Na, kik forgatták fel Brüsszel belvárosát?

További Eurologus cikkek
-
Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Tortával köszöntötték Ferenc pápát a Gemelli kórház dolgozói pápává választásának 12. évfordulója alkalmából
- Szíria új vezetője aláírta az ideiglenes alkotmányt, amely 5 évre iszlamista uralom alá helyezi az országot
- Így reagált Donald Trump Vlagyimir Putyin békemegállapodással kapcsolatos kijelentéseire
- Tüntetők foglalták el a Trump Torony előterét
- Viharos amerikai kormányülés: Elon Muskot lehazugozta a közlekedési miniszter
- Ha Európa marad a 2035-ös szén-dioxid-csökkentési tervnél, óriási károkat okoz a saját autóiparának
- Vlagyimir Putyin egyetért a tűzszüneti javaslattal, de feltételeket szabott
- Holland védelmi miniszter: Magyarország szövetséges, de néha meg kell kerülni
- 18+Vádat emeltek egy oklahomai lelkész ellen gyermekmolesztálás miatt
- A hírszerzésben is magára maradhat Európa
A veterán eurokraták valószínűleg meg sem lepődnek rajta, hogy megint tejtermelők tiltakoztak Brüsszelben. 2012-ben például szó szerint tejben fürdött az Európai Parlament környéke, mert a gazdák fecskendővel küldték meg az épületet és az azt védő rendőröket.
Most sem finomkodtak a termelők: a tejet nemcsak sugárral, hanem dobozokban is igyekeztek célba juttatni. A tiltakozók tojásokat, petárdákat és szalmát is bevetettek, gumikat gyújtogattak, dudáltak, és traktoraikkal vették blokád alá az uniós tüntetések kedvenc színhelyét, a Schuman teret. Ezen a téren állnak az Európai Bizottság és az EU Tanácsának fő épületei.
Összesen nyolc országból érkeztek a tiltakozók. Többen már rutinos tüntetőként jöttek, egy német gazda például az ötödik ilyen alkalmon vett részt. „Most olcsóbban vásárolják fel a tejet, mint amennyibe az előállítása kerül, úgyhogy nem tudjuk fedezni a költségeinket a tehenekre vagy akármire, szóval tüntetünk” – indokolta egy vallon gazda, miért vannak ennyire felháborodva.
Szerencsétlen időzítés
A probléma egyik oka, hogy Brüsszel idén eltörölte az 1984-ben bevezetett tejkvótákat. A mennyiségi korlátozásokra annak idején azért volt szükség, mert elszaladt a termelés, és a gazdák a túlkínálattal annyira lenyomták az árakat, hogy ezzel sokuk a tönk szélére sodródott. Megoldásként elkezdték tárolni a feleslegeket, majd Brüsszel minden országnak külön-külön húzott egy termelési plafont.
Mostanra megszabadultak a többlettől, sőt, a feltörekvő keleti piacok miatt arra számítottak, hogy az erőre kapó kínai és indiai középosztály majd változatosabban étkezik, megdobva ezzel a keresletet. Csakhogy a kvóták kivezetése időben éppen egybeesett az orosz embargóval, ráadásul a kínai növekedés is lelassult. A világgazdasági folyamatok nem csak a tejnél okoznak gondot, a húságazatban dolgozók is EU-szerte csikorgatják a fogukat az alacsony árak miatt. Európa tüntetési szakértői, a francia gazdák emiatt nemes egyszerűséggel disznókat szabadítottak egy szupermarketre.
Magyarországon is berágtak a tejtermelők, 12 pontos javaslatcsomagot küldtek a Földművelésügyi Minisztériumnak. A válaszban többek között a nemrég elfogadott uniós társfinanszírozású vidékfejlesztési programmal nyugtatgatták a őket, de előtte Fazekas Sándor miniszter is gyorsan megtekintett egy üzemet, hogy elindítson egy tejivókampányt. Mindemellett a tárca levélben próbálta rávenni az Európai Bizottságot, hogy tegyen valamit. Augusztusban hét másik tagállammal együtt jeleztük, hogy nagy a baj.
Brüsszel üzeni: igyál tejet!
Brüsszelben vették az adást, és szeptember 7-én már azelőtt bejelentettek egy 500 millió eurós (nagyjából 157 milliárd forintos) csomagot, hogy a nemzeti tárcavezetők összeültek volna tanácskozni a helyzetről. Persze a pénzt nem a semmiből teremtik elő, egyszerűen csak előbbre hoznak bizonyos kifizetéseket, illetve egy új, de éppen ezért alig használt jövedelemstabilizációs eszköz felhasználására bátorítanak. Emellett Brüsszelből is megpróbálják az embereket rávenni, hogy igyanak több tejet és egyenek több disznóhúst. Az élelmiszermarketing-program költségvetéséből külön félretennének erre a célra. Arról viszont nem akartak hallani, hogy a harminc év után kivezetett kvótákat néhány hónappal a megszüntetésük után visszahozzák. A sertéstartókon magántárolási támogatással próbálnak segíteni, amire várhatóan napokon belül hivatalosan is javaslatot tesznek.
(A cikket az EUrologus Facebook-oldalán kommentálhatja.)
Rovataink a Facebookon