Aki nem akar kvótázni, fizessen

Az EUrologus birtokába jutott az új rendkívüli menekültelosztó terv rövid leírása, melyet az Európai Bizottság (EB) elnöke, Jean-Claude Juncker szerda reggel ismertet majd. Az elmúlt napok híreivel összhangban Magyarország is a „kedvezményezettek” körébe került: az új körben a legtöbb menedékkérőt hazánkból helyeznék át más uniós országokba.

Mivel járna, hogy „frontország” leszünk?

Összesen 120 ezer menedékkérő áthelyezéséről szól a mostani javaslat: 15 600 embert irányítanának át Olaszországból, 50 400-at Görögországból és 54 ezret Magyarországról. Azoknak az embereknek a 62 százalékát fedi le, akik a nyár folyamán a két dél-európai államba, illetve az egész év során Magyarországra jöttek, és okkal feltételezhető, hogy nemzetközi védelemre szorulnak.

A magyar hatóságok feladata lenne, hogy eldöntsék, a hazánkba érkező menedékkérők közül kit hova helyezzenek át. Továbbra is Magyarországra hárulna a kötelezettség, hogy ujjlenyomatot vegyen tőlük. A hatóságok nemzetbiztonsági vagy közrendi okokra hivatkozva visszautasíthatják egy kérelmező áthelyezését. Két hónap alatt le is bonyolítanák az egész procedúrát, amelynek a végén a menedékkérő már Lettországban vagy Portugáliában ébredhet. A befogadó államok menedékkérőnként 6000 eurós támogatásra számíthatnak az EU-s büdzséből.

A menedékkérők nem dönthetnek szabadon, hogy melyik EU-s országban szeretnének menedéket kapni, de a kérelmet elbíráló hatóságnak figyelembe kell vennie, hogy az illető milyen nyelven beszél, illetve hol élnek rokonai, mondta hétfő délben Natasha Bertaud, az EB bevándorlási ügyekért felelős szóvivője, amikor újságírók az áthelyezéssel kapcsolatos gyakorlati problémákról kérdezték.

Arról, hogy miként fogják a célországba utaztatni a menedékkérőket, azt nyilatkozta: világos szabályok írják elő, hogy a hatóságok miként bánhatnak a menedékkérőkkel. A „kényszerítés” a legutolsó megoldás ezek közül.

Az is fölmerült, hogy milyen eszközökkel lehet majd rávenni a menekülteket, hogy abban az országban maradjanak, ahová beosztották őket. A terv szerint egyrészt csak azon az országon belül kapnának jogot a szabad mozgásra, tehát nem léphetnék át törvényesen a schengeni határokat, másrészt csak ott lennének jogosultak szociális támogatásra. Két választásuk lenne tehát: vagy törvényesen a nekik kijelölt tagállamban maradnak, vagy illegálisan továbbállnak.

Pénzzel lehetne megváltani

Az Európai Bizottság kínálna egy kilépőt az elosztási mechanizmusból: amelyik ország nem tud részt venni benne, az EU alapvető értékeit is figyelembe véve alaposan meg kell indokolnia, hogy miért nem, és kompenzációként a GDP-jének egy egyelőre még meg nem határozott százalékát kellene befizetnie a közös kasszába. Az érintett ország egy évre vásárolhatná ki magát az összetartásból.

Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalt (EASO) és a többi tagállamot arra utasítanák az új terv szerint, hogy még több segítséget nyújtsanak a három érintett tagállamnak, köztük Magyarországnak a menedékkérelmek feldolgozásának első fázisában. Az egész műveletre 780 millió eurót tennének félre az EU-s költségvetésből.

Ez még nem végleges megoldás

A jelenlegi terv még nem az a hosszú távú bevándorláspolitikai csomag, amelyet az Európai Bizottság az év végéig tervez összeállítani. A mostani jogalap szerint az EU-s miniszterek tanácsa csak vészhelyzet esetén hagyhatja jóvá a javaslatot, és csak időszakosan vezethet be ilyen intézkedéseket, ha súlyos a helyzet és sürgős megoldást kíván.

A nyár folyamán intenzívebbé vált a bevándorlási helyzet, írják a szövegben. Kétszer annyi bevándorló és menekült érkezett, mint korábban, ezért van szükség új rendkívüli áthelyezési tervre, Görögország és Olaszország mellett ezúttal Magyarországról is.

A dokumentum szerint a bevándorlók többsége, akik idén Magyarországon keresztül léptek be az EU-ba, majdnem biztosan jogosultak nemzetközi védelemre, mivel közülük egyre többen jönnek Szíriából. Magyarország fogadókapacitásai kimerültek, mutat rá a Bizottság, ezért is van rá szükség, hogy hazánkból is áthelyezzenek menekülteket az EU többi országába. Magyarország tranzitországgá vált a legtöbb bevándorló számára, akik nem ott szeretnék leadni a menedékkérelmüket. Arra is kitérnek a szövegben, hogy Magyarország gyorssegélyt is kapott az Európai Bizottságtól a helyzet enyhítésére.

A szöveg nyitva hagyja a lehetőséget, hogy a jövőben más országokból is áthelyezhessenek menedékkérőket. Külön említi, hogy ha a kelet-ukrajnai harcok elmérgesednek, erre sor kerülhet.

Kell ez nekünk?

Orbán Viktor múlt hét csütörtökön még azt nyilatkozta: blöff, hogy Magyarországról elvinnének menekülteket. Utána azonban rögtön hozzátette: ha Brüsszel hivatalosan is felajánlja, akkor megfontolják az ajánlatot.

Az Európai Bizottság politikai döntéshozó testülete, a biztosok kollégiuma, melynek Navracsics Tibor is tagja, kedden délután ül össze, hogy elvégezzék a terven az utolsó simításokat. Szerda reggel pedig Jean-Claude Juncker, a testület elnöke az évértékelő beszéde keretében valószínűleg megteszi a bejelentést.

Ezután kerül a javaslat az EU-s miniszterek elé, akik minősített többséggel fogadhatják el a javaslatot. Egy blokkoló kisebbség tehát, amelynek eddig úgy tűnt, Orbán Viktor a vezető alakja, nemet mondhat rá. Jövő héten akár már sor is kerülhet erre, a belügyminiszterek hétfői rendkívüli ülésén. Egyre erősödnek azonban azok a hangok is, amelyek az állam- és kormányfők előrehozott csúcstalálkozóján vitatnák meg a helyzetet. A nagy kérdés, hogy Orbán Viktor elfogadja-e a hangosan nyújtott segítséget, ami egyúttal azt is jelenti, hogy hivatalosan frontországgá válik Magyarország, amelynek feladata, hogy megszervezze a menedékkérők áthelyezését.

(A cikket az EUrologus Facebook-oldalán kommentálhatja.)