Így csökkentené a rezsinket Brüsszel

Az Európai Bizottság (EB) április 22-én trösztellenes eljárást indított az orosz állami energiavállalattal, a Gazprommal szemben. Vizsgálata alapján a Bizottság előzetes meglátása az, hogy a Gazprom nyolc tagállamban (Bulgária, Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország és Szlovákia) hátráltatja a versenyt a földgázellátás piacán.

Putyin is figyel

A Gazprom területi korlátozásokat alkalmaz a gázszállítási megállapodásaiban, amelyekkel megakadályozzák, hogy a vásárló államok tovább kereskedjenek a földgázzal az Európai Gazdasági Térségben – áll a Bizottság indoklásában. Öt tagállamban (Bulgária, Észtország, Lengyelország, Lettország és Litvánia) tisztességtelen árpolitikát folytatnak. „Ezekben a tagállamokban az energiahordozó ára rendszeresen sokkal magasabb volt, mint más piacokon, akár 40 százalékkal is magasabb” – mondta Margrethe Vestager, az EB versenyjogért felelős biztosa. „A Bizottság nem szabja meg az árat, csak azt szeretné, ha működne a piac. Szeretnénk, ha lennének árkülönbségek, de remélhetőleg sikerül elérnünk, hogy ezek a különbségek ne legyenek tisztességtelenek” – tette világossá. Végül, Bulgáriában és Lengyelországban azt szabta az orosz cég a gázszállítás feltételéül, hogy a két ország szálljon be az orosz vezetéképítési projektekbe. Bulgáriában a Déli Áramlat építése volt ez a feltétel.

Még 2011-ben panaszolták be a litvánok a mamutcéget, amiért visszaél az erőfölényével az EU keleti részén. Ezután nem sokkal meglepetésszerű ellenőrzéseket tartottak több uniós tagállamban található Gazprom-irodában, és rengeteg iratot lefoglaltak. Az akcióra Vlagyimir Putyin is felfigyelt, és ígéretet tett, hogy „a legnagyobb figyelemmel fogja követni, mi történik a Gazprom körül”. Az előző versenyjogért felelős biztos, Joaquin Almunia idején aztán nem is nagyon lehetett hallani a Magyarországot is érintő vizsgálatról. Tavaly hivatalba lépett utóda, Margrethe Vestager ugyanakkor nem kispályázik, a múlt héten például a Google-nek esett neki.

Sokan azt gondolhatják, hogy ez az ügy politikaibb indíttatású, mint a többi versenyjogi ügy, amivel foglalkozom. Ez nem igaz – hangsúlyozta Vestager biztos a szerda déli sajtótájékoztatón. Azt is mondta, hogy a Gazprom a Bizottság eljárása szempontjából nem különbözik más európai, állami tulajdonú energiavállalatoktól, mint például az EDF Franciaországban, vagy az ENI Olaszországban. „Az a benyomásom, hogy [a Gazprom] professzionális munkát végez – mindössze azt kívánom, hogy az EU-s szabályozásnak megfelelően üzleteljenek” – mondta.

A gáz leállításával fenyegetőznek

Korábban Washingtonban már arra figyelmeztetett a kemény kiállású EU-s biztos, hogy határozottan fellépnek az energiacégek ellen, „amelyek ártanak a versenytársaiknak, akadályozzák az energiaáramlást egyik EU-országból a másikba, vagy azzal fenyegetőznek, hogy elzárják a csapot”. A beszéd elég egyértelműen a Gazpromnak szólt, amely 2019-től nem akar gázt szállítani a (korábban árviták miatt már többször lezárt) fő útvonalon, Ukrajnán keresztül az EU-ba. Helyette a cég bejelentette, hogy a görög-török határig épít egy vezetéket, onnan meg mindenki oldja meg magának a továbbiakat, mert ha nem, majd keleti országoknak adja el a fűtőanyagot. Brüsszeli források arra utaltak az EUobservernek, hogy a fenyegetőzés egy „allergiás reakció” volt a készülő eljárásra, és csak egy blöff. Mindenesetre Magyarország Görögországgal, Macedóniával és Szerbiával akar összeállni, hogy uniós pénzből folytassák a gázcsövet. Épp kedden járt Alexei Miller, a Gazprom vezérigazgatója Athénban, hogy a vezetékről tárgyaljon.

Az ukránokon verhetik el a port

Természetesen a kelet-ukrajnai konfliktus miatt az uniós lépésre rögtön rá lehet sütni, hogy csak politikai oka van. Brüsszelben azzal mosakodnak, hogy a panasz több mint egy évvel az ukrán válság előtt érkezett, és a Google elleni eljárás is bizonyítja, hogy nem részrehajlóak a nyugati cégekkel sem, a Gazpromnál „tisztán energia- és versenyügyi törvényekről van szó, nem Ukrajnáról”.

Mégis belekeverhetik az országot az ügybe, csak éppen másik a másik oldalról. A Gazprom brüsszeli lobbicége, a G-Plus már egy nappal a bejelentés előtt jelezte, hogy a megbízójukat meglepte az eljárás, hiszen épp egy héttel korábban ajánlottak megegyezést, ráadásul júniusig olcsón szállítanak gázt Ukrajnának. Persze ha széleskörű lesz az EU eljárása, akkor Moszkva bekeményíthet Kijevvel szemben a tárgyalásokon, figyelmeztetett a cég.

A Gazpromnak 12 hete van válaszolni az Európai Bizottság felvetéseire. Az orosz cég képviselőit várják a meghallgatásokra. Büntetésről, jogi eljárásról egyelőre nincs szó. A maximális büntetés a cég globális forgalmának 10 százalékára rúghat, ha bebizonyosodnak az EB vádjai. Ettől azonban még messze vagyunk: „A jelenlegi szakaszban még minden megoldás nyitva áll” – mondta Margrethe Vestager.