Orbánnak nem is a menekültkvótákkal van baja

2015.05.23. 20:07 Módosítva: 2015.05.23. 23:37
Habár őrültségnek nevezte az Európai Bizottság új ötletét a miniszterelnök, az EUrologusnak elmondta, hogy leginkább azokon a régebbi szabályokon szeretne változtatni, amelyek alapján bevándorlókat nem lehet automatikusan őrizetbe venni.

Orbán Viktor kedd esti strasbourgi sajtótájékoztatóján az EUrologus kérdésére tiszta vizet öntött a pohárba, és elmagyarázta, hogy miért nem támogatja az EU kormányának, az Európai Bizottságnak (EB) elképzeléseit a menekülthelyzet összeurópai kezelésére, kvótarendszerrel, a menekültek EU-n belüli elosztásával, tagállamok közötti szolidaritással együtt. A szavaiból úgy tűnik, elsősorban nem a mostani újítással elégedetlen, hanem azzal, hogy a nemzetközi szabályok szerint nem lehet mérlegelés nélkül őrizetbe venni olyan bevándorlókat, akik menedékjogi védelmet kérnek.

Nem bűncselekmény, szabálysértés

2012. évi II. törvény „204. § (1) Aki Magyarország államhatárát engedély nélkül vagy meg nem engedett módon lépi át, vagy ezt megkísérli, szabálysértést követ el.”

A törvény szövegében a tiltott határátlépés olyan más szabálysértésekkel szerepel egy kategóriában, mint a koldulás, a csendháborítás és a tiltott fürdés.

Magyarországon vannak törvényes határátkelőhelyek – mondta a miniszterelnök. – Aki jó szándékkal jön Magyarországra, az nyugodtan odamehet a határátkelő ponthoz, és bejelentkezhet, mint menekült. De nem ez történik, hanem illegálisan, ami egy bűncselekmény, átlépi a határt. Ez egy bűncselekmény! És ezt érvényesíteni kell, a magyar joghatóságot érvényesíteni kell, egyébként fölbomlik a rend. Ezért én azt gondolom, hogy kellő empátiával, emberséggel, de határozottan vissza kell venni a szabályozást saját jogkörbe, és meg kell mondani, hogy mi nem fogadunk be megélhetési bevándorlót.”

EU-s menedékkérő kvóták

Az EB múlt héten azt javasolta, hogy ha vészhelyzet van – például az, hogy idén májusig több, mint negyvenezer menedékkérelmet adtak le Magyarországon – a közös határtól messzebb fekvő EU-s államok segítsenek a magyar hatóságoknak azzal, hogy átvállalják a menedékkérők nagy részét, és ellátják a velük kapcsolatos feladatokat. Elhelyezik őket, és lefolytatják a vizsgálatot, hogy jogos-e a kérelmük: valóban politikai üldözöttek-e, háborús helyzet elől menekülnek-e, vagy pedig – sokat hangoztatott szóval élve – megélhetési bevándorlók, akik mondjuk csak az éhhalált szeretnék elkerülni, vagy nem akarják nagy szegénységben leélni az életüket. Ha az utóbbi, akkor nem vonatkozik rájuk sem a menekültügyi egyezmény, sem az EU irányelvei. Vissza lehet őket küldeni.

Ez az Európai Bizottságnak a menedékkérők „áthelyezésére” vonatkozó javaslata. Azokról a menedékkérőkről szól, akik már bejutottak az EU területére. Az EB számításai szerint ezeknek a bevándorlóknak az 1,79 százaléka jutna Magyarországra. Hangsúlyoznunk kell, hogy ez egy javaslat, amiből lehet, hogy semmi nem lesz, ha az EU-s tagállamok illetékes minisztereinek (a Tanácsnak) a minősített többsége nem hagyja jóvá. Van rá esély, hogy nem hagyják jóvá, többek között éppen azért, mert a magyar miniszterelnök erélyesen föllép ellene.

Egyetlen európai uniós jogszabály sem írja elő, hogy Magyarország megélhetési bevándorlókat fogadjon be. Azt viszont igen, hogy ha valaki menedékjogi védelmet kér, csak kivételes esetben vehető őrizetbe. Ez nem új dolog: az ENSZ Menekültügyi „Genfi” Egyezménye már 1951-ben kimondta, hogy nem szabad korlátozni „a menekültek mozgási szabadságát a szükséges mértéket meghaladóan” és korlátozásokat csak addig lehet alkalmazni, amíg „jogi helyzetük az illető országban rendezést nem nyert”. Magyarország 1989-ben törvénybe iktatta ezt az egyezményt. 

tag-reuters
Fotó: Vincent Kessler

Kihasználják a rendszert?

Tavaly 5445 menedékkérelmet bíráltak el Magyarországon, és 540-et hagytak jóvá. A kérelmek elbírálása több hónapig is eltarthat, és Magyarországon erre az időre nagyon gyakran bezárva tartották a menedékkérőket.

[A bevándorlókat] őrizet alá vettük, és elkezdtük az eljárást, hogy megállapítsuk, hogy menekültek vagy megélhetési bevándorlók. És a kettőt különválasztottuk. És Magyarországon nem is volt semmi baj” – mondta Orbán Viktor.

