Nem kérünk az 54 ezerből

A politikai egyeztetések jelenleg is zajlanak a magyar kormány és az EU-s partnerek között az ügyben. Pintér Sándor belügyminiszter hétfőn Brüsszelbe utazik, hogy EU-s minisztertársaival először megtárgyalja az Európai Bizottság javaslatát, amely arra kötelezné a tagállamokat, hogy gazdasági erejükhöz mérten igazságosan osszanak el egymás között 120 ezer menedékkérőt, akik Magyarországra, Olaszországba és Görögországba érkeznek majd.

Az Európai Bizottság (EB) elnöke, Jean-Claude Juncker csütörtökön kétórás munkaebédet tartott a tagállamok EU mellé kirendelt nagyköveteivel, hogy meggyőzze őket, támogassák az EB javaslatát. Bizottsági források szerint valószínű, hogy hétvégén is folytatódnak az egyeztetések.

„Az Európai Bizottság azon dolgozik minden erővel, hogy hétfőn megegyezés szülessen” – nyilatkozta az EB szóvivője péntek délben. Szeretnék elkerülni, hogy az ügyet az állam- és kormányfők elé kelljen vinni október közepén.

Hétfőn egymásnak esnek a miniszterek

A tanácsülés előkészítői hosszú és csúnya vitára számítanak. Habár több kelet-európai ország, főként Lengyelország a korábbinál nyitottabban áll a kötelező kvótákhoz, és a német-francia tandem is emellett a megoldás mellett tette le a voksát, egyetértés továbbra sem mutatkozik a huszonnyolcak között. Értesüléseink szerint a magyar kormány azok között van, akik elvi alapon elutasítják a kötelező kvótákat, nem kis fejtörést okozva ezzel a tárgyalópartnereinek.

Lengyelországot és a balti államokat úgy látszik, puhította az a szövegbe került kitétel, hogyha elmérgesedne a kelet-ukrajnai helyzet, és az EU keleti határán is sok menekült érkezne, ők is haszonélvezői lehetnek egy jövőbeli elosztási műveletnek.

Az elmúlt napok európai bizottsági nyilatkozatai alapján arra lehet következtetni, hogy az EU javaslattevő testülete úgy okoskodott: ha beemelik Magyarországot a kedvezményezett államok közé, és felajánlják, hogy a hozzánk érkező menedékkérők is jogosultak lehetnek a szükséghelyzeti áthelyezésre, meggyőzhetik a magyar kormányt, hogy álljon a művelet mellé. A jelek egyelőre nem efelé mutatnak.

A tagállami kormányokat ebben a félévben összefogó luxemburgi elnökség is jövő hétfőn szeretne politikai egyezségre jutni a 120 ezres kvóták ügyében, de nyitva hagyják a lehetőséget, hogy ezt a számot kötelező, vagy önkéntes hozzájárulások alapján fogják kitölteni a tagállamok. Hivatalos döntés biztosan nem születik az ügyben, azt az október 8-i, következő belügyminiszteri találkozón szeretnék tető alá hozni.

A 40 ezer indulhat

Az EB korábbi javaslata 40 ezer ember EU-n belüli áthelyezéséről és 20 ezer menedékkérő EU-ba való biztonságos betelepítéséről viszont várhatóan zöld utat kap majd hétfőn a Tanácsban. Másnap, szeptember 15-én meg is indulhat a művelet Olaszországban és Görögországban, habár nem a Bizottság eredeti elképzelései szerint. Az EU-s állam- és kormányfők ugyanis elutasították a Brüsszelben megszabott kvótákat, és ehelyett önkéntes felajánlások alapján fogadnak be menedékkérőket. A felajánlások még nem érték el a 40 ezres számot, most nagyjából 32 ezernél tartanak, de brüsszeli szakértők szerint ez nem probléma, mert a műveletet így is elindíthatják, és december elejéig várják a további hozzájárulásokat.

Olyan menedékkérőket helyeznek majd át ebben a műveletben, akiket augusztus 15-e után regisztráltak Olaszországban vagy Görögországban. Azokra, akik már most is az EU területén vannak, a Dublin szabályozás érvényes, vagyis főszabály szerint a menedékkérelmüket abban az országban kell elbírálni, ahol regisztrálták őket.

És hosszútávon mi lesz?

Az Európai Bizottság eheti javaslatában szerepel egy hosszútávú menekültpolitika kezdeménye is, amely hasonló elemekből építkezik, mint a két szükséghelyzeti javaslat, viszont gyakorlatilag az EB kezébe adná a döntést, hogy mikor lépteti életbe. A Bizottság minden olyan esetben mozgósíthatná az áthelyezési mechanizmust segítségnyújtás céljából, „amikor valamely uniós tagállam menekültügyi rendszere tekintetében a harmadik országbeli állampolgárok jelentős és aránytalan beáramlása miatt válsághelyzet és szélsőséges nyomás jelentkezik”. Erről a javaslatról épphogy csak elkezdődnek majd a tárgyalások a miniszterek között hétfőn.