Most már a mi 54 ezrünkön osztozkodnak

IMG 4807
2015.09.21. 14:12 Módosítva: 2015.09.23. 12:07
Brüsszelben beletörődtek, hogy a kormány nem akar menekült-elosztókat Magyarországon. Megy a matek, hogy honnan vigyenek el 54 ezer embert, ha nem tőlünk.

Az EU mellé rendelt nagykövetek hétvégén is arról tárgyaltak, hogy miként kellene az uniós tagállamok között szétosztani 120 ezer menedékkérőt. A legutóbbi hírek szerint az EU-s tárgyalópartnerek már letettek arról, hogy Magyarországon létesítsenek elosztó-központokat. Egyelőre úgy tűnik, hogy nem leszünk „frontország”, és máshonnan fogják áthelyezni azt az 54 ezer menedékkérőt, akik az Európai Bizottság szeptember eleji terve szerint hazánkban jelentkezhettek volna az áthelyezési programra.

A megbeszéléseken három lehetőség körvonalazódik:

  • Olaszország és Görögország keretét emelik meg, arányosan, 54 ezer fővel.
  • Tartalékot hoznak létre belőle, amelyet bármelyik tagállamból feltölthetnek, ahova hirtelen több bevándorló érkezik.
  • Németország kapja meg a lehetőséget, hogy a hozzájuk érkezett menedékkérők közül 54 ezret máshová irányítson az Unióban. Jelenleg Németországban várják a legtöbben, körülbelül háromszázezren, hogy elbírálják a menedékkérelmüket

Update: Egy, a hétvégén kiszivárgott táblázat szerint a miniszterek asztalára egy olyan javaslat kerül majd kedden, amely Magyarországot mint fogadó tagállamot tünteti föl. Ki is számolták, hogy Görögországból 988 menedékkérőt, Olaszországból pedig 306-ot irányítanának hozzánk.

Szerdáig lejátsszák

A nagykövetek hétfőn is folytatják az egyezkedést. Pintér Sándor kedden, Orbán Viktor pedig szerdán tárgyal Brüsszelben menekültügyben.

Az EU Tanács luxemburgi elnöksége arra készül, hogy kedden a belügyminiszterek pontot tesznek a kvóta-vita végére. Az az elképzelésük, hogy minden tagállamnak kötelezővé teszik a részvételt az áthelyezési műveletben: vagy menedékkérők befogadásával, vagy pénzügyi hozzájárulással. Kormányközeli források szerint Orbán Viktornak nincs ellenére, hogy Magyarország menekülteket fogadjon be, amint a déli határt sikerül ellenőrzés alá helyezni.

Ki ez a 120 ezer ember?

Olyan menedékkérők vehetnek majd részt az áthelyezési programban, akik „egyértelműen nemzetközi védelemre szorulnak”. Az szorul egyértelműen nemzetközi védelemre, akiknek az országából az elmúlt években az EU-ban leadott menedékkérelmek háromnegyedét jóváhagyták. A jelenlegi adatok alapján ez a Szíriából, Irakból és Eritreából származó menekültekre vonatkozna. A küszöbszintet el nem érő állampolgárságok listáját az EUROSTAT adatai alapján negyedévente frissítik.

A „határországokban” vagy „frontországokban” felállított fogadóközpontoknak az lenne a feladata, hogy megállapítsák, honnan jöttek a menedékkérők, és továbbirányítsák őket a nekik kijelölt tagállamba. A menedékkérelmük tényleges elbírálása már abban az országban történne, ahol ideiglenesen le is telepedhetnek.

A fogadó tagállamok áthelyezett személyenként 6000 eurós EU-támogatásban részesülnek. Olaszország és Görögország áthelyezett személyenként 500 eurót kap az utazási költségek fedezésére.

Addig nem indulhat be az áthelyezés, amíg a fogadóközpontok, az úgynevezett „hotspotok” nem épülnek meg. Amikor a hotspotok megkezdik a működésüket, az újonnan érkezett menedékkérőket már ott regisztrálhatják. Ha egyértelműen nemzetközi védelemre szorulnak, áthelyezhetik őket másik EU-s országba. Egészen addig, amíg a keret be nem telik, amire minden bizonnyal hamar sor kerül majd.

A többiekre a „Dublin-rendszer” vonatkozik: nekik abban az országban kell leadniuk a menedékkérelmüket, ahol először belépnek az EU-ba, és – elvileg – ott is kellene megvárniuk az eredményt. Ez az a pontja a rendszernek, amiről az elmúlt hónapokban kiderült, hogy irreális és működésképtelen.

Ha a belügyminiszterek kedden megegyeznek, akkor szeptember 23-án, szerdán életbe léphet a 120 ezres áthelyezési művelet. Az újonnan érkezettek mellett azok a menedékkérők is részt vehetnek a programban, akiket március 23-a után regisztráltak a „határországokban”, vagyis a dolgok jelenlegi állása szerint Olaszországban vagy Görögországban.

A szerda estére összehívott EU-s csúcstalálkozó, amelyre Orbán Viktor is hivatalos, már nem a kvótákon fog rágódni, hanem arra tesz kísérletet, hogy összerázza az egymással marakodó tagállamokat. Legalábbis ez a terv.

Túl hosszú ideje beszélünk már arról, hogy miként toljuk egymásra a felelősséget.

Hosszú azoknak a gondoknak a listája, amelyekkel egymást okolhatjuk, de ettől nem találunk közös megoldást” – emlékeztetett az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk a meghívólevélben, amelyet az EU állam- és kormányfőinek küldött.

„Az európai közösség védelme az elsőszámú kötelességünk, és elbuktunk ezen a fronton” – fűzte hozzá.

Ezek a témák lesznek terítéken

  • A frontországoknak nyújtott EU-s segítség.
  • Együttműködés a balkáni országokkal, Törökországgal, és Szíria szomszédaival.
  • Kiutasítási és hazatelepítési szabályok végrehajtása.
  • Diplomáciai erőfeszítések a szíriai válság megoldására.

Tusk külön fölhívta a figyelmet arra, hogy az ENSZ Világélelmezési Programja 11 millió embernek nyújt segítséget Szíriában és Szíria szűkebb régiójában, és az anyagi forrásai kimerülőben vannak. Ezért arra kéri az EU-s tagállamokat, hogy ne is várjanak a szerdai találkozóig, hanem adakozzanak, lehetőleg minél előbb.