Így nem oldja meg az EU a menekülthelyzetet

Az uniós külügyminiszterek a két háborús gócpontban próbáltak megoldást találni a menekültválságra.

Líbiában szintet lép az EU-s tengeri bevetés

Líbiában gyakorlatilag anarchia van, amit alaposan kihasználnak az embercsempészek, ezért kezdenie kellene vele valamit az EU-nak. Az olasz partok felé indított túlzsúfolt lélekvesztőkön százezrek keltek át és már több mint 2600-an haltak meg idén, az őszi rossz időjárás pedig még több életet követelhet majd. Most mégis felcsillant némi remény, hogy a közeljövőben javulhat a helyzet: október 8-án bejelentették egy líbiai egységkormány létrehozását. A fő kérdés, hogy ez a kormány sikerrel egyezkedik-e majd a Tripolit ellenőrző milíciával.

A miniszterek üdvözölték az egységkormány felállítását. Federica Mogherini EU-s külügyi főképviselő bejelentette, hogy többféle uniós támogatási lehetőséget – köztük pénzügyit és határvédelmit – is felajánlhatnak a friss líbiai kormánynak.

Másnap az ENSZ Biztonsági Tanácsa engedélyezte az EU embercsempészek elleni tengeri hadműveletét. Egy éven át kereshetik és megsemmisíthetik az embercsempészek hajóit és egyéb infrastruktúráját az európai erők a líbiai partokon. A líbiaiak viszont kikötötték, hogy külföldi csapatok szárazföldi bevetésére nem kerülhet sor.

Aszad és Oroszország osztja meg az EU-t

Szíria egyre mélyebben sodródik a konfliktusba. A Bassár el-Aszad elnökhöz hű erők az Amnesty International jelentése szerint több, mint egy éven át tizedelték a civil lakosságot Aleppóban. A nyugati országok kifogynak az általuk „jófiúnak” tekintett csoportokból, Aszad ellenzékéből. Ugyancsak szeretnének megszabadulni az Aszad ellen harcoló terroristáktól. A mérsékelt, Amerikai Egyesült Államok által támogatott felkelők nem bizonyultak ütőképesnek, ráadásul a maradékukat módszeresen bombázza az Aszad oldalán beavatkozó orosz légierő.

A bizonytalanság érződött a Luxemburgba érkező külügyminiszterek nyilatkozatain is. Nagyjából mindegyikük arról beszélt, hogy egyre rosszabb a szíriai helyzet, de megoldásképp semmi okosabbat nem dobtak fel, mint hogy tárgyalni kell. Láthatóan vannak különbségek: a brit Philip Hammond például nem dolgozna együtt Aszaddal, mert ezzel a mérsékelteket radikalizálnák. A dán Kristian Jensen szerint ugyan végül mennie kell a diktátornak, de az átmenethez vele is szóba kell állni. A szlovák Miroslav Lajčák még azt a kérdést is szemérmesen megkerülte, hogy muszáj-e megszabadulni az elnöktől. „Túl sokat foglalkozunk Aszad jövőjével” – hangolt a többieknél óvatosabb álláspontra az Orbán Viktorhoz hasonlóan bevándorlásellenes Robert Fico külügyminisztere.

Ejnyebejnye Putyinnak

Végül szépen elítéltek nagyjából mindenkit Aszadtól kezdve az Iszlám Államon át a Kremlig. „A közelmúltbeli orosz katonai támadások, amelyek túlmennek a Dae'sh-on [azaz az Iszlám Államon] és más, az ENSZ által terroristaként megjelölt csoportokon, valamint amelyeket a mérsékelt ellenzékiekre mértek, mély aggodalomra adnak okot és azonnal be kell fejeződniük” – hangzik az ülésen elfogadott felszólítás. Ezt azonban semmiféle gyakorlati ellenlépéssel vagy legalább ennek az ígéretével nem támogatták meg. Az üres uniós felhívás kiterjed a szomszédos országok légterének megsértésére is.

– próbáltak meg érvekkel hatni Vlagyimir Putyinra.

Oroszországgal közvetlen EU-s tárgyalásokat kellene folytatni, hogy nyomást gyakoroljon Aszadra a „politikai folyamat” megindításáért, mondta Federica Mogherini. Úgy tudjuk, Angela Merkel a közeljövőben találkozik Vlagyimir Putyinnal,  hogy közelebb terelje az orosz elnököt a politikai megoldáshoz.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter naiv illúziónak nevezte, hogy a szíriai konfliktust Oroszország nélkül is meg lehetne oldani, és ezzel le kell számolni – számolt be az MTI a hétfő délutáni külügyminiszteri ülés után. Szijjártó szerint pragmatikus és összehangolt együttműködésre van szükség Oroszország és a transzatlanti közösség között, anélkül „koordinálatlan akciók jönnek szakmányban”, ami csak mélyíti a káoszt.

Szóba állhatnak Aszadékkal

A miniszterek viszont megerősítették, hogy a jelenlegi szíriai vezetéssel nem tudnak tartós békét elképzelni és a terroristák elleni szövetségbe sem hajlandóak felvenni. Az

Aszad-rezsim viseli a legnagyobb felelősséget a konfliktus 250 ezer halottjáért és az otthonukat elhagyó milliókért

– dörgölték a szíriai kormányzat orra alá, arra utalva, hogy a háborús bűnökért majd felelősségre akarják vonni őket. Ettől függetlenül Federica Mogherini nem zárta ki, hogy szóba álljanak a rendszer tagjaival. A német külszolgálatból is hallani olyan megjegyzéseket, hogy rövid távon az Aszaddal való együttműködés lehet a megoldás. Magyarország sem akadályozná meg, ha a szíriai elnökön keresztül vezetne az út a menekülthelyzet konszolidálásához.

A miniszterek leszögezték: az EU célja, hogy a menekülők hazatérhessenek. Büszkén kijelentették, hogy a humanitárius következmények enyhítésére a legnagyobb segélyezőként mennyi mindent tettek az EU-s országok, de új intézkedésről egy árva mukkot sem szóltak a nyilatkozatukban. Azért Federica Mogherini külügyi és biztonságpolitikai képviselő jelezte, hogy „készek vagyunk növelni a segítséget”. Ő attól remélte a megoldást, hogy intenzívebben segítik az ENSZ béketeremtő munkáját (nem törődve azzal, hogy az eddigi tapasztalatok nem sok eredményt ígérnek), az EU katonai szerepvállalását viszont kizárta.

Csütörtökön az uniós állam- és kormányfők tartanak csúcstalálkozót, ahol szintén a menekültügy lesz a fő téma.