémnek nevezte Ukrajna legújabb rendeletét a külpolitikai elemző
- Betiltották Amerikában a TikTokot, eltűnik 170 millió felhasználó?
- Emmanuel Macron: Európa haldoklik és elpusztulhat
- Szijjártó Péter: Minden adott a magyar-azeri kapcsolatok továbbfejlesztéséhez
- Hatályon kívül helyezték a szexuális ragadozó ítéletét, ami elindította a metoo-mozgalmat
- Leszakadtak a Moulin Rouge széllapátjai
- Ferenc pápával találkozott Sulyok Tamás, Szent István is szóba került
Az Európai Tanács ülése után az EUrologus arról kérdezte Orbán Viktort, hogy miért szabtak olyan feltételeket a Paks-2 szerződésben, amelyekről lehetett tudni, hogy az Euratom Ellátási Ügynöksége nem fogja elfogadni. Hiszen egy évvel korábban Finnország is végigment egy hasonló folyamaton a saját, oroszok által épített atomerőművével.
Azt gondoltuk, hogy a szerződésünk teljes egészében elfogadható, de hagytunk magunknak mozgásteret, tehát ami a finneknek jó, az jó lesz nekünk is.
Tehát a finn klauzula átemelése a magyar szerződésbe az nem ellentétes a magyar érdekekkel, az nekünk elfogadható” – válaszolta kérdésünkre a miniszterelnök.
A Paksról szóló csütörtöki európai parlamenti meghallgatás kapcsán írtunk róla, hogy a finn Fennovoima erőművében tízéves üzemanyag-szállítási monopóliumban egyeztek ki a felek az egyoldalú energiafüggőség ellen küzdő Európai Bizottsággal. Úgy tudjuk, hogy a paksi két új reaktor esetében húsz évről szólt az eredeti megállapodás.
Lesz valami energiaunió
Keleten a helyzet változatlan
Nem hoztak róla hivatalos döntést, hogy meghosszabbítják-e a júliusban kifutó gazdasági szankciókat Oroszország ellen. Az állam- és kormányfők minden lehetőséget nyitva hagytak, és később annak fényében fognak cselekedni, hogy Oroszország betartja-e a minszki tűzszünet feltételeit. Donald Tusk, az Európai Tanács lengyel elnöke elégedetten nyilatkozott a fejleményekről. Azt mondta: „A közös célunk teljesen világos: fenntartani a szankciókat addig, amíg a minszki egyezményt végre nem hajtják.”
Orbán Viktor a másik oldaláról közelítette meg a problémát. „Egy kérdés nem tisztázott” – mondta a tanácskozás után, -- hogy Ukrajnának is végre kell hajtania a minszki megállapodás szerint jónéhány dolgot az év második felében. És azt nem vitattuk meg, hogy mi történik akkor, ha ez nem történik meg. És ott legalább annyi kétely van, mint más kérdésekben.” Többek között az Oroszországgal határos, vitatott területek decentralizációjára és autonómiájára tettek ígéretet Minszkben.
Az állam- és kormányfők úgy egyeztek bele a közös energiapiacba, hogy tulajdonképpen nem is egyeztek meg semmiben. Politikai ígéretet tettek, hogy átláthatóbbá teszik a gázszerződéseiket, azokat, amelyeket államok, és azokat is, amelyeket magáncégek kötnek. A részleteket, a feltételeket és a jogi alapot viszont csak hónapok múlva fogják hozzá megalkotni.
Hogy mi a magyar álláspont az energiaunióról, arra a kérdésre Orbán Viktor annyit tudott csak mondani: „attól függ, mi a tartalma.” És hogy
el tudunk képzelni olyan energiauniót, ami jó Magyarországnak. Itt még nem tartunk, hogy ezt eldönthessük, mert most még csak kereteket állítottunk föl.
Egyelőre ott tart a megállapodás, hogy ha egy Európai Unión kívüli fél köt szerződést egy európai uniós állammal vagy vállalattal, abban az esetben a megállapodás megkötése előtt tájékoztatni kell a Bizottságot. Hogy a tájékoztatás milyen súlyú, annak van-e joghatálya, azt a Bizottság később fogja kidolgozni. „Elfogadhatatlan lenne, hogyha előzetes jóváhagyáshoz kötnének bármilyen szerződést” – mondta Orbán.
Azt is kiköti az EU-csúcs záródokumentuma, hogy minden országnak megmarad a joga arra, hogy saját maga döntsön az energiamixéről, vagyis hogy hány százalékban szeretne nukleáris energiából, földgázból vagy megújuló forrásokból fedezni a szükségleteit. A helyzet persze az, hogy ez a jog az Európai Unió alapszerződésében is kőbe van vésve, és nem kérdőjelezi meg komolyan senki.
Ciprasz: a görög reformok rendezik a büdzsé helyzetét
A februárban nyert négy hónapos haladék ellenére – az oroszok mellett – leginkább a görögök gazdasági helyzete tartotta izgalomban a tavaszi EU-csúcs első napján az újságírókat és politikusokat. Olyannyira, hogy a találkozó margóján külön formátumban találkozott Alekszisz Ciprasz görög kormányfő és több uniós nagy ország állam- és kormányfője.
A csütörtök késő éjjeli megbeszélésen a Sziriza baloldali part színeiben kormányra jutott Ciprasz igyekezett megnyugtatni a befektetői és politikai kedélyeket azzal, hogy hangsúlyozta: gyors ütemben haladnak a reformok kidolgozásával, azért hogy megfeleljenek a hitelezők elvárásainak, és elkerüljék az államcsődöt.
A három órán át zajló találkozón az EUrologusnak nyilatkozó diplomáciai források szerint nem volt tabutéma. Utóbbira szükség is volt, mivel Athén továbbra is a szakadék szélén táncol az eurózónából való kikerülést kockáztatva, miközben a Sziriza a görög választók bizalmát éppen azzal az ígérettel nyerte el, hogy véget vet a megszorításoknak.
Ciprasz optimizmusával egybevágott a tárgyalás után az Unió által kiadott hivatalos közlemény is, mely szerint a találkozó a „kölcsönös bizalom jegyében telt”. A szintén az asztalnál ülő Angela Merkel azonban péntek hajnalban úgy fogalmazott, addig nem lesznek lehívhatóak a Görögországnak beígért pénzek, amíg Athén nem foganatosítja a vállalt büdzsé módosításokat és reformokat, melyeket eddig vonakodott elfogadni. Pénteken aztán a csúcs utáni sajtótájékoztatón a kancellár további részleteket is elárult, melyek szerint a február 20-án kialkudott keretek nem változhatnak, de ha a görög kormány egyenértékű reformokkal állanak elő, azokra alapozva is megnyílhatnak az uniós pénzcsapok.
Diplomaták szerint jól kitapintható a görögök és a németek közti felfogásbeli különbség a reformok kapcsán a politikai kommunikáció szintjén is. Ciprasz úgy fogalmazott „világos, hogy Görögország nem köteles recessziós intézkedéseket foganatosítani”, utalva a februárban elfogadott reformtervekre. „Görögország be fogja a nyújtani az EU-nak saját strukturális reformjait, melyeket végre is hajt azután” tette hozzá. Merkel ellenben arról beszélt újságíróknak Brüsszelben, hogy csakis a már elfogadott reformok teljes végrehajtása nyugtatja meg a hitelezőket.
A tavaszi EU-csúcs után jövő hétfőn Ciprasz Berlinbe is elutazik majd, hogy a német kancellárral tárgyaljon, amely találkozótól azt remélik, hogy ha a görög kormány tényleg egy meggyőző tervvel dolgozott ki az előkészítheti az eurózóna pénzügyminisztereinek döntését, hogy hiteleket folyósítson hamarosan a görög költségvetésnek a következő hetekben.
Rovataink a Facebookon