A rendszer a politikai menekülteknek is odacsapott

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) három éve elmarasztalta a magyar hatóságokat, mert a menedékkérők nagy részét indokolatlanul idegenrendészeti őrizetbe vették, és zord körülmények között tartották őket bezárva. Ez ahhoz vezetett, hogy sokan a menekültkérelem leadása után rögtön továbbálltak nyugatra, mielőtt becsukhatták volna őket. Több nyugat-európai ország nem küldte vissza Magyarországra a nálunk regisztrált menedékkérőket, pedig az EU-s szabály (a „dublini rendelet”) erre kötelezte volna őket. Tavaly nyáron az Index is beszámolt róla, hogy egy német bíróság megtiltotta, hogy egy Németországba jutott iráni menekültet visszaküldjenek Magyarországra, mert itt embertelenül, megalázó módon bántak volna vele.

Az Európai Bizottságig is eljutott az ügy, ahol a belügyi főigazgatóság megállapította, hogy jogilag nem megalapozott a magyar őrizetbevételi gyakorlat. Erre reagált végül a magyar kormány.

2012-ben az Európai Unió egy kötelezettségszegési eljárással fenyegetett meg bennünket, és rákényszerített, hogy változtassuk meg ezt az eljárást, és azt mondták, hogy aki átlépi a határt törvényellenesen, de azt mondja magáról, hogy ő politikai menekült, azt nem szabad őrizetbe venni – mondta a miniszterelnök. – És ekkor elszabadult a pokol. És akkor Magyarországot ellepték, tízezrével lepték el azok az emberek, akik átlépik a határt törvénytelenül, azt állítják magukról, hogy politikai menekültek, de mindannyian tudjuk, hogy nem azok, hanem megélhetési bevándorlók.”

2012 őszétől szinte senkit nem vettek őrizetbe. 2013 első felében pedig volt olyan hónap, hogy négyezer menedékkérő érkezett, ami nagy növekedés ahhoz képest, hogy 2012-ben összesen 2157-en jöttek. 2013. június 1-jével visszaállították az őrizetet (itt írtunk róla részletesen), de akkor máshogyan: bevezették a „menedékkérő őrizet” kategóriáját. Itt nem cellákban vannak bezárva a meneddékkérők, hanem csak az intézmény területén belül, legfeljebb hat hónapig, mondta az EUrologusnak Simon Ernő, az UNHCR magyarországi szóvivője. Ezután is tovább nőtt a menedékkérők száma, sokkal nagyobb ütemben, mint korábban. 2014-ben 43 ezer, a legfrissebb adatok szerint pedig idén már most tartunk 43 ezernél. Simon Ernő szerint ez annak is köszönhető, hogy az elmúlt két évben világszerte több, mint 20 százalékkal nőtt a menedékkérők száma. Ennek a hatása Magyarországon is érezhető, mondta.

Az elrettentetés a cél

Orbán Viktor kiemelte, hogy a bevándorlók legnagyobb része nem marad nálunk. „Még erre is mondhatnák a magyarok, dörzsölve a tenyerüket, hogy megúsztuk – vélekedett a kormányfő. – De abból kiindulni, hogy a másiknak nincs sütnivalója, sosem szabad.” A miniszterelnök attól tart, hogy ha Magyarország nem szigorít, és nem hoz elrettentő intézkedéseket, a nyugat-európai, valódi célországok fogják ezt megtenni. „Azok az országok, ahova mennek Magyarországról az illegális határátlépők, azok be fogják vezetni azokat a szabályokat, hogy nem tudnak majd Magyarországról továbbmenni ezek az emberek. És ottrekednek Magyarországon – mondta. – Ezért nekünk az az érdekünk, hogy visszakapjuk azt a jogot, hogy aki törvénytelenül lépi át Magyarország határait, azt őrizetbe vegyük, megállapítsuk, egy szabályos eljárást lefolytatva, hogy ki menekült, és ki megélhetési bevándorló.”

A Bizottság mostani javaslata nem tér ki az őrizetbe vétel kérdésére. És ha jól értjük, ez Orbán Viktor gondja. Most az történik, hogy

a miniszterelnök szeretné kihasználni az alkalmat, hogy az EU-s döntéshozás hozzányúl a menekültügyi szabályokhoz, és ki akar harcolni egy engedményt, hogy a hatóságok keményen bánhassanak a bevándorlókkal – ha kérnek menedékjogot, ha nem.

A szavaiból úgy tűnik, ez lesz a feltétele annak, hogy elfogadja a Bizottság menedékkérő-elosztási terveit. Ezt az alkudozást fogják lejátszani a következő hónapban az igazságügyi miniszterek és a külügyminiszterek Tanácsán, majd június végén az EU-csúcson. Ha engednek Orbán kérésének, akkor az elrettentő őrizetbevételi gyakorlattal csak az ENSZ genfi egyezményét fogja továbbra is megszegni Magyarország – de az alapján nem indíthat eljárást az EU.