Mit akar Orbán? Mit akar Brüsszel?

További Eurologus cikkek

Európai menekültpolitika nyolc pontban.

A magyar kormány hétfő délután sokadjára is visszautasította a részvételt az Európai Bizottság rendkívüli műveletében, amelynek keretében 120 ezer EU-ba érkezett menedékkérőt osztanának szét a tagállamok között. 54 ezer embert Magyarországról irányítanának máshová a terv szerint. Összeszedtük, milyen érveket hallottunk az elmúlt hetekben a menekült-áthelyezési program ellen és mellett.

Magyar kormány („Orbán”):

A menekültek áthelyezése csak a válság következményeivel foglalkozik, nem az okokkal. Ha nem tudunk véget vetni a háborúnak Szíriában, folyósítsunk inkább támogatást a környező közel-keleti országoknak, akik helyben tudnak segítséget nyújtani.
Minden országnak megvan a helye és a feladata az Európai Unióban. A menedékkérők fogadása például Görögország dolga lenne. A szövegjavaslat, amely hétfőn a miniszterek elé került, ki is mondta, hogy Görögország a bevándorlók fő belépési pontja az Európai Unióba. Aztán a végleges verzióban ez eltűnt, a görögök állítólag kihúzatták. Nem fogjuk fölvállalni Görögország és Bulgária munkáját.
A kerítés nem oldja meg a problémát, csak kezelhetővé teszi. A fejetlenséget szeretnénk elkerülni. Ha már nem ezrével tódulnak be az emberek a határon, akkor szervezetten tudjuk regisztrálni a menedékkérőket. Akkor pedig már beszélhetünk arról is, hogy kiket tudunk befogadni máshonnan.
Az Európai Bizottság nem konzultált Magyarországgal, hogy akarunk-e magunkból frontországot csinálni.
Gyakorlati problémák sorát veti föl az áthelyezés. Azok a bevándorlók, akik Németországba akarnak menni, nem fognak elfogadni semmilyen regisztrációt. Sokan dokumentumok nélkül jönnek. Hogyan lehet így gyorsan elbírálni a kérelmüket? És őrizet nélkül hogyan fog működni az első menekültfogadó „hotspot”? Rögtön továbbállnak majd az emberek, akik nem akarnak Olaszországban vagy Görögországban maradni. Aki beleegyezik, hogy áthelyezzék, azt is repülővel kell majd utaztani Litvániába, hogy Münchennél ne gondolja meg magát. Ki tiltja meg, hogy aki megkapta a repülőjegyét, az ne kezdjen el vele kereskedni? Utazási tőzsde alakul majd ki a hotspotok körül? És melyik utazási iroda fogja magát halálra keresni a művelettel? Nem is tudunk összeszedni 54 ezer embert, olyan hamar továbbállnak Ausztria felé.
Negyvenezer ember egy csepp a tengerben. Százhúszezer ember három csepp a tengerben. A probléma sokkal nagyobb annál, hogy egy ilyen művelet kezelni tudja, csak eddig senki nem mert belegondolni, valójában mekkora.
Mik ezek a hotspotok egyáltalán?
Igen, a kerítéssel szétterítjük a problémát a többi országra, de azért mert mindeddig nem találtunk jobb megoldást. Próbálunk szervezni egy konferenciát, ahol közösen meg tudnánk tárgyalni az ügyet a nyugat-balkáni országokkal, de az Európai Bizottság még nem adott jelzést, hogy mikor és hol szeretné ezt megtartani.

Európai Bizottság („Brüsszel”):

Másfél milliárd eurónyi segélyt folyósítottunk eddig a szíriai helyzetet helyben kezelő segélyprogramokra, és ez csak a közös EU-büdzsé hozzájárulás. Az EU-s országok külön-külön még legalább kétszer ennyit ajánlottak föl. Észak-Afrikát pedig egy 1,8 milliárd eurós szükséghelyzeti alapból fogjuk támogatni. De ez nem fogja azonnal megállítani a menekülteket. Aki pedig már itt van, vagy úton van, annak segítenünk kell!
Görögországban elég nagy a gáz, a miniszerelnököt a saját pártja puccsolja, az államadósság az egekben, az állam lassan az összes ingatlan vagyonát kiárusítja, hogy tudjon miből törleszteni. Szolidaritást kell mutatnunk Athén felé.
A kerítésépítés, a határ lezárása szörnyű üzenetet küld a külvilágnak: Európa bezárkózik. Mi lesz azokkal az emberekkel, akiknek a hidegben a kerítés túloldalán kell várniuk napokig? Jogilag nem tudjuk elítélni, hogy kerítést emelnek a határon, de nem tartjuk jó ötletnek. Ha mindenki elzárja a határát, folyton csak kintebb toljuk a problémát, olyan országokra, amelyek nálunk rosszabb helyzetben vannak. A kedden elfogadott új törvényeket, amelyek keményebb fellépést is megengednek a menedékkérőkkel szemben, civil szervezetek is kifogásolják, és mi is vizsgáljuk.
Az Európai Bizottság elnöke személyesen konzultált Orbán Viktorral, és a hétvégén telefonon is hívta Budapestet. Szóba kellett, hogy kerüljön a menekültáthelyezési terv.
Minden bizonnyal nem lesz zökkenőmentes a rendszer elindítása, dehát ezért is szeretnénk minél hamarabb belekezdeni. Már májusban előálltunk ezzel a javaslattal, és azért tudunk csak most, szeptemberben hozzáfogni a munkához a terepen, mert a kormányok eddig egymást marták a Tanácsban, és a saját szavazóikat heccelték.
Azért indítottuk a programot mindössze negyvenezer emberre, hogy kitapasztalhassuk, működik-e. Ez csak az első lépés! Azt is tudtuk, hogy a problémához mérten ilyen elenyésző vállalásra is iszonyú nehéz lesz rávenni az EU-s országokat, és igazunk lett. Próbálkoztunk volna többel?
A hotspot egy olyan létesítmény, ahol az EU hatóságai segítenek abban, hogy késedelem nélkül azonosítsák, regisztrálják és az ujjlenyomat-adatbázisba felvegyék az érkező migránsokat.
Két háborús gócpontra kell figyelni egyszerre: Szíriára és Líbiára. A Földközi-tengeren bármikor beüthet egy újabb tömegkatasztrófa, ezt mindenképpen meg kell akadályozni. Korábban többen is jöttek a tengeren, mint a Balkánon keresztül. Ezért kapott prioritást Olaszország és Görögország, és ezért szervezzük először a konferenciát Máltán. Oda a Kelet-Mediterrán térség összes érintett államát össze tudjuk hívni.