Balczót kétszer is hívták a nyugati radikálisok

Pár napja új radikális, EU-ellenes frakció alakult az Európai Parlamentben (EP). A brüsszeli sajtóban a Jobbik képviselőit is hírbe hozták az új képviselőcsoporttal, de a névsorból kedden kiderült: nem lesz magyar tagja a francia Nemzeti Front és a holland Szabadságpárt (PVV) vezetésével létrejött összefogásnak, melyhez az osztrák Szabadságpárt (FPÖ) és az olasz Északi Liga (Lega Nord) is több képviselővel csatlakozott.

Egy képviselő jöhet, a Jobbik nem

Balczó Zoltán, a Jobbik Magyarországért Mozgalom EP-képviselője az EUrologusnak azt mondja: számított rá, hogy Marine Le Pen, a Nemzeti Front elnöke előbb-utóbb sikerrel hoz össze hét országból képviselőket, ami a frakcióalapítás egyik feltétele. „Az, hogy a Jobbik ebben nem vesz részt, az teljesen világos volt” – szögezi le Balczó. 

A Nemzeti Front delegációvezetője, Edouard Ferrand kérdésünkre cáfolta, hogy tartottak volna megbeszéléseket jobbikos képviselőkkel. Azt mondta, a magyar párt egyes kijelentései zavarják a Nemzeti Frontot, és személyesen Marine Le Pent is.

Balczó Zoltán máshogy emlékszik: „Engem személy szerint kétszer kértek, hogy csatlakozzak. Már júniusban egy FPÖ-s képviselő, akivel előző, tízhónapos parlamenti mandátumom alatt viszonylag szorosan működtünk együtt, erre kért. Ősszel a francia Nemzeti Frontnak egy képviselője ült le velem, és szintén ezt a javaslatot tette. Világos volt, hogy a Jobbikkal nem, csak abból egy embert kiemelve szeretnének együttműködni. Ez elfogadhatatlan volt. Ősszel Morvai Krisztinát is megkeresték.”

Szemléletváltás nyugaton: iszlámellenesség

A magyar képviselő arról is mesél, hogy az előző parlamenti ciklus elején, 2009–2010-ben a Nemzeti Front, az FPÖ, a flamand nacionalista Vlaams Belang, a bolgár Ataka és a Jobbik független képviselői már kvázi frakcióként működtek. „Egyeztettünk az ülések előtt, lehetőleg politikailag is, mi magunk között elosztottuk a felszólalási időt. A legnagyobb egyetértésben voltunk az FPÖ-sökkel, Marine Le Pen is ott volt ezeken az üléseken, az apja is ott volt, és igyekeztünk a politikai együttműködést is megteremteni.”

A Nemzeti Front közben Franciaországban megnyerte a 2014-es EP-választást (24,86 százalék), és egy évvel később is 25 százalék körüli eredményt produkált a francia helyhatósági voksolásnál.

„Marine Le Pen tett egy fordulatot a Nemzeti Fronttal, a támogatottsága jelentősen megnőtt, szélesebbre nyitotta azt a bázist, amire támaszkodhat. Igyekezett azt hangsúlyozni, hogy Izraellel jó kapcsolatot kíván kiépíteni. Ugyanígy tett az FPÖ is – vélekedik Balczó. – Az én felfogásom szerint ennek az volt az alapja, hogy nem akartak kétfrontos harcot folytatni. A néppárti irányba menve szakítani akartak az antiszemitizmussal, és nagyon erőteljes bevándorlás-ellenes politikát folytatnak mind a ketten.”

Az is érdekes, mutat rá Balczó, hogy eddig úgy tűnt, hogy a francia Nemzeti Front és az FPÖ a rokon pártok, mert hosszú ideje hasonlóan politizálnak. A franciák most mégis a holland Szabadságpárttal közösen jegyzik alapítóként az új frakciót. Szerinte a liberális felfogású, izraelbarát párttal való együttműködés sokkal jobban illeszkedik a Nemzeti Front új irányvonalába.

Balczó Zoltán szerint a napi parlamenti munkában is látszik a szemléletváltás. „Az izraeli-palesztin konfliktusban azóta sem a Nemzeti Front, sem az FPÖ képviselői nem szólalnak meg, és olyan kérdésekben, amelyek közvetve Izrael-ellenesek, például a palesztin jogok elismerése, ők állandóan – hiszen látom a kigyulladó lámpákat – tartózkodással szavaznak. Ebből származhat az, hogy egy olyan párttal, amelyet antiszemitizmussal vádolnak, mint a Jobbik, nem vállalják az együttműködést. Természetesen azt, hogy a Jobbik egy antiszemita párt, azt teljes mértékben visszautasítom” – mondta.

PVV–Jobbik: kölcsönösen elfogadhatatlanok

Úgy látszik, a közös munka legnagyobb gátja az, hogy a holland Szabadságpárt és a Jobbik nézeteit, különösen külpolitikai kérdésekben nem lehet összebékíteni.

„Én személy szerint elképzelhetetlennek tartottam volna a holland Szabadságpárttal való  együttműködést – mondja Balczó – mert a Jobbik önmeghatározása alapjában ott van, hogy konzervatív párt. A holland Szabadságpárt pedig rendkívül erőteljesen liberális párt az ideológiáját tekintve.”

Geert Wilders, a Szabadságpárt elnöke június 16-án arról beszélt, hogy a tömeges bevándorlás és az iszlamizáció a két legnagyobb veszély, amely most Európát fenyegeti.

„A holland Szabadságpárttal nem az a gond, hogy bevándorlásellenes, hiszen Magyarországon is van épp elég feladat a bevándorlással most, hanem, hogy ők az iszlámot gyűlölő párt – fejti ki a Jobbikos politikus. A múltkor kijelentették, hogy gyakorlatilag minden palesztinnak el kellene hagynia a földet, ahol él, és mindannyian át kell, hogy menjenek Jordániába. Egy ilyen szélsőséges álláspontot egy frakcióban lehetetlen közösen tolerálni” – mondja Balczó.

Egyetérthetnének

Pedig közös pontok vannak a frakcióba tömörült pártok és a Jobbik programjában. Mindannyian a fő áramlattal szemben, a „több Európa, mélyebb integráció” jelszó ellen lépnek föl. „Ez egy leplezett kifejezése annak, hogy egy föderatív állam, egy Európai Egyesült Államok építéséről van szó” – vélekedik Balczó. Ezzel szemben ők szeretnék kibővíteni a nemzetállami döntési kört az EU-ssal szemben. Nem értenek egyet a liberális EU-s gazdaságpolitikával. Antiglobalista felfogás is jellemző rájuk – ezen a területen a radikális baloldali frakcióval szoktak közösen szavazni, mutat rá. A francia Nemzeti Fronttal az atomenergia támogatásáról és a mezőgazdaságban a családi gazdaságok fejlesztéséről is hasonlóan gondolkodnak.

Az ukrajnai helyzet kezelésében is egyetértés van közöttük. „Tudomásul kell venni, hogy Oroszországnak a nemzetbiztonsági érdekeit érinti, hogy a NATO terjeszkedni próbál Oroszország határaihoz. Ezzel egy előzetes, sokak által cáfolt, sokak által megerősített egyezményt mondanak föl, ami még '89-ben született, hogy a NATO meddig terjeszkedik, meddig nem.” Balczó úgy látja, Ukrajna az áldozata egy Oroszország–Egyesült Államok világhatalmi vetélkedésnek, és az Európai Unió szerinte nem kiegyensúlyozott, nem önálló politikát folytat, hanem az Egyesült Államoknak megfelelőt. „Van amit jogosan kritizál az Európai Unió a putyini döntésekben, természetesen. Csak nagyon egyoldalúan nézik az ügyet” – teszi hozzá.

Orbán a fősodorban van

„Nincs mit aggódni: Orbán Viktor kormányzása alatt a nagy kérdésekben olyan szépen halad azon az úton, amit a többség és az Európai Néppárt elvár, hogy semmi kifogást nem lehet támasztani ellene” – reagálja Balczó arra a felvetésre, hogy a miniszterelnök is élesen kritizálja az EU működését. A jelenleg tárgyalás alatt álló EU–USA szabadkereskedelmi tárgyalást hozza példaként, amelyet a kormány hangosan támogat, illetve a közös EU-s gazdasági kormányzást megalapozó „hatos jogszabálycsomagot”, amelynek az elfogadásáért éppen a magyar elnökség tette a legtöbbet 2011-ben. Arra is utal, hogy habár Orbán Viktor otthon kijelenti: az ukrán válságban nekünk a kárpátaljai magyarok helyzete a legfontosabb ügy, és emlékeztet rá, hogy az autonómia európai uniós érték, utána hivatalos tárgyaláson Szijjártó Péter mégis azt nyilatkozza, hogy számunkra a legfontosabb Ukrajna területi integritása.

„Amikor Orbán Viktor azt mondja, hogy egy-két kokit, sallert kiosztok, az egyértelműen otthoni használatra szól – mondja végezetül. – A nagy dolgokban nem kell attól félni, hogy a Fidesz nem felel meg a lisszaboni elvárásoknak, és Magyarország valami kalandos útra tér.”