Mi lesz az ára a 2,5 milliárdos EU-s segítségnek?

Orbán Viktor brüsszeli látogatása csütörtökön enyhülést hozhat a magyar kormány és az Európai Bizottság feszült kapcsolatában, ami a menekültügyet illeti. Egy lehetséges forgatókönyv már kész: a magyar miniszterelnök megállapodik Jean-Claude Junckerrel, hogy bizonyos engedmények fejében a brüsszeli testület folyósítja azt az összesen nyolcmillió eurós gyorssegélyt, amit már június végén megígértek a magyar kormánynak, de azóta sem érkezett meg.

Valakinek nem volt sürgős

A júniusi bejelentés valószínűleg inkább volt politikai üzenet, mint tényleges kötelezettségvállalás, mert két hónappal később még mindig csak arról beszélünk, hogy talán hamarosan jöhet a pénz. Úgy tűnik, sem Budapesten, sem Brüsszelben nem sürgették nagyon, hogy megérkezzen a gyorssegély, amelyet a magyar menekült-befogadó kapacitás növelésére lehet majd fordítani.

Az Európai Bizottságtól (EB) azt mondták az EUrologusnak, hogy csak augusztus közepén kapták meg a hivatalos kérést a magyar kormánytól, hogy szükség van brüsszeli támogatásra. Az EB-ben augusztus végére ígértek döntést, most pedig úgy látszik, inkább Orbán Viktor és Jean-Claude Juncker csütörtöki személyes találkozójától függ az ügy.

A kormányfői szintű egyeztetés a brüsszeli döntéshozatalban általában a kényes politikai viták elsimítására szolgál, mielőtt az alsóbb szinteken beindulhat a munka. Az Európai Bizottság bevándorlásügyekkel foglalkozó szóvivője, Natasha Bertaud kérdésünkre, hogy mikor utalják át a segélyt Budapestre, azt válaszolta, hogy „gyorsított eljárásban dolgozzuk föl a kérést”, egyben utalt arra, hogy a holnapi Orbán-Juncker találkozó alkalmat kínál a legmagasabb szintű tárgyalásra. A szóvivő arra is utalt, hogy a bevándorlási politikáért felelős európai biztos jövő hétfőn Budapestre utazik, ami „időszerű lehetőség lesz majd arra is, hogy bejelentéseket tegyen.”

Egy lehetséges forgatókönyv tehát már készen van: Orbán alkut köt Junckerrel, kezet ráznak, és a a migrációs ügyekért felelős biztos jövő hétfőn diadalmasan elmondja ugyanazt a beszédet, amit júniusban már egyszer elmondott. Amikor még nem épült kerítés, és nem hergeltük föl a francia külügyminisztériumot.

Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője szerint a magyar kormány az év eleje óta direkt visszautasítja az Európai Unió segítségnyújtását. „Az Orbán-kormány szánt szándékkal akadályozza a menekültprobléma megoldását Magyarországon, mert az a politikai érdeke, hogy a televízióban azokat a képeket láthassuk, az interneten azokat a képeket nézhessük, hogy valamilyen probléma van a menekültekkel, akár a Keletiben, akár Röszkénél, akár Hegyeshalomnál” – nyilatkozta szerda délelőtt Brüsszelben.

Nem is olyan könnyű összeszámolni, hogy mennyi pénz kell

Az is lehet persze, hogy a bürokrácia akadályozta a gyors reakciót. Nyári szünet volt, a minisztériumok félgőzzel dolgoztak, és több magyarországi intézmény is leadta a kéréseit, amelyeket össze kellett szedni. Többek között a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal és az Emberi Erőforrások Minisztériuma is igényelt segítséget az elmúlt hónapokban. A Bizottság eldönti, hogy ezekből mennyit hagy jóvá. Diplomáciai források vélelmezik, hogy ezeknek az igényeknek a legnagyobb részét jóvá fogják hagyni.

Miért mondta Lázár János, hogy nincs brüsszeli segítség?

A Miniszterelnökség vezetője múlt héten azt nyilatkozta: az EU nem nyújt segítséget a schengeni határ védelméhez. Ezért a magyar kormányra hárul a felelősség, hogy megvédje a határokat. „Ha valakinek feltűnik valamilyen brüsszeli segítség, nyugodtan szóljon” – mondta.

Mi most szólunk: az EU büdzséjében több, mint 85 millió eurós (kb. 26 milliárd forintos) keret áll Magyarország rendelkezésére a 2020-ig terjedő időszakra a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból (AMIF) és a Belső Biztonsági Alapból (ISF). Az AMIF forrásaiból 24 millió eurót címkéztek Magyarországnak „a befogadó kapacitások javítására, a menekültügyi eljárások uniós normákkal való összhangjának biztosítására, a migránsok helyi és regionális szintű integrációjára, valamint a visszatérési programok hatékonyságának növelésére.” Kimondottan határvédelemre, egész pontosan „a tagállami határigazgatás és -őrizet, különösen modern technológiákkal történő fejlesztésére” az ISF-ből lehet pályázni. Itt 61,4 millió euró (kb. 19 milliárd forint) a magyar keret.

Ezen felül folyósítja Brüsszel a nyolcmilliós gyorssegélyt, ha a mindenféle akadályok elhárulnak.