Jogalkotási trükkel maradhatunk ki a kvótákból

Az EUrologus által megkérdezett brüsszeli szakértők szerint valószínűleg elindul majd az Európai Bizottság által javasolt újabb menekült-áthelyezési program, annak ellenére, hogy több közép-európai ország ellenzi a tervet. Ahogy a nyár elején javasolt, 40 ezer menedékkérőt érintő terv mostanra átment az EU-s törvényhozáson, a 120 ezres is valószínűleg keresztül fog menni. Egy jogi trükk segítségével pedig könnyen lehet, hogy Magyarország nem vesz részt benne.

Hétfő délután hosszan vitatkoztak az EU-s belügyminiszterek az Európai Bizottság 120 ezres menekült-áthelyezési tervéről, és arra jutottak, hogy valószínűleg nem tudnak minden tagállamot meggyőzni róla, hogy részt vegyenek benne.

Brüsszeli forrásaink, akik rálátnak az egész döntéshozatali folyamatra, viszont azt mondják, valószínűleg mégis megvalósul majd a program. Ahogy a nyár elején javasolt 40 ezres terv mostanra átment a törvényhozáson, a 120 ezres is átmehet.

A szakértők valószínűsítik, hogy az Európai Bizottság által javasolt kötelező kvótákat ez alkalommal is elvetik majd a tagállamok. Így a műveletről szóló dokumentum két részből áll majd: magából a döntésből, amely kiköti, hogy a tagállamoknak gondoskodniuk kell 120 ezer menedékkérő áthelyezéséről, és egy függelékből, amely a konkrét felajánlásokat tartalmazza, hogy melyik ország hány embert fogad be, önkéntes alapon.

A dokumentum első feléről minősített többséggel is dönthet a Tanács, tehát az ellenkező visegrádi országokat leszavazhatják. A függeléket azonban csak egyhangúlag hagyhatják jóvá, tehát ha Magyarország nemet mond rá, nem emelkedhet jogerőre.

A magyar kormány világossá tette, hogy nem kíván részt venni a műveletben. Így viszont a függelék csak akkor megy át, ha nem szerepel majd benne magyar vállalás. Hasonlóan, mint a májusban közzétett és hétfőn elfogadott negyvenezres áthelyezési terv függeléke, ahol pontosan ugyanezt a döntési mechanizmust követték a miniszterek.

Azt pedig végképp nem tudja ráerőltetni a magyar hatóságokra a többi miniszter, hogy állítsanak föl Magyarországon menekültelosztási rendszert, ha a magyar kormány ezt nem akarja  megtenni.

De ez nem fog tetszeni a többieknek

Ez a megoldás nem fog tetszést aratni a Tanácsban, de kérdéses, hogy bárki erőteljesen föllépne ellene. Ha eldurvulna  a helyzet, indulhat kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen, ami bírósági ügyben végződhet. Ez a folyamat azonban évekig is eltarthat.

Gyorsabb nyomásgyakorlási lehetőség az, amit a német szövetségi belügyminiszter, Thomas de Maizière emlegetett kedden a ZDF-en: arról elmélkedett, hogy a menekült-áthelyezési rendszer ellen tiltakozó kelet-közép-európai államokat a nekik juttatott EU-s támogatások visszatartásával lehetne jobb belátásra bírni.

Az sincs kizárva, hogy a magyar kormány beleegyezik, hogy fogad máshonnan menekülteket, mielőtt egymásnak ugrik Európai nyugati és keleti fele. Legutóbb ugyanis már olyan híreket hallottunk, hogy Orbán Viktornak nincs ellenére, hogy menekülteket fogadjon be Magyarországra, de addig nem foglalkozik ezzel, amíg a határon nem rendeződik a helyzet.