Menekültkvóták: az EU mellett állunk a kormány helyett

További Eurologus cikkek

Meglepő eredményeket hozott egy uniós közvélemény-kutatás a magyarok hozzáállásáról a migránskérdés kezeléséhez.

A magyarok nagyjából kétharmada több területen látna szívesen uniós megállapodást, és csak egyötödük akarja az ellenkezőjét, derült ki az Eurobarometer legutóbb megjelent felméréséből. A 69 százalékos eredménnyel a magyarok valamivel az EU-átlag felett, a volt szocialista tagállamok közül a legmagasabb arányban pártolnák, hogy több legyen a döntés közösségi szinten.

Közös megoldást akarunk

Miért számít jobban ezer, mint 1,3 millió?

A felmérés pár hete, szeptember végén készült az Európai Parlament megbízásából. Az ezerfős minta reprezentatív volt, azaz abból – például a nemzeti konzultációval szemben – a teljes lakosság véleményére lehet következtetni (a felmérés maximum 3,1 százalékos eltéréssel számol). Azaz hiába töltötték ki jóval többen, 1,3 millióan a nemzeti konzultációs kérdéseket, ha egy ilyen önkéntes alapú felmérésben szociológusok szerint „azok hangja lesz erősebb, akiknek a témában az átlagnál határozottabb nézetei, esetleg indulatai vannak”, a mintavétel torzulásait nem súlyozták a társadalmi összetétel alapján, ráadásul a kérdések is manipulatívak voltak.

A magyarok annak ellenére bíznak az uniós szabályalkotásban, hogy a kormány szerint az Európai Unió bevándorláspolitikája megbukott, Orbán Viktor szerint például az az Európai Unió életszerűtlen szabályai nélkül Magyarország képes lenne megvédeni magát a megélhetési bevándorlóktól. Talán az játszhat közre, hogy az ellenkező állításokkal szemben az EU sem engedne be mindenkit.

Bár az uniós átlag (79 százalék) alatt, de még így is a magyarok elsöprő többsége,

72 százalék akar minden tagállamban ugyanolyan szabályokat a legális bevándorlásra,

és 60 százalék egyszerűsítené ezeket, hogy így hatékonyabban lehessen harcolni a jogtalan migráció ellen.

Ehhez képest a tagállamokban még a meglévő öt jogszabály betartása is gondokat okoz. A 28 ország elleni 35 kötelezettségszegési eljárás mellett szeptember végén újabb negyvenet indított az Európai Bizottság. Annak ellenére, hogy a magyar kormány még az új eljárások indulása napján is azt hangoztatta, hogy minden szabályt betart, az ötből már háromnál kezdődött vizsgálat.

Az EU-n belül osztozkodnánk

Már mélyebben az uniós arány (78 százalék) alatt, de még így is

csaknem kétharmados támogatást (64 százalékot) kapna a magyaroktól az is, hogy jobban osszák el a tagállamok között a menedékkérőket.

Pontosan erre jó az Európai Bizottság kvótajavaslata, amely részben tehermentesítené a migrációs nyomás alatt lévő tagállamokat.

A kormány elutasítja a hazájukban valós veszélyben élők szétosztására született uniós ötletet, amelyet Orbán Viktor őrültségnek nevezett. A javaslattal 54 ezer, valószínűleg jogos menedékkérelmet beadót vettek volna át Magyarországról, ha a kormány élt volna a lehetőséggel. Ugyannakkor, ha a kormány elfogadja az 54 ezres keretet, akkor mostanra már Röszkén is menekülfogadó „hotspot”-ot létesítettek volna, amiről még az EU-s vezetők sem tudják, hogy az egy olyan tábort jelent-e, ahol a hatóságoknak joguk van bezárva tartani a menedékkérőket, vagy nem. A jelenlegi állás szerint hazánk kvótáján is mások osztozkodhatnak.

Olaszországból és Görögországból viszont a magyar ellenkezés dacára is megindult a menedékkérők áthelyezése az EU többi tagállamába. Orbán Viktor ehelyett világkvótákat szeretne, de nem látszik, hogy ennek lenne realitása.

Az eredeti javaslat kötelező, uniós szinten eldöntött kvótákat akart, de a tagállamok ezt nem voltak hajlandóak elfogadni, a magyar kormány pedig a leghevesebb ellenzők között volt. A teljes magyar minta relatív többsége, 47,3 százalék (a 64 százalék 74 százaléka) kötelező, EU által meghatározott kvótákat akarna. 14 százaléknyi támogatásra számíthatna a mostani önkéntes, tagállami alkudozással kialakított eseti megoldás, és 31 százalék veti el az uniós együttműködést.

Jobban félünk, mint két éve

Az viszont látszik, hogy sokkal nagyobb kihívásnak tartjuk a bevándorlást, mint korábban. A tendencia az egész EU-ra jellemző, mert amíg korábban csak a sokadik helyet szerezte meg az aggódási listán, most a másodikra ugrott elő. Ezzel párhuzamosan a terrorizmus is látványosan előrébb lépett. Magyarország mindkét kérdésben holtversenyben a második legmeredekebb emelkedést mutatta be 2013-hoz képest (nyolcról 65, illetve ötről 29 százalékra).

Úgy tűnik, célba talált a kormány „nem veheted a magyarok munkáját” feliratú plakátja is. Csak a szlovákok ellenzik jobban, hogy egyes ágazatokban szükség lenne legális bevándorlókra (72 százalék).

Egyébként nem csak az EU-n kívülről jövőkkel vagyunk így, de a többi EU-tagállamból érkezővel is. Hátulról a negyedik helyen vagyunk, ha az a kérdés, hogy ők jót tennének-e az ország gazdaságának (56 százalék „nem” 38 százalék „igennel” szemben).

Egy hajszállal azok is többen vannak, akik szerint a többi EU-tagállamból jövők nem járulnak hozzá a magyar kulturális élet sokszínűségéhez, mint akik szerint igen. (Arról, hogy kiket mennyire tolerálunk és ezzel hol vagyunk EU-szinten, bővebben itt írtunk.)