Ezzel állhat elő Juncker menekültügyben

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a Financial Times információi szerint új tervvel áll majd elő jövő héten, amiben azt javasolja, hogy a korábban elfogadott 40 ezer menekült helyett 160 ezret osszanak szét az EU-s tagországok között.

Az is újdonság lenne, hogy Görögország és Olaszország mellett Magyarország is bekerülne azok közé az országok közé, ahonnan áthelyeznének más tagállamokba a menekülteket. A Financial Times szerint ettől azt remélhetik, hogy éket verhetnek a kelet-közép-európai országok kvótaellenességébe. A visegrádi országok a hétvégén tartanak válságtanácskozást az ügyben.

Natasha Bertaud, az EB migrációs ügyekért felelős szóvivője megerősítette a lapnak, hogy a tervezetben Görögország és Olaszország mellett bevonnák Magyarországot is, azonban ennél többről nem volt hajlandó beszélni. Más bizottsági források pletykának minősítették a 160 ezres számot.

A Financial Times forrásai szerint viszont Juncker az új tervezetet majd szerdán, első évértékelő beszédében jelenti be az Európai Parlamentben. Az uniós igazságügyi és belügyminiszterek utána szeptember 14-én tanácskoznak a bevándorlásról, a rendkívüli ülést pedig október 8-án egy rendes bel- és igazságügyi tanács követi majd.

A The Times brüsszeli tudósítója, Bruno Waterfield a Twitterére kirakott olyan kiszivárgott becsléseket is, hogyan oszlana meg elvileg ez a 160 ezer áthelyezett menekült a tagországok között. Állítólag Magyarországról 54 ezer menedékkérőt irányítanának át máshova, míg Olaszországból 39 600-at, Görögországból pedig 66 400-at.

Crunching numbers - estimates of quotas based on sources saying 160,000 will be the number of people relocated pic.twitter.com/r3ACzyPjOL

— Bruno Waterfield (@BrunoBrussels) 2015. szeptember 3.

A Jean-Claude Juncker EB-elnökkel folytatott megbeszélése után tartott sajtótájékoztatóján Orbán Viktor azt mondta, hogy csak blöff, hogy elvinnének Magyarországról 54 ezer menekültet, ez szóba sem került a tárgyalásai alatt csütörtökön. Azt mondta, továbbra is két frontország van, Görögország és Olaszország, onnan hoznának Magyarországra menekülteket, nem elvinnének.

Mi lenne még a csomagban?

A Juncker-csomagban a források szerint lenne egy olyan elem is, amivel automatikusan elosztanák az újabban érkező menekülteket is az országok között. Emellett olyan intézkedéseket is hoznának, amivel megakadályozzák, hogy az EU-tagjelölt országok állampolgárai, például a koszovóiak politikai menedékjogot kérjenek. A tervezet állítólag kitér rá, hogy a nyugat-balkáni EU-s tagjelölt országokból érkezők menedékkérelmeit első körben nem fogják jóváhagyni.

A lap is emlékeztet rá, hogy a kötelező kvótákkal szemben komoly ellenállás volt számos EU-s tagországban, a visegrádi országok bejelentették, hogy közösen blokkolják a javaslatot, ha kell. Végül a tagországok elkaszálták a Bizottság kötelező kvótás javaslatát, és önkéntes alapon 40 ezer helyett 32 ezer menedékkérő befogadásába egyeztek bele. Emellé jött 22 504 unión kívülről, konfliktuszónákból érkező menekült befogadására tett ígéret. Arról egyelőre nem tudni, ezt a második csoportot hogyan érintené a Juncker-javaslat.

Nem világos, hogy a korábban nyugat-európai kormányok által is bírált kötelező kvótás javaslatot hogyan fogja orvosolni az, ha a korábbinál négyszer több emberre terjesztik ki. A korábban erősen kvótaellenes lengyel kormányból most olyan nyilatkozatokat hallani, hogy az év első feléhez képest most drámaian megváltozott a helyzet, ezért újra nekifutni a tárgyalásoknak. Az Európai Tanács lengyel elnöke, Donald Tusk csütörtökön délelőtt arról beszélt, hogy legalább 100 ezer menekült elosztására van szükség. Ez előrejelezheti, hogy milyen kompromisszumot javasol majd az állam- és kormányfő kollégáinak a következő hetekben.

Folyik a kvótavita

Magyarország az egyetlen, ami önkéntes alapon sem Olaszországból és Görögországból, sem konfliktuszónából sem vállalta egyetlen ember fogadását sem. Orbán Viktor májusban, a magyarországi helyzetről tartott EP-vita után azt mondta, hogy a kvótarendszer őrültség, de akkor sem támogatná, ha ésszerű lenne, mert nem ért egyet azzal, hogy ne a tagállam dönthessen arról, kit fogad be. Orbán csütörtökön a Martin Schulz EP-elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, a kvóták előtt egyébként is a határok védelme az elsődleges kérdés.

Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország közösen utasították el a kötelező kvótarendszert, és egyelőre úgy tűnt, hogy a német offenzívával szemben is fenntartják az álláspontjukat. Németország is egyre több szövetségest gyűjtött maga mellé a kérdésben, meggyőzték a spanyolokat, aztán csütörtökön pedig Franciaország és Olaszország külügyminiszterei közös levélben álltak ki a kvótarendszer, és a menekültek tisztességes elosztása mellett.

Francois Hollande francia elnök csütörtök kora délután bejelentette, hogy Németország és Franciaország egy állandó és kötelező kvótarendszert javasol. Ezzel más szintre emelkedik a vita, mint pár héttel ezelőtt.

Érdekes fejlemény, hogy az Európai Bizottságból éppen aznap szivárgott ki az új, még több menekültet érintő, és Magyarországnak kiemelt segítséget nyújtó elképzelés, amikor Orbán Viktor Brüsszelben tárgyalásokat folytat, és a délelőtt folyamán világossá vált, hogy továbbra is kitartóan ellenzi a kvótarendszert. A terv hivatalos bejelentését csak a jövő hétre tervezték.