Magyarország leszavazta a menekültkvótákat

Az EU-s belügyminiszterek tanácsa megszavazta azt a rendkívüli műveletet, amely 120 ezer menedékkérőt helyez majd át Olaszországból és Görögországból a többi tagállamba. Magyarország, Románia, Szlovákia és Csehország nemmel voksolt a szavazáson. A szavazatok minősített többségével azonban átment a javaslat, amelyet minden tagállamnak kötelező végrehajtania.

Kötelező önkéntes kvóták

Az ülés után nyilatkozó luxemburgi bevándorlásügyi miniszter, Jean Asselborn kiemelte, hogy

a sokat hangoztatott „kvóta” kifejezés kikerült a szövegből,

mert a tagállamok önkéntes felajánlásokkal fognak arról gondoskodni, hogy legyen helye mind a 120 ezer menedékkérőnek. Az önkéntes elfogadásra javasolt számok viszont szerepelnek a döntéshez csatolt függelékben. Tehát,

Magyarország is szerepel a függelékben: Olaszországból 306, Görögországból pedig 988 jutna ránk. Ehhez jöhet még 1058 abból a keretből, amelyet eredetileg nekünk szántak, ha később sem vesszük igénybe az uniós szolidaritást.

Az 54 ezres keret Brüsszelé lett

Az eredeti terv szerint Magyarországról helyeztek volna át 54 ezer menedékkérőt, a magyar kormány azonban elzárkózott tőle, hogy hazánkat frontországgá nyilvánítsák, és több tízezer menedékkérő befogadására alkalmas „hotspotot” kelljen létesítenie a déli határon.

Napokig vitatkoztak rajta a tagállami diplomaták, hogy miként osszák föl az így felszabaduló 54 ezres keretet. A megoldás végül az lett: legyen mindenkié, és ne legyen senkié. Egy éven keresztül ugyanis az Európai Bizottság nyitva tartaná ezt a keretet minden EU-s országnak. Bármelyik tagállam részesülhetne az áthelyezési művelettel járó segítségből, ahol a következő évben hirtelen megnőne a bevándorlási nyomás.

Ha az egy év letelte után sem jelentkezne senki, hogy igénybe venné a közösségi támogatást, akkor az 54 ezres keretet Görögország és Olaszország kapja.

Lehet kérni felmentést

Rendkívüli körülmények között, például ha hirtelen rengetegen szeretnének egy tagállamba belépni, lehet kérni, hogy ott időlegesen függesszék föl a művelet alkalmazását. A nehéz helyzetbe került ország két dolgot kérhet:

• 30 százalékkal kevesebb menedékkérőt kelljen máshonnan befogadnia (később az „elmaradást” be kell majd pótolnia)
• fél évre teljesen mentsék föl.

A részleges és a teljes felfüggesztést a miniszterek tanácsának kell jóváhagynia.

Lesz még ellenállás Közép-Európában

Robert Fico szlovák kormányfő máris tiltakozott a döntés ellen. „Amíg én leszek a kormányfő, Szlovákiában nem alkalmazzák a (migránsok elosztására irányuló) kötelező kvótákat” – jelentette ki a pozsonyi parlament európai ügyekért felelős bizottságának ülésén az MTI szerint. Szlovákiába összesen nagyjából 1500 menedékkérőt irányíthatnának a következő két évben.  

Csehország már a miniszteri tárgyaláson jelezte, hogy jogi kifogásai vannak az elfogadásra kerülő javaslat ellen.

Hogy miként kényszeríthet ki az Európai Bizottság (EB) egy döntést, amely négy közép-európai tagállamnak láthatóan nincs ínyére, Frans Timmermans, az EB alelnöke egy utalással válaszolt: „már az elmúlt hónapokban is több kötelezettségszegési eljárást indítottunk azok ellen a tagállamok ellen, amelyek nem tartják be a közös menekültpolitikai szabályokat.”

Persze kérdéses, hogy mennyire hatékony egy hónapokig vagy évekig húzódó eljárás, ha éppen azt kellene kikényszeríteni, hogy minden tagállam sürgősen fogadjon be menedékkérőket.

Nem az én dolgom kritizálni Közép-Európát

Lengyelország végül igennel szavazott. A nemmel voksoló közép-európai tagállamokról így nyilatkozott a luxemburgi miniszter:

„Nem kritizálom a három másik visegrádi országot, nem az én feladatom, hogy megítéljem őket. Ezekben az országokban van egy olyan percepció, hogy minden, amit Brüsszelben döntenek el, az egy diktátum. Ez nem nagyon pontos leírás, mert Brüsszelben mindegyik államnak megvan rá a joga, hogy részt vegyen egy döntés meghozatalában” – magyarázta.

„A közép-európai társadalmakban egy olyan felfogás is jelen van, hogy a más bőrszínű, vallású, kultúrájú emberek leépítik a társadalmat.

Meg kell fordítanunk ezt az evolúciót nagyon nagyon gyorsan

– jelentette ki.

Kellett már ez a döntés

Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke másik végén fogta meg az egész menekültproblémát, mint korábban Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök mindig azon a véleményen volt, hogy először a határok védelméről kell gondoskodni, és utána elmélkedhetünk rajta, hogy hogyan legyünk szolidárisak egymással és a menedékkérőkkel. Timmermans más sorrendben képzeli el a cselekvést.

Azt mondta, hogy az áthelyezési rendszer „önmagában nem fogja megoldani a válságot, de enélkül nem tudnánk megtenni a következő lépést, ami a határok védelme, a regisztrálás, azoknak a hatékonyabb kiutasítása, akik nem jogosultak nemzetközi védelemre”. Az európai szolidaritás az előfeltétele minden további cselekedetünknek, tette világossá.