Románia: Schengent a kvótáért cserébe
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Megszólalt a német hírszerzés vezetője: Putyin támadásra készül a Nyugat ellen, a NATO kudarcát akarja
- Matteo Salvini odaszúrt egyet az Európai Bizottságnak
- Kiderült, miért omlott le a tragédiát okozó előtető az újvidéki állomáson
- A tűzszünet semmit nem old meg, csak elodázza a közel-keleti válságot
- FBI: Bombatámadással fenyegették meg Donald Trump kabinetjelöltjeit
- Véget ért Marine Le Pen tárgyalása, de csak márciusban derül ki, indulhat-e a következő elnökválasztáson
- Fény derülhetett Amerika hírhedt gépeltérítőjének kilétére
- Az elmúlt évek legnagyobb támadását indították a szíriai kormány ellen, az orosz légierő segít visszaverni a lázadókat
- Még csak pár órája lépett életbe, de máris megsértették a tűzszüneti megállapodást Libanonban
- Mindenki menekül a fővárosból, rablóbandák vették át az uralmat Haitin
Holnap mutatja be az Európai Bizottság a javaslatát arról, hogyan osztanának szét 120 ezer menekültet a „frontországokból” – csaknem felüket, 54 ezret Magyarországról – a többi tagállam között. (Az első kvótatervről bővebben itt írtunk, a rendkívüli változatról itt.) A nemzeti kormányok persze nem várták meg a hivatalos bejelentést, már előre elkezdtek feltételeket szabni.
Victor Ponta román miniszterelnök arról beszélt, hogy senkit nem fogadnak, hacsak nem léphet be az ország a schengeni övezetbe. „A szolidaritás jogokat és kötelezettségeket is jelent, úgyhogy ha azt akarják, hogy ugyanazok legyenek a kötelezettségeink, meg kell adniuk ugyanazokat a jogokat is” – nyilatkozta szeptember 7-én az EUobserver szerint.
Hiába csatlakoztak Bulgáriával együtt több mint nyolc éve, 2007-ben az Európai Unióhoz, azóta sem engedték őket be a határellenőrzés nélküli övezetbe (összehasonlításképp: Magyarországnak ez alig feleennyi idő alatt sikerült). Korrupcióra és a jogállamisági hiányosságokra hivatkozva tartják kint őket.
Keleten nem örülnek
Románia csaknem harmadára szorítaná le a rá eső menekültek számát, az ország elnöke, Klaus Johannis pedig élből ellenzi a rendszer kötelező bevezetését. „Nyugodtan és felelősségteljesen kezelni tudjuk ezt az ügyet azokkal az országokkal, ahol nagyszámú menekült van. Nem hiszem, hogy a kötelező kvóták lennének a megoldások” – jelentette ki.
Nincs egyedül a véleményével: Robert Fico szlovák miniszterelnök szintén elutasította a kvóták ötletét, és a cseh államfő, Miloš Zeman múlt héten jelentette be, hogy csatlakozik egy bevándorlásellenes petícióhoz.
Orbán Viktor viszont úgy tűnik, kezd finoman kisasszézni a kvótatervet keményen ellenző csoportból. Tegnap már azt hangoztatta, hogy „a magyar álláspont nem a kvóta ellen van. Nem zárja ki, hogy lehet beszélni a kvótáról. Az időzítéssel van gond. Amíg nem tudtuk Európa külső határait megvédeni, nem érdemes arról beszélni, hány embert fogadunk be.”
Kimazsoláznák a keresztényeket
Egyre népesebb az a tábor is, amely csak keresztényeket venne át. Legutóbb Ciprus csatlakozott a klubhoz. Ők nem ragaszkodnának ahhoz, hogy kizárólag ortodox keresztények jöjjenek hozzájuk, „de őszintén szólva igen, ezt részesítenénk előnyben” – mondta Szokrátisz Hászikosz belügyminiszter (bár a kiszivárgott tervezetben szereplőnél valamivel több menekültet is hajlandóak lennének átvenni).
Korábban a visegrádi négyek vezetői közül többen is azt fejtegették, hogy nem tudják integrálni a muszlimokat a társadalomba. A szlovák belügyminiszter szerint például
(A cikket az EUrologus Facebook-oldalán kommentálhatja.)
Rovataink a Facebookon