A volt bővítési biztos szerint is közösen kellene védeni az EU külső határát
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Megvan, ki veheti át Robert Fico helyét
- Orbán Viktor: Imádkozunk Fico barátom mielőbbi felépüléséért
- Ezért vonakodott Magyarország a Georgiát érintő közös uniós nyilatkozat kiadásától
- Videón, ahogy a meglőtt szlovák miniszterelnököt a biztonságiak az autóhoz viszik
- Meglőtték Robert Ficót, kórházba kellett szállítani
- Tízezrek kapnak csomagot a Nemzeti Választási Irodától
- Vlagyimir Putyin pozícióba helyezte a Kreml vezetőinek következő generációját
- Hatalmas lángokkal égtek a hajók a magyarok egyik kedvenc üdülőhelyén
- Nagy a pánik Ukrajnában, Volodimir Zelenszkij lemondott minden külföldi utat
- Fontos határidő jár le szerdán a határon túli szavazóknak
Günter Verheugen, a német szociáldemokrata politikus, aki 1999 és 2004 között az EU bővítéséért felelős biztosa volt, egyetért Orbán Viktorral abban, hogy közös erővel kell védenünk az EU közös határait. Az ő olvasatában viszont azért van erre szükség, hogy semmiképpen ne kerülhessen sor arra, hogy belső határokat le kelljen zárni.
Günter Verheugen
A német szociáldemokrata politikusnak bővítési biztosként kulcsszerepe volt hazánk és a többi kelet-közép-európai ország 2004-es és 2007-es csatlakozásában. Öt éven keresztül töltötte be ezt a posztot, majd 2004 és 2010 között az ipar- és vállalkozáspolitikai tárcára váltott az Európai Bizottságban.
Nem illik bele az európai értékekbe, hogy újra elkezdjük lezárni a határokat, nyilatkozta csütörtökön a német ARD televíziónak. „Az európai egyesülés ötletének egyik alapvetése, hogy nemcsak Európa egy részére vonatkozik, hanem minden európai nőre és férfira közösen. Az EU azért kapott Nobel-békedíjat 2012-ben, mert elkötelezte magát emellett az egység mellett.”
„Annak az előfeltétele viszont, hogy az EU-n belül kedvünkre utazhassunk, természetesen a külső határok védelme – tette világossá.
Nem törölhetem el a belső határokat úgy, hogy aztán nem törődöm a külsőkkel.
És itt adódik a probléma, hogy a külső határok védelme pillanatnyilag azoknak az országoknak a feladata, amelyek gyengék, és nincsenek felkészülve a rohamra, amit jelenleg tapasztalunk.” Verheugen elhibázott gondolatnak nevezte, hogy a külső határok védelme a külső határ menti országokra hárul. „Teljesen egyértelmű, hogy ezek az országok: Görögország, Magyarország vagy Szlovénia túlterheltek – mondta. – Ezt a terhet közösen kell viselnünk.”
Az EU értékei nincsenek valláshoz kötve
Azt azonban világossá tette a volt EU-biztos, hogy azoknak, akiknek védelemre van szüksége, törvényes lehetőséget kell biztosítani a unióba való bejutásra. Méghozzá olyan szabályok alapján, hogy senki ne kényszerüljön arra, hogy szöknie kelljen az EU-ba. „Ez volna az emberi eljárás.”
Az európai alapvető értékek: a szolidaritás, az együttérzés, az emberi méltóság védelme pedig nemcsak egy különleges vallásra vonatkoznak.
Európa nem keresztény államok klubja. Ez egy alapvető félreértés.
Történelmi szempontból kétség sem fér hozzá, hogy Európához nemcsak a kereszténység tartozik, hanem az iszlám, és magától értetődően a zsidóság is.”
Életében először valóban félti az uniót
Az utóbbi évek európai politikájáról elkeserítő képet fest az interjúban. Azóta válságban látja az uniót, hogy az európai alkotmány ötlete a franciaországi és hollandiai népszavazáson megfeneklett. Az adósságválság szerinte tovább mélyítette az ellentétet Európa országai között.
A közös európai érdek évek óta a vélt vagy valós nemzeti érdekek mögé szorult.
Tanúi vagyunk, hogy az EU-tagállamok közötti konfliktusokat micsoda felelőtlenséggel kezelik” – mondta. Példának azt hozta föl, hogy Németországban hosszú időn keresztül szabályos hecckampány zajlott Görögország ellen. Az a hangvétel sem tetszik neki, ahogy Németországban Kelet-Európáról, és különösen, ahogy Oroszországról beszélnek.
Rovataink a Facebookon