Konstruktív módra váltott a kormány Brüsszelben

2015.06.02. 15:41 Módosítva: 2015.06.02. 16:45
Júniusban megegyezhetnek az Európai Bizottsággal a visszatartott pénzekről. Mindkét félnek ez az érdeke - mondta Lázár János.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter találkozott kedden az Európai Bizottság (EB) regionális politikáért felelős főigazgatójával, Walter Deffaa-val. A miniszter arról számolt be, hogy a kormány kész engedményeket tenni az Európai Unió végrehajtó testületének, hogy még idén felszabadulhasson az a nagyjából 663 milliárd forintnyi összeg, amelyet az EB a 2007-2013-as fejlesztési ciklusból korábban felfüggesztett a magyar programok hiányosságai és szabálytalanságai miatt. Lázár szerint már júniusban megegyezhetnek.

A gazdaságfejlesztési operatív programban, a környezetvédelmi fejlesztési programban és a társadalmi fölzárkóztatással kapcsolatos programban tartják vissza jelenleg a kifizetéseket. Áprilisban az EUrologus is úgy értesült, hogy mindkét félben megvan a hajlandóság, hogy minél hamarabb rendezzék az ügyet. Jelenleg arról tárgyalnak, hogy mekkora összeget hajlandó „büntetésként”, vagy hivatalos nevén korrekcióként fizetni a kormány a szabálytalanságok miatt. Ha megegyeznek, a korrekció összegét más pályázatokba visszaforgathatják. Lázár János kedden délután azt mondta: „a magyar kormány kész elfogadni az Európai Bizottság javaslatát a korrekciók nagyságrendjére még akkor is, hogyha ez a mi korrekciós javaslatunknak a fölülvizsgálatával jár. Ha nem találunk közös nevezőt a számokban, akkor elfogadjuk az EB döntését, annak érdekében, hogy ez az összeg minél hamarabb a magyar költségvetésben jóváírása kerüljön.” A miniszter elmondása alapján ezek az összegek a pályázati kiírások 2 és 10 százaléka között mozognak.

Az „aszfaltügyben” a kormány erősebben védi az álláspontját, de ott is kész a kompromisszumra. Tavaly decemberben írtunk róla, hogy az Európai Bizottság szerint a magyar kormány trükközött az elmúlt évek útépítéseinél, és túl szigorú szabályozással kizárt a versenyből több érdeklődő útépítő vállalatot. Háromszázmillió eurós korrekciót kértek, amit a kormány akkor élből visszautasított. Mostanra engedékenyebb hangvételre váltottak. „Az aszfaltügyben a kormány mérlegeli, hogy elfogadja-e az Európai Bizottság korrekciós javaslatát – mondta Lázár. – Az első körben nem fogadtuk el a 25 százalékos javaslatot. Van reális esélye annak, hogy érdemi tárgyalások induljanak a korrekciós eljárás mértékéről, vagy az egész helyzet kezeléséről.”

Új közbeszerzési törvény, új intézményrendszer

November elsején készülnek törvénybe iktatni az EU-s irányelv alapján íródott új közbeszerzési törvényt Magyarországon. Az új szabályozás „növelni fogja a nyilvánosságot, az átláthatóságot, a számonkérhetőséget, erősödni fog a transzparencia – mondta Lázár. – Sok 2007 és 2013 közötti tanulság levonása után még átláthatóbban és még korrektebb formában fogja [a támogatást] elkölteni Magyarország.”

A 2014-2020-as ciklusban kiírandó pályázatok kezelésére felállított magyar intézményrendszert jelenleg is vizsgálja a Bizottság. „Az EB vizsgálja, hogy az új ciklusban melyik szervezetnek mi lesz az új szerepe – magyarázta Lázár János. – Előrehaladtunk, és ebben lesz eredmény” – szögezte le.

 

Altus Zrt.

Gyurcsány Ferenc cége, az Altus Zrt. uniós pályázatának kapcsán Lázár kérdőre vonta a régiópolitikai főigazgatót. „A magyar kormány számára elfogadhatatlan az a döntés, hogy az Altus 5 millió eurós megbízást kap magyarországi pályázatok monitoringjára – mondta a miniszter.

A főigazgató, Walter Deffaa egy május eleji levélben már határozottan visszautasította azt a vádat, hogy a Bizottság a magyar pályázatok ellenőrzésére szerződött volna az Altus-szal. Kiemelte, hogy egy, az Altus által vezetett konzorcium nyerte meg a kérdéses pályázatot, melynek célja egy tanulmány készítése arról, hogy milyen hatékonyan működnek az európai strukturális és befektetési alapok egyes új szabályozásai. Részletek a Bizottság honlapján elérhetőek.

Az Altus által vezetett konzorcium tagjai

Deutsche Gesellschaft für Internationale Zusammenarbeit GmbH (DE), Formez PA (IT), Jagellonian University (PL), International Consulting Expertise EEIG (BE), PSDB Sp. Z.o.o. (PL), CEU Consulting GmbH (AT), SKL International AB (SE), WYG Bulgaria EOOD (BG), GKI Economic Research Co (HU), Horváth and Partners GmbH (DE).

„A pozitív szcenárió, az optimista vélelem az, hogy [az Európai Bizottság] csak hibázott, mert nem vette észre, hogy politikai összeférhetetlenség lehetősége áll fönn – vélekedett Lázár János. – Ha tudták volna, véleményem szerint körültekintőbben jártak volna el. Én nem vagyok rosszindulatú, és nem tételezem fel, hogy ez egy szándékos pénzügyi juttatás, én a mai beszélgetés után benyomásként azt tudom mondani, hogy egy hiba történt. Láthatóan zavarja a Bizottságot az ügy.”

Gyurcsány Ferenc múlt héten arról beszélt, hogy az ötmillió eurós összeg nem az Altus tiszteletdíja, hanem a teljes, több programot magában foglaló kiírás keretösszege. „A brüsszeli Bizottság egy négyéves időszakra választott ki három nemzetközi konzorciumot, nagyjából 10-12 vizsgálati program lefolytatására. Ennek a keretösszege az a bizonyos ötmillió euró (másfélmilliárd forint), amiről a fideszesek beszélnek. Ezt mind nem nyertük el, mert nem is lehet elnyerni  – szögezte le. –  A 10-12 programból eddig négyet írtak ki. Egy-egy programnak nagyjából a megbízási díja kevesebb, mint tizede ennek a másfél milliárd forintnak” – magyarázta a volt miniszterelnök.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter arra kérte a főigazgatót, hogy hozza nyilvánosságra a pályázat minden rendelkezésre álló dokumentumát, amit Walter Deffaa egyelőre nem biztosít. Ezenkívül felszólította Gyurcsány Ferencet, hogy „az ország érdekében” mondjon le erről a megbízásról.