Mit tett KGBéla a magyarokért az Európai Parlamentben?

A statisztikák szerint nem viszi túlzásba az európai parlamenti munkát Kovács Béla. A Jobbik kémügybe keveredett képviselője – akinek mentelmi jogáról jövő csütörtökön április 16-án dönt az EP illetékes szakbizottsága – viszonylag ritkán látott vendég a plenáris üléseken.

A VoteWatch Europe összesítése alapján a magyar képviselők közül ő jelent meg legkevesebb alkalommal a szavazásokon: több mint negyedükről hiányzott eddig a 2014 nyarán indult ciklusban. Ez a teljesítmény az összes 751 EP-képviselő közül is csak a 674. helyre pozicionálta.

Igaz, a 2009-2014-es ciklusban sem törte össze magát, de akkor legalább a hazai mezőnyből mindkét párttársánál, Morvai Krisztinánál és Szegedi Csanádnál, valamint az MDF-fel kijutott Bokros Lajosnál is szorgalmasabban járt az ülésekre (bár ezzel is csak a 721. helyet szerezte meg).

A mezőny végén

A képviselő egy másik oldal, a MEPRanking.com rangsorában szintén a legutolsó a magyarok között. Összesítésben sem áll sokkal jobban: kereken a hétszázadik a 751 képviselőből. A teljes igazsághoz idekívánkozik, hogy mivel a Jobbik egyik európai parlamenti képviselőcsoportnak sem tagja, így honatyái nehezebben tudnak bekapcsolódni a jogalkotói munkába.

Ugyanakkor a MEPRanking algoritmusa általában épp a hozzászólásoknak, véleményeknek, kérdéseknek ad viszonylag nagy súlyt, ráadásul Kovács Béla még az 52 független képviselő közül is csak a 46. helyen áll. Szinte minden téren elmarad a teljesítménye mind az ő átlaguktól, mind a magyar képviselőkétől, mind a jobbikosokétól.

Okosabb vagy, mint a parlagfű?

Egyedül az Európai Bizottsághoz intézett kérdések terén mutathat fel némi teljesítményt – legalábbis akkor, ha pusztán a számokat és nem a tartalmat nézzük. 2015. februárjában például aziránt érdeklődött, miért akarja kiirtatni az EU a parlagfüvet, amely csak a városokban allergén, és valójában egy „ősi, nagyon intelligens növény, sok tekintetben az embernél is intelligensebb”.

Ugyanez a mondat – a kérdés nagyjából felével együtt – szó szerint visszaköszön Weixl-Várhegyi László „természetgyógyász doktor, mérnök-radiesztéta, bioenergetikus, fitoterapeuta, életmód- és táplálkozási tanácsadó -terapeuta” (a felsorolás nem teljes) ezoterikus oldalakon keringő cikkében, amelynek állításai egyébként tételesen cáfolhatóak.

Ukrajnai invázió újraértelmezve

A legtöbbször mégis Ukrajnával kapcsolatban érdeklődött Kovács Béla az Európai Bizottságnál, főként az EU-val kötött társulási szerződésüket ekézve. Semmi nem kerülte el a figyelmét, legyen szó az ukrán szabadcsapatokról, amelyek szerinte az Iszlám Állammal azonos veszélyt jelentenek az EU-ra, vagy akár épp az inváziós özönfaj, az egészségre ártalmas Sosnowsky-medvetalp veszélyéről. Igaz, a növény már hat EU-tagállamban, köztük Magyarországon is megjelent, Európában főként Lettországban okozott károkat. Meg kell azonban hagyni, hogy ilyen csavarral valószínűleg senki nem beszélt mostanában Ukrajnával kapcsolatban invázióról.

Vizsgálódik a csalásügyi hivatal

Kovács Béla lanyha tevékenysége különösen annak fényében tűnik érthetetlennek, hogy mennyire sok, összesen hét asszisztense van. A magyar képviselők között ezzel holtversenyben a második Tőkés Lászlóval, náluk már csak Jávor Benedek munkáját segítik többen. A hét asszisztens közül három Brüsszelbe akkreditált:

• Gajdos Attila, információink szerint csak oroszul tud a magyaron kívül, a Jobbik XIII. kerületében indult 2010-ben, mérnöki diplomáját Moszkvában szerezte (egyébként a szarvasi önkormányzatnak is van egy Gajdos Attila nevű képviselője, aki a Békés Megyei Közgyűlés tagja is);

• Valerio Cignetti, a Kovács Béla által alapított és elnökölt Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségének (AENM) olasz főtitkára, amellyel kapcsolatban egy jobbikos politikus lopást és eltűnt számlákat emlegetett egy kiszivárgott hangfelvételen;

• a belorusz Viktoryia Vinahradava.

Mellettük ott vannak még a pár hónapra foglalkoztatott gyakornokok, de róluk nem lehetnek túl jók Kovács Béla tapasztalatai, mert egyikük, Molnár Balázs feljelentette őt és Szegedi Csanád volt Jobbik-alelnököt az OLAF-nál. Mint arról korábban az Index is beszámolt, azért tett így, mert szerinte a jobbikosok fantomgyakornokokat alkalmaztak, és a látogatóknak szánt költségkerettel is visszaéltek. Az Origo információi alapján az ügyben azóta már kihallgatták Molnár Balázst. A Jobbik azt állítja, nem tud semmilyen eljárásról, és tagadta, hogy szabálytalanul jártak volna el.