A volt bővítési biztos szerint is közösen kellene védeni az EU külső határát

Günter Verheugen, a német szociáldemokrata politikus, aki 1999 és 2004 között az EU bővítéséért felelős biztosa volt, egyetért Orbán Viktorral abban, hogy közös erővel kell védenünk az EU közös határait. Az ő olvasatában viszont azért van erre szükség, hogy semmiképpen ne kerülhessen sor arra, hogy belső határokat le kelljen zárni.

Nem illik bele az európai értékekbe, hogy újra elkezdjük lezárni a határokat, nyilatkozta csütörtökön a német ARD televíziónak. „Az európai egyesülés ötletének egyik alapvetése, hogy nemcsak Európa egy részére vonatkozik, hanem minden európai nőre és férfira közösen. Az EU azért kapott Nobel-békedíjat 2012-ben, mert elkötelezte magát emellett az egység mellett.”

„Annak az előfeltétele viszont, hogy az EU-n belül kedvünkre utazhassunk, természetesen a külső határok védelme – tette világossá.

Nem törölhetem el a belső határokat úgy, hogy aztán nem törődöm a külsőkkel.

És itt adódik a probléma, hogy a külső határok védelme pillanatnyilag azoknak az országoknak a feladata, amelyek gyengék, és nincsenek felkészülve a rohamra, amit jelenleg tapasztalunk.” Verheugen elhibázott gondolatnak nevezte, hogy a külső határok védelme a külső határ menti országokra hárul. „Teljesen egyértelmű, hogy ezek az országok: Görögország, Magyarország vagy Szlovénia túlterheltek – mondta. – Ezt a terhet közösen kell viselnünk.”

Az EU értékei nincsenek valláshoz kötve

Azt azonban világossá tette a volt EU-biztos, hogy azoknak, akiknek védelemre van szüksége, törvényes lehetőséget kell biztosítani a unióba való bejutásra. Méghozzá olyan szabályok alapján, hogy senki ne kényszerüljön arra, hogy szöknie kelljen az EU-ba. „Ez volna az emberi eljárás.”

Az európai alapvető értékek: a szolidaritás, az együttérzés, az emberi méltóság védelme pedig nemcsak egy különleges vallásra vonatkoznak.

Európa nem keresztény államok klubja. Ez egy alapvető félreértés.

Történelmi szempontból kétség sem fér hozzá, hogy Európához nemcsak a kereszténység tartozik, hanem az iszlám, és magától értetődően a zsidóság is.”

Életében először valóban félti az uniót

Az utóbbi évek európai politikájáról elkeserítő képet fest az interjúban. Azóta válságban látja az uniót, hogy az európai alkotmány ötlete a franciaországi és hollandiai népszavazáson megfeneklett. Az adósságválság szerinte tovább mélyítette az ellentétet Európa országai között.

A közös európai érdek évek óta a vélt vagy valós nemzeti érdekek mögé szorult.

Tanúi vagyunk, hogy az EU-tagállamok közötti konfliktusokat micsoda felelőtlenséggel kezelik” – mondta. Példának azt hozta föl, hogy Németországban hosszú időn keresztül szabályos hecckampány zajlott Görögország ellen. Az a hangvétel sem tetszik neki, ahogy Németországban Kelet-Európáról, és különösen, ahogy Oroszországról beszélnek.