Brüsszel: Nem kellene falakat építenünk Európában
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Lányok szoknyája alá nézett a vásáron az egyetemi tanár
- Pusztító tűz végzett csaknem nyolcszáz állattal egy svájci farmon
- A földi pokol, ahonnan aligha létezik kiút
- Míg Hszi Csin-ping és a magyar államfő tárgyalt, Micimackónak öltözött tiltakozók jelentek meg
- Vádat emeltek a fejbe lőtt szörfösök ügyében
- Vlagyimir Putyin: Oroszország hadkészültségben áll
- Felfegyverzett albánokra csapott le a NAV az M5-ös autópályán
- 18+Újabb részletek a meggyilkolt szerb kislány ügyében: átvizsgálták a szolgálati autót, amivel elütötték
- Megbukott a kormány, éles jobboldali fordulat az észak-macedón választáson
- Joe Biden lépett, hogy megakadályozza a háború legvéresebb csatáját
Natasha Bertaud, az Európai Bizottság bevándorlási és belügyekért felelős szóvivője csütörtökön délben világossá tette, hogy a schengeni határellenőrzési kódex nem szabályozza, hogy a tagállamok milyen eszközökkel védik az EU külső határát.
Non-refoulement
A menekültek helyzetéről szóló 1951-es ENSZ egyezmény 33. cikke rendelkezik a kiutasítás vagy visszaküldés (refoulment) tilalmáról
1. Egyetlen Szerződő Állam sem utasítja ki vagy küldi vissza („refouler”) a menekültet azon ország területének határára, ahol élete vagy szabadsága faji, vallási okokból, nemzeti hovatartozása miatt, vagy abból az okból van veszélyeztetve, hogy bizonyos társadalmi csoporthoz tartozik, vagy bizonyos politikai véleményt vall.
2. A jelen rendelkezésből folyó kedvezmény azonban nem illeti meg azt a menekültet, akiről alaposan feltehető, hogy veszélyezteti annak az országnak biztonságát, amelynek területén van, vagy aki mivel különösen súlyos bűncselekményért jogerősen elítélték, veszélyt jelent az illető ország lakosságára nézve.
Ugyanakkor megjegyezte, hogy a mód, ahogyan a tagállamok a bevándorlók beáramlását igyekeznek kezelni, meg kell, hogy feleljen az EU-s és egyéb nemzetközi előírásoknak. „Tiszteletben kell tartania a bevándorlók emberi jogait, és a „non-refoulement” elvet az olyan bevándorlók esetében, akik nemzetközi védelemre szorulnak.”
Hozzátette, hogy „a Bizottság nem támogatja a kerítések használatát, és arra ösztönzi a tagállamokat, hogy más eszközöket vessenek be a határvédelemben.
Nem is olyan rég bontottuk le a falakat Európában. Nem kellene építenünk őket.
Kiemelte, hogy ez a Bizottság elvi hozzáállása, és hivatalos lépéseket nem fog tenni az ügyben, mert a "tagállamok döntése, hogy miként látják el a határőrizetüket". Ugyanezen oknál fogva korábban sem tartottak megbeszéléseket a magyar hatóságokkal ebben a kérdésben.
Az EU finanszírozott már kerítésépítést?
A Bulgáriában korábban felhúzott kerítésről azt nyilatkozta: "Az Európai Unió soha nem finanszírozta a kerítést, amit Bulgária épített a török határon, és Bulgária soha nem is folyamodott EU-s finanszírozásért". Szóba került, hogy Görögországban és Spanyolországban is használnak kerítéseket. Mindkét esetben igényeltek EU-s támogatást a kerítések megépítésére, de mindkettőt visszautasították.
A téma lezárásaként hozzátette, hogy mivel a bevándorlás európai méretű jelenség, amelyek mind a 28 tagállamot érintik, közös, európai megoldást kell találni a problémára. "Odafigyelünk Magyarországra a bevándorlók megnövekedett száma miatt" – tette hozzá. Elmondta, hogy nem zárják ki annak a lehetőségét, hogy az olaszországi és görögországi bevándorlóáradat elosztására tett korábbi javaslatukat a jövőben Magyarországra is kiterjesszék.
Rovataink a Facebookon