Az EU-s miniszterek megszavazták a pénzt a menekültprogramra

Az EU-s pénzügyminiszterek tanácsa pénteken megszavazott egy 89 millió eurós plusz keretet a földközi tengeri bevándorlási válság kezelésére kötelezettségvállalások formájában, és 76,6 millió euróval növelte az erre a célra betervezett EU-s kifizetéseket. Az extra pénzt átcsoportotosításból teremtik elő, elsősorban olyan alapokból, amelyekben többlet halmozódott föl.

A miniszterek tanácsa ezzel pénzt is rendelt ahhoz az ígérethez, amelyet április 23-án tettek az európai állam- és kormányfők. Fokozott tengeri ellenőrzéseket, az embercsempészek elleni hatékonyabb fellépést és stabilabb pénzügyi hátteret fognak teremteni a földközi-tengeri humanitárius katasztrófa enyhítésére, döntöttek akkor. Kevesebb, mint két hónap alatt meg is lett a pénz: ez az uniós eljárásrendben villámgyors cselekvés.

Mire fogják költeni

26,8 millió eurót kapnak idénre az olasz és görög partok közelében működő Triton és Poszeidón tengeri műveletek, melyeknek az a feladata, hogy információkat gyűjtsenek az embercsempész-hálózatokról, járőrözzenek a Földközi-tengeren, felkutassák és észleljék a menekülőket szállító hajókat. A süllyedő lélekvesztőkről való életmentés kifejezetten nem feladata a műveletben résztvevő hajóknak, de a nemzetközi tengerjog értelmében kötelesek a bajba jutottakat biztonságos helyre szállítani. Sokak szerint éppen ezt a kötelezettséget használják ki az embercsempészek, amikor olyan szállítóeszközökön bocsátják útjára az Észak-Afrikából menekülőket, amelyek szinte biztosan nem tartanának ki az olasz és a görög partokig. A Triton jelenleg Szicíliától délre 138 tengeri mérföldig (265 km) tevékenykedhet, ez kicsit több, mint a fele a Szicília és a Líbia közötti távolságnak.

Rögtön két EU-s pénzalapot is kistafírungoznak erre az évre: a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (AMIF) 57 millió euróval többel tervezhet, és 45,6 millióval többel gazdálkodhat. A támogatást elsősorban Olaszország és Görögország hívhatja le, arra a célra, hogy hatékonyabban tudják ellátni a hozzájuk érkező menedékkérőket, és gyorsabban elbírálhassák a kérelmüket. A Belső Biztonsági Alap (ISF) 5 milliós ígérettel és 4 milliós kifizetéssel számolhat, amelyből a tengeren elsősegélyt nyújthatnak, új eszközöket vehetnek a határellenőrzéshez, és biztosíthatják a bevándorlók szállítását.

A 307 ember

A mostani döntés 25 millió eurót különít el egy, az egész EU-ra érvényes áttelepítési programra. Ez húszezer ember biztonságos betelepítését jelentené a háborús gócpontok közeléből. Azért van erre szükség, érvelt a javaslatot tevő Európai Bizottság, hogy a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő, védelemre szoruló személyek ne kerüljenek embercsempész- és emberkereskedő-bűnszövetkezetek kezére.

Ez az a program, amelynek keretében Magyarországnak 307 menedékkérőt kellene befogadnia. Összesen 50 millió eurót terveznek költeni a projektre, ennek a felét hagyta most jóvá a miniszteri tanács, a másik felét a jövő évi költségvetésbe foglalnák bele.

A miniszteri döntést az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia. Erre várhatóan a június végi plenáris ülésen kerül sor.

A 827 ember

A 40 ezer menedékkérőt érintő áthelyezési program, ismertebb nevén „a kvótarendszer”, amely azokat a menedékkérőket irányítaná más EU-s tagállamokba, akik már eljutottak Olaszországba és Görögországba (827-en jutnának Magyarországra), nagyobb ellenállást vált ki a Tanácsban. Ennek a tételnek a becsült EU-s költsége 240 millió euró.

Miniszteri szinten nem is várható róla megegyezés: az állam- és kormányfők fogják megtárgyalni a június 25-26-i csúcstalálkozón. Úgy tudjuk, a vita azon áll vagy bukik, hogy mindenképpen kötelezővé akarják-e tenni a kvótarendszert, vagy pedig önkéntes alapon fog működni. Az utóbbiba talán a tervet hevesen ellenző magyar kormány is beleegyezik. A magyar álláspont szerint az Európai Bizottság nem szentel elég figyelmet a Balkánon keresztül, szárazföldi úton az EU-ba igyekvő bevándorlók nyomására, amelynek elsősorban Magyarország van kitéve